fbpx

A minőségi szénakészítés technológiája és műszaki eszközei

Írta: - 2022 május 18.

A szénafélék, a réti és lucernaszéna etetése a „fűfogyasztó” állatállomány táplálásában – élettani okok miatt – nélkülözhetetlen. Ezen túlmenően az etetett széna minősége, beltartalmi értékei meghatározzák a termelési színvonalat és ebből adódóan a jövedelmezőséget, különösen a nagy hozamú tejelő tehenészetekben.

A TMR etetési technológia általánossá válása következtében a fenti megállapítás a húsmarhatartásban és egyéb „fűevők” esetében is érvényes. A minőségi réti széna készítésére számos hagyományos nagy hozamú fajta, például a magyar rozsnok, a csomós ebír vagy a különböző perjefélék (olasz, angol perje, csenkeszfélék), illetve ezek keverékei állnak rendelkezésre (1. kép).

A nagyhozamú gyepekből minőségi széna készíthető
A nagyhozamú gyepekből minőségi széna készíthető

A lucernaszéna készítésére szintén számos – a hazai fajtanyilvántartásban mintegy 31 – fajta alkalmas, köztük hazai szarvasi és tápiószelei és egyéb nemesítésű külföldi, Legendary, Gea, Power stb. fajtákat találunk. Mind a gyep, illetve lucernahibridek magas termelési potenciállal rendelkeznek. A termelési potenciál kihasználása, a beltartalmi értékek megőrzése csak a termesztéstechnológia előírásainak betartásán belül – betakarítási, szénakészítési technológia előírásainak következetes, gondos betartásával – és a műszaki-gépesítési háttér megválasztásával biztosítható.

A minőségi szénakészítési technológia és az alkalmazott gépesítési megoldások a réti széna, a fűfélék, gyepek és a pillangósok, lucernafélék eltérő morfológiai adottságainak következtében jelentős eltéréseket is mutathatnak. Az 1. ábra szerinti munkaműveletek mindegyikére külön-külön is szigorú technológiai előírások vonatkoznak, melyeket a megtermelt gyepek, fűfélék vagy pillangósok beltartalmi értékeinek minél nagyobb mértékű megóvása érdekében be kell tartani.

A kaszálás-rendrevágás a szénakészítés első munkaművelete. A lucernaszéna a hazai mezőgazdasági gyakorlatban – az időjárási adottságok miatt – döntő többségében a 2. és 3. növedékből készül. A szénakészítésre az időjárás csapadékviszonyai és a napsütéses órák száma miatt ez az időszak a legkedvezőbb. A kaszálás időpontját – a növedék fenofázisát figyelembe véve – a növedék zöldbimbós állapotának idejére kell összpontosítani a szénakészítéshez. Az utolsó kaszálást a virágzáskor célszerű elvégezni, a gyökérnyakban felhalmozódó tápanyag maximalizálása céljából, a tarlót pedig célszerű „zöldtarlóként” meghagyni, a jobb áttelelés érdekében.

A lucerna és az egyéb pillangósok morfológiailag érzékeny, sérülékeny növények. Akár a kaszálás-, rendrevágáskori levélpergési vagy az aprításból adódó veszteségek csökkentésére, nem utolsósorban a porosodás minimalizálására ismét előtérbe került a mellső vagy jobb, illetve bal oldali függesztésű vagy magajáró gépekre alternáló kaszaszerkezettel szerelt kaszák vagy vágóasztalok használata.

Az alternáló vágószerkezetű kaszákat az üzemeltető traktor hátsó hidraulikus hárompont-függesztő berendezéséhez csatlakozóan balra és jobbra, oldalra vágó kivitelben és mellső függesztésű változatban gyártják (2-3. kép).

Hátsó-mellső függesztésű alternáló kasza
Hátsó-mellső függesztésű alternáló kasza
Magajáró gép alternáló kaszával (forrás: www.purpiewave.com)
Magajáró gép alternáló kaszával (forrás: www.purpiewave.com)

A munkaszélesség növelésére ezeknek a gépeknek a két- és háromgépes, gépkapcsolatban is üzemeltethető típusait alakították ki.

A bal és jobb oldalra vágó gépek függesztőkerettel csatlakoznak az üzemeltető traktorhoz. A függesztőkerethez csapszegeken keresztül, csuklósan kapcsolódik a paralelogramma megoldású függesztőkeret a hajtásátvitellel, meghajtó tengelycsonkkal, hajtóművel, ékszíjhajtással és a kasza szerkezetének, a kaszapengéknek az alternáló mozgását, löketét biztosító forgattyús hajtóművel. Ugyancsak a függesztőkerethez kapcsolódik a vágószerkezetet munkahelyzetbe süllyesztő, illetve szállítási helyzetbe kiemelő, kettős működésű munkahenger. Az alternáló kaszaszerkezet gerendelyére csavarkötés rögzíti az állópengéket tartó acélöntvény kaszaujjakat, az osztásuk – a korábban is említett változatoknak megfelelően –lehet alsó-, közép- és normálvágású. A kaszagerendelyben a forgattyús hajtómű löketének megfelelően mozgó trapéz vagy a háromszög alakú pengék a kaszasínre vannak felszerelve. A kaszagerendelyt munkahelyzetben csúszótalpak támasztják alá, a vágási vagy a visszamaradt tarló magassága a csúszótalpak gerendelyhez viszonyított furat- és csavarkötéses állításával vagy a csúszótalpak cseréjével állítható. Az egyszerűbb változatok a hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-tengelycsonkjáról, kardántengelyen keresztül kapják. A bonyolultabb változatoknál a hajtás az üzemeltető traktor hidraulikus rendszeréről vagy külön kiépített hidraulikus hálózatról történik.

Lucernaszéna-készítés esetén a rotációsok közül a kíméletesebb munkát végző tárcsás kaszaszerkezetű kaszákat kell előnyben részesíteni. A lucernánál, illetve a pillangósoknál azonban a szársértő alkalmazásának – a száradási idő lerövidítése mellett – a szárrészek és a levélzet vízleadásának azonos intenzitásra hozásában is elengedhetetlen szerepe van. A lucerna, illetve a pillangósok kaszálására tehát csak a gumihengeres szársértővel szerelt rotációs kaszák használata javasolható (4. kép). Ebben az esetben az utána következő munkaműveletek levélpergési vesztesége csökkenthető, a nagyságrend megválasztására pedig a gyepszéna készítésénél közöltek az irányadók. A tárcsás, rotációs kaszák kaszagerendelye merev kialakítású, ezért a jó talajkövetés és az egyenletes tarlómagasság elérése érdekében a függesztett, tárcsás kaszák esetében a kaszaszerkezet felfüggesztése a vágószerkezet súlypontjában van.

Szársértős, tárcsás kaszakombináció lucernarend kaszálásában
Szársértős, tárcsás kaszakombináció lucernarend kaszálásában

(Az újdonság, hogy a nagyobb munkaszélességű függesztett, tárcsás kaszáknál a vágószerkezet felfüggesztése paralelogramma rendszerű.) A megfelelő talajkövetés szempontjából azonban nagyon fontos – akár dobos, akár tárcsás, rotációs kaszákról van szó –, hogy a vágószerkezet talajterhelését a tehermentesítő tekercsrugókkal 25–30 kg értékre állítsuk be. Az újabb fejlesztésű konstrukcióknál a tekercsrugós felfüggesztést hidropneumatikus rugózási megoldással váltják ki.

Szénakészítésben a nagy hozamú, természetes gyepek kaszálására a robusztusabb építésű, nagy áteresztőképességű, dobos vágószerkezettel szerelt rotációs kaszák használata javasolható (5. kép).

Természetes gyep kaszálása robusztus dobos géppel, minőségi széna készítéséhez
Természetes gyep kaszálása robusztus dobos géppel, minőségi széna készítéséhez

A természetes gyepek kedvezőtlenebb talajviszonyai mellett a forgórészenként, külön-külön paralelogramma felfüggesztésű forgórészekkel szerelt kaszákkal is egyenletes, alacsony tarlót visszahagyva lehet dolgozni. A magyarországi időjárási viszonyok között a gyepek első kaszálásának idején kevés csapadékkal kell számolni, ezért ezeknek a kaszáknak a szársértő nélküli változatai is jó munkát végeznek. A szárazság és kevés csapadék miatt azonban a növényzet hamar elöregszik, és veszít beltartalmi értékeiből. Ennek megelőzésére – különösen nagy termőterületek és jó hozamok esetén – a magajáró gépre vagy fordítóval ellátott nehéz univerzális traktorra szerelt, mellső és oldalsó függesztésű kaszákból álló gépkombinációkat kell használni a betakarítási időszak lecsökkentése céljából. Az így kialakított rotációs kaszakombináció munkaszélessége 8–10 m közötti lehet, a munkasebesség elérheti a 10–12 km/h-t is.

A tarló magasságát 70–80 mm-esre célszerű beállítani. A kaszálás-rendrevágás munkaműveleteinél a minél gyorsabb vízleadás elérése érdekében a rendterelő lemezeket – az említett kaszakonstrukcióktól függetlenül – a legszélesebb rend rakására alkalmas szélső állásba kell állítani. Ebben az esetben, alacsony hozamok és kedvező, napsütéses időjárás esetén nem feltétlenül szükséges elvégezni a rendterítési munkálatokat.

A rendterítési munkákat – nagyobb hozamoknál – a kaszálást, rendre vágást követően 2 órán belül kell elvégezni. Kedvezőtlen körülmények között – például az említett időszakban előfordulható páralecsapódás következtében – szükségszerűen meg kell ismételni. Kedvező időjárás mellett akár néhány óra alatt, de másnapra már biztosan elérhető a rend összerakásához vagy az egyéb ezt követő rendforgatáshoz, szellőztetéshez megfelelő – gyepeknél, fűféléknél 18–20%-os, míg a pillangósoknál a 45%-os – nedvességtartalom (2. ábra).

Gyepes rendek száradása a rendkezeléshatására

A rendterítő gépek nagy (8-10-12 m) munkaszélességgel vontatott változatban készülnek. A függőleges forgórészek öntvényagyból, az agyra rögzített villakarokból és a villakarokra szerelt rugós ujjakból állnak. A rendterítők általában 6-8-10-12 forgórésszel készülnek, szállítási helyzetben kétoldalt két-két forgórész felhajtható.

A terítést végző rugós ujjak rögzítése nagy jelentőségű, mert a szálastakarmányba került fémtárgyak a következő munkaműveletnél, a szecskázógépekben vagy a bálázóknál nagy károkat okozhatnak. A takarmányba kerülve pedig állatelvesztés is lehet a hanyagság vége. Ezért az ujjakat – törés esetére – az újabb gépeken műanyag kötéllel biztosítják az elvesztés ellen (6. kép).

Nagy munkaszélességű vontatottrendterítő-konstrukció

A terített renden lévő szálastakarmányt a következő munkaművelethez össze kell rakni, gyepek esetében20%-os, lucernánál 45%-os nedvességtartalom elérésekor. Az összerakott rend mérete mind gyep-, mind lucernaszéna-készítésben a bálázógép bálakamraméretéhez kell, hogy igazodjon. Ebben az esetben könnyen készíthető egyenletes alakú és tömörségű bála a bálázó „kígyózó” mozgású manőverezése nélkül.

A rendkezelő gépek, a rendsodrók, rotációs rendterítők a különböző és igen széles skálán mozgó felhasználói igényeknek megfelelően dobos és szalagos, valamint vezérelt ujjas kivitelűek. A gyep- vagy lucernarendek összerakására – forgatásra, szellőztetésre, rendkettőzésre – különböző konstrukciójú rendkezelő gépek állnak rendelkezésre. A legegyszerűbb változatok a csillagkerekes rendsodrók függesztett, féligfüggesztett vagy vontatott változatai (7. kép).

Nagy munkaszélességű csillagkerekesrendsodró-konstrukció

A csillagkerék nyitása a talajról közvetlenül történik. A kíméletesebb munkát a vezérelt ujjas berendezések végzik. Ez elsősorban a pillangósok esetében jelent előnyt. A vezérelt ujjas berendezések, rendrakó gépek 3,4-4,2-7,0-9,0 m munkaszélességgel készülnek, és függesztett vagy vontatott kivitelűek (8. kép).

Vezérelt ujjas forgórészű rendrakó lucernarend rakásában
Vezérelt ujjas forgórészű rendrakó lucernarend rakásában

A függesztőkeret az üzemeltető traktor hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A rendrakó gépeknél az acélöntvény agyon kialakított pályán mozognak a villakarok vezérlőgörgői.

A kialakított pálya, a villakarok beállított szögállása változtatható. Az előzetes beállítás és a vezérlőpálya hatására a villakarokra szerelt rugós ujjak kíméletesen mozgatják az anyagot.

A dobos gépek oldalra rakó változatai szimpla és V alakban elhelyezett, sodró rendszerű gépek (9. kép).

Dobos rendrakó-konstrukció
Dobos rendrakó-konstrukció

A szalagos gépek kisebb munkaszélességű változatai oldalra vagy közvetlenül a gép mögé rakják a rendfelszedő által felszedett anyagot. A nagyobb munkaszélességű változatoknál a rendfelszedő által felszedett anyagot a kétoldali szállítószalag középre hordja. Irányváltó kapcsolóval a jobb és bal oldali rendrakásra is alkalmasak (10. kép).

Szalagos, hevederes rendrakó munka közben
Szalagos, hevederes rendrakó munka közben

A rendre rakott anyagot szögletes kisbálázókkal, állandó- és változókamrás-, hengeres bálázókkal vagy szögletes nagybálázókkal lehet a rendről felszedni és bebálázni.

A szögletes-kisbálázó gépeknél a vezérelt ujjas rendfelszedő az anyagot a csúszódugattyús bálakamrába juttatja, a tömörítést pedig a traktor TLT-jéről működtetett forgattyús hajtóművel hajtott csúszódugattyú végzi el.

A szénakészítésre az állandó- és változó kamrás gépek egyaránt alkalmasak. A rendfelszedő berendezés által felszedett anyagot csigás-rotoros anyagtovábbító juttatja be a bálakamrába. A tömörítés az állandó kamrás gépeknél – a művelet a palást felől indul a bálakamra közepe felé – láncos, rudas vagy görgős tömörítőszerkezettel történik. A változó kamrás gépeknél a tömörítés a bálakamra közepétől indul a palást felé, a tömörítőhengerek segítségével. A tömörítés módjából adódóan az állandó kamrás gépekkel laza közepű bálák készíthetők, így ezeknél a báláknál lehetőség van az intenzívebb utószáradásra. A változó kamrás gépekkel pedig alaktartóbb, manipulálhatóbb bálák készíthetők.

Lucerna esetében, minőségi szénakészítésben a csúszódugattyús szögletes nagybálázó gépek használhatók a legkedvezőbb pergési veszteséggel (11. kép).

Minőségi szénakészítésnél a szögletes nagybálázók alacsony veszteségszinttel és nagy teljesítménnyel dolgoznak
Minőségi szénakészítésnél a szögletes nagybálázók alacsony veszteségszinttel és nagy teljesítménnyel dolgoznak

A szénakészítési technológiában használt műszaki eszközökön, gépeken alkalmazott digitális megoldások, szenzortechnológiai alkalmazások, GPS-terminálok – az üzemi paraméterek rögzítésén túl – a beállítások és távvezérlések kontrollálásával a széna minőségére is kedvező hatással vannak (12. kép).

A bálázókban is alkalmazzák a digitális terminálokat
A bálázókban is alkalmazzák a digitális terminálokat

SZERZŐ:
DR. KELEMEN ZSOLT
MŰSZAKI SZAKÉRTŐ