Markáns exporttöbblet 2021-ben

Írta: MezőHír-2022/5. lapszám cikke - 2022 május 21.

Az időjárás ugyan nem fogadta kegyeibe 2021-ben a magyar mezőgazdaságot, hiszen az aszály sújtotta, hideg, kemény fagyokkal tarkított tavaszt viharokkal vegyes, de alapvetően aszályos nyár követte, a külgazdasági folyamatokat nézve mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy soha ennél rosszabb évünk ne legyen.

2021-es agrárexport

Jóllehet, a közvetlen szomszédságunkban kirobbant, súlyos gazdasági válság jövőképét és humanitárius katasztrófa rémképét felfestő orosz-ukrán háború inflációt gerjesztő folyamatai alapvetően befolyásolják a mindennapjainkat, mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a március első napjaiban közzétett éves KSH külkereskedelmi adatok szerint a magyar agrárexport 2021-ben soha nem látott magasságokba emelkedett. A 2021. évi agrárexport, egymilliárdos többletet felmutatva, túllépte az eddig soha meg sem közelített 10 milliárd eurós lélektani határt. Az összességében 10,7%-kal bővülő kivitel, az előző évi 9,6 milliárd eurós szinthez képest 10,6 milliárd euróra emelkedett. Jóllehet az élelmiszerimport is hasonló mértékben bővült, de mivel az export majd 40%-kal meghaladta az import mértékét, így az export-import szaldó tovább bővült. A 3,6 milliárd euróra duzzadó, mintegy 10,3%-kal bővülő agrár-külkereskedelmi szaldó nélkül a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege deficitessé vált volna. Agrárexportunk minden főbb termékcsoportját növekedés jellemezte 2021-ben, amit a grafikon adatai fémjeleznek. Amint erre már utaltunk, az időjárás 2021-ben nem fogadta különösképpen kegyeibe a magyar mezőgazdaságot. A mostoha időjárás több terményünk terméseredményét is negatívan befolyásolta, amiből csökkenő exportárualap és ennek következményeként csökkenő exportárbevétel következett volna. A külpiaci terményárak meredek emelkedése azonban érzékelhetően javított a mérlegen.

Az export tehát – elsősorban a kedvező külpiaci környezetnek, az emelkedő világpiaci áraknak köszönhetően – az év folyamán szakadatlanul bővült, amiről rendszeresen hírt is adtunk e lap hasábjain. Az agrárkivitel az év vége felé haladva egyre jelentősebb, az átlagos havi kiviteli szintet is meghaladó többletet mutatott. A szeptemberi, kiugróan magas (950 millió eurós) export rekord szintű éves kivitelt sejtetett, hiszen a november végi összevont kivitel, túllépve a 9,7 milliárd eurós szintet, mintegy 143 millió eurós többletet mutatott. Az éves kiviteli adatokat nézve egyértelmű, hogy mind a négy árufőcsoportban növekedett a kivitelünk, ami arra utal, hogy az agrárexport a belső, ágazati feszültségek ellenére is széles alapokon nyugvó bővülés időszakát élte 2021-ben.

Az export 10,7%-os növekménye mögött az élő állat és állatitermékexport 12,6%-os, a növényi termékexport 4,6%-os, a növényi és állati zsír, olajtermékek pedig közel 42,6%-os növekménye húzódik meg, amit a legjelentősebb exportrészarányt képező, önmagában a kivitelünk 44%-át kitevő élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek 9,8%-os növekménye egészít ki. A négy árufőcsoportból kettőben enyhén csökkent a kiviteli részarány, kettőben pedig nőtt. Jóllehet a kiviteli érték jelentősen nőtt, de az exportszerkezeten belüli részarány enyhe csökkenése jellemezte a növényi termékek és az élelmiszer-készítmények kivitelét. Jelentősebb pozíciójavulás jellemezte a növényi és állati olaj, zsír termékek, valamint az élő állat és állati termékek exportját.

Nemzetgazdasági összefüggések

A magyar agrárkivitel 2021. évi erőteljes bővülése a vázolt időjárási körülmények között meglepőnek mondható. Nemzetgazdasági szinten azonban mégsem tekinthető kirívó jelenségnek, hiszen a teljes magyar export (119 milliárd eurós szintet is túllépve) az élelmiszer-gazdasági exportbővülés mértékét is túllépő módon bővült, ami a gazdasági élet relatíve korai (évközi) újraindulásának köszönhető. Napjaink terménypiaci történéseit az orosz-ukrán háború és annak várható alakulása alapvetően befolyásolja. A világ gabonakereskedelméből fontos szeletet kihasító (egyes vélemények szerint mintegy egyharmados) nagyságrendet képező orosz és ukrán gabona ideiglenes kiesése a nemzetközi gabonakereskedelemből a világ egyes térségeiben drámai következményekkel járhat. A folyamatos szállítások kényszerű leállása már most soha nem látott, megdöbbentő magasságokba emelte a búza világpiaci árát. Emellett a terményhiány az észak-afrikai, elsősorban az egyiptomi, algériai, líbiai és marokkói piacokon alapvető élelmiszerhiányhoz vezethet, ami a 2008-as időket idézi, és akár éhséglázadásokat is hozhat ebben a gabonából mélyen önellátási szint alatt termelő régióban.

A kül- és belpiaci kereslet alakulását egyéb, nem humán jellegű egészségügyi kihívások is nehezítik. A vendéglátást, a nemzetközi turizmust 2020-banés részben 2021-ben is megbénító koronavírus-járvány újbóli fellángolása (lásd Kína, Németország), nemkülönben a háború okozta, ma már közel 4 millió embert érintő menekülthullám ezt a bizonytalanságot csak fokozza. Emellett az afrikai sertéspestis, majd a vándormadarak által terjesztett madárinfluenza-járvány év végi, év eleji ismételt megjelenése és az ebből fakadó kényszerű állománykivágások, állatállomány-csökkenés, az elszabaduló takarmányárak szorításában egyre csak rontja az állattartók helyzetét.

Importnyomás

Az agrárgazdasági kivitelünk 10%-ot meghaladó bővülésével párhuzamosan az élelmiszerimport is hasonló mértékben bővült. Míg az export 10,7%-kal növekedett, addig az import 10,9%-kal nőtt. A nagyságrendi különbség export és import között azonban továbbra is tetemes, amit az exportárbevétel az importhoz viszonyított közel másfélszeres többlete mutat. A 10,6 milliárd eurós exportértékkel szemben ugyanis az import csak 7,1 milliárd eurót tett ki. Hozzá kell tenni, hogy az importnyomás az év utolsó hónapjában erősödött fel igazán. Erre utal, hogy november végéig az export-import arány még másfélszeres, 1,51-szeres arányt (51%-os exporttöbbletet) mutatott. Az 1–12. havi export-import arány viszont már „csak” 38%-os exporttöbbletről árulkodott. Ezen belül az élő állat, állati termékek esetében az exportforgalom 1,45-es, a növényi termékek esetében 1,75-ös, a zsír, olajtermékek esetében 2,1-es, az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében pedig 1,3-es index (exporttöbblet) mellett alakult.

A legszorongatottabb helyzetben a magasan feldolgozott termékek gyűjtőkategóriájaként számon tartott élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek csoportja van. Itt érvényesült leginkább az élelmiszerimport versenyképességi előnye, jóllehet, az exporttöbblet ennek ellenére is tetten érhető. A konkurencia azonban ebben a termékkörben a legerőteljesebb.

Kevésbé nyomasztó az importnyomás az élő állat és állati termékek esetében, ahol az exporttöbblet 1,45-szeres, a növényi termékek esetében pedig 1,57-szeres. Végezetül relatíve a legerőteljesebb exporttöbblet az állati és növényi zsír és olaj esetében érzékelhető, ahol az export közel duplája az importnak.

A legszorongatottabb helyzetben a magasan feldolgozott termékek csoportja van

Export-import mérleg

Összehasonlítva az agrár-külkereskedelmi mérlegtöbbletet a nemzetgazdasági szaldó alakulásával meglehetősen beszédes viszonyszámokat találunk.

Míg 2020 azonos időszakában az agrár-külkereskedelmi szaldó a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérlegnek több mint a felét (57,5%-át) adta, addig 2021 januárja és decembere között a 3,6 milliárd eurót közelítő élelmiszer-gazdasági szaldó hiányában a nemzetgazdasági külkereskedelem deficitessé vált volna.

Néhány jelentősebb exporttermékcsoportunk külpiaci szereplése 2021-ben

Az élő állat és állati termékek kivitele 2021-ben, 12,6%-os bővülés mellett, túllépve a 2,1 milliárd eurós szintet, 237 millió eurós többlettel zárt. Jóllehet, az élőállatexport csak 6,5%-kal bővült, de a hús- és vágási melléktermékek kivitele 17%-os növekmény mellett 1045,5 millió euróra növekedett, az exportmennyiség pedig 472,7-ről 502,4 ezer tonnára nőtt.

A növényitermék-export 4,6%-os növekménye mögött az exportárbevétel 2901,4 millió euróról 3034 millió euróra történő bővülése húzódik meg. Jóllehet, a növényi termékek exportértékének a bővülési üteme szerényebb az átlagos bővülési ütemnél, annak még a felét sem éri el, de ha hozzátesszük, hogy a jelzett árbevételi növekmény mögött az exportmennyiség közel 16%-os csökkenése, bő 1,7 millió tonnával szerényebb exportmennyiség húzódik meg, akkor érzékelhető az időjárási anomáliák kedvezőtlen, exportárualapokat gyengítő hatása mellett a kedvezőbb értékesítési feltételek exportunkra gyakorolt pozitív hatása is.

A 2021. évi növényitermék-exportunk alapvető sajátossága, hogy a többlet sokkal inkább a javuló értékesítési kondícióknak, semmint az exportmennyiség-többleteknek köszönhető. Ezzel szembesít minket, megdöbbentő őszinteséggel az exportmennyiségek 2021. évi alakulása (lásd vonatkozó táblázat), ahol a zöldségeken kívül nem találni bővülő exportmennyiségeket.
Értelemszerű, hogy ilyen körülmények között az import igen jelentős szerepet játszott a 2021. évi külkereskedelmi forgalom alakításában. A zöldségfélék esetében a 231 ezer tonnás (majd 10%-kal növekvő) exportunkkal szemben 38,6%-kal bővülő, összességében mintegy 320 ezer tonnás importzöldség-mennyiség érkezett a magyar belpiacra. A gyümölcsöseinket megtépázó késő tavaszi, nyár eleji súlyos fagyok ismeretében nem is akadhatunk fenn azon, hogy a mintegy 150 ezer tonnás exportunkkal szemben mintegy 350 ezer tonnás import érkezett a magyar belpiacra.

A növényi termékek exportértékének a bővülési üteme szerényebb az átlagos bővülési ütemnél

A gabonafélék külkereskedelme rendkívüli exporttöbbletet mutat, hiszen a majdnem 16%-kal csökkenő exportmennyiség és a 42,6%-kal bővülő gabonaimport ellenére sem haladja meg az import a gabonaexportunk 4%-át. Az olajos magvak esetében behozott mennyiség 32%-os bővülése révén majdnem 600 ezer tonna feldolgozatlan olajos mag került a magyar piacra, ami a 30%-kal csökkenő, 991,3 ezer tonnás exportmennyiség 60%-ára rúg. Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek A termékcsoport exportunkban betöltött szerepe, nagyságrendjénél fogva meghatározó jelentőségű, hiszen a magasan feldolgozott termékeknek ez a csoportja évek óta 40% fölötti részarányt képvisel a kivitelünkben. A 2021-es agrárkivitelben 44%-os nagyságrendet elérő termékcsoport kiviteli értéke, megközelítve a 4,7 milliárd eurót, mintegy 9,8%-os bővülést mutatott. Az import is hasonló mértékben bővült, de az exportárbevétel, 30%-kal meghaladva az import összegét, mintegy 1,1 milliárd eurós exporttöbbletet mutat.

Amennyiben az export és import szembeállításával kívánnánk bemutatni az egyes termékcsoportok kivitel-behozatal viszonyát a 2021-es agrár-külkereskedelmi forgalom alakításában, úgy plasztikussá tehető, hogy mely termékcsoportok adják a legjelentősebb exporttöbbletet. E tekintetben kiváltképp a kávé és teakivonatok, levesporok együttese, az italok és szesztermékek (ezen belül is meghatározó módon a bioetanol), valamint az élelmiszeripari melléktermékekből készült állati tápok exporttöbblete emelhető ki.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ JENŐ