Ezer hektárt vásárol fel egy befektető napelemparknak

Egy titokzatos befektető ezer hektárt fedne le szolárpanelekkel Arad megyében, ahol egy hektár szántó átlagos ára 3 millió forintnak felel meg. De egy szót se szóljunk. A magyar szolárkapacitások is elérik már Paks teljesítményét, és ehhez több ezer hektár kivonására volt szükség.

 

napelempark
Napelempark (forrás: IBC Solar Energy)

 

Eladják az országot

Romániában lazábban szabályozott a termőföldvásárlás, mint nálunk, cégek is szerezhetnek földet. Továbbá a megvásárolható földvagyonnak nincs felső korlátja. Becslések szerint már a szántóföldek 40 százaléka külföldi kézben van, ebből minden negyedik hektár Európán kívüli befektető, elsősorban arabok és pénzintézetek tulajdonát képezi. A hírek szerint a legnagyobb arányban az olaszok, dánok, spanyolok, osztrákok uralják a román vidéket. Az élénk forgalomnak köszönhetően a föld ára évente 10 százalékkal emelkedik, ma átlagosan 1,6 millió forintért cserél gazdát.

 

Bágyadt kísérlet a szigorításra

Egy 2017-es földforgalmi módosítási tervezet szerint 15 évre szóló elidegenítési tilalom vonatkozna a megszerzett termőföldre, jogi személyek esetén csak azok vásárolhatnának földet, amelyek bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve legalább öt éve jelen vannak az adott térségben. Tavaly végül csak annyit fogadtak el belőle, hogy az vásárolhat Romániában termőföldet, aki legalább öt éve lakhatási/letelepedési engedéllyel rendelkezik és ugyanennyi ideje foglalkozik mezőgazdasággal. Az agrárvégzettség és a helyben lakás nem elvárás. Elővásárlási joga van a termőföld bérlőinek, a szomszédos bérlőknek, a 40 évnél fiatalabb gazdáknak, végső soron pedig az államnak. Ha egyikőjük sem tud élni ezzel a jogával (mert például túl magas az ár), akkor a földet szinte bárki megszerezheti.

Magyar vállalkozók is jelen vannak Romániában, elsősorban Arad, Bihar és Temes megyében. Többek között a Talanetis Agro tulajdonába tartozik egy 1290 hektáron gazdálkodó, korábban holland érdekeltségű cég. Ezekben a megyékben jó minőségű a föld, átlagosan 3 millió forintnak megfelelő összeget lehet elkérni érte.

 

Földfoglalás a zöldenergia nevében

Éppen ezért furcsa az az MTI hír, miszerint több mint ezer hektáros napelemparkot építenek Arad megyében, a magyar-román államhatár szomszédságában. A befektető személye titok, csak annyit mi tudni róla, hogy két szélerőműparkkal is rendelkezik. A beruházó képviselője szerint földművelésre alig hasznosítható területről van szó. Nem kizárt, hogy valóban jórészt füves ugart érintene a fejlesztés, mivel egy környezetvédő szervezet a területen élő „jelentős ürgepopulációt” féltette a napelempark miatt.

A szolárpark mintegy 700 millió eurós (245 milliárd forintos) beruházással valósulna meg több mint ezer hektáron, Ottlaka (Graniceri) és Nagypél (Pilu) község területein. Kapacitása 700 megawatt energia lenne. A beruházó szerint ez nagy mértékben javítja majd Arad megye energiabiztonságát, és jól illeszkedik a zöldenergiát előtérbe helyező (támogatott) európai trendbe. Ottlaka polgármestere azzal kecsegtette a helyieket, hogy az építkezés idején 1200 munkáskézre lesz szükség, de a napelempark üzemeltetése is több tucat alkalmazottat igényel majd.

 

Egy szót se szóljunk!

Hazánkban is gomba módra nőnek ki a napelemparkok a földből. Egy megawatt teljesítményhez jellemzően 2-2,5 hektárt áldoznak fel. Zalában, Bocfölde mellett például a tavaly átadott 24 megawattos telep 54 hektáron nyújtózik el. Nógrád megyében, Csengerháza mellett 50 hektár legelőt kellett beáldozni a 20 megawatt teljesítményért. Komlón (Baranya megye) pedig 35 megawatt szolgálja az áramellátást. Másfél éve Környe határában (Komárom-Esztergom megye) 8 hektárt fedtek be panelekkel. Az egy-két megawattos rendszereknek pedig se szeri, se száma, mivel 0,5 megawattnál kisebb teljesítményű naperőmű létesítéséhez 2018 januárja óta termőföldet is ki lehet vonni a termelésből, és még földvédelmi járulékot sem kell fizetni emiatt. Ingatlanhatósági engedély sem kell a föld más célú hasznosításához, ha maga a földtulajdonos, vagy földhasználó létesíti/működteti a kis teljesítményű erőművet. Egy-két hektár gyengébb adottságú föld pedig mindenütt akad.

Egész Magyarországot tekintve tavaly év végére már elérte az összes napelemkapacitás a 2000 megawattot, ami megegyezik a Paksi Erőmű jelenlegi teljesítményével. Ez azt jelenti, hogy 4-5 ezer hektárt borítottunk be szolárpanelekkel, persze ebből rengeteg az épületek tetejét foglalja el. Megjegyezzük, hogy Paks2 megvalósítása 2400 megawatt teljesítményt fog eredményezni a fokozatosan kieső blokkok helyén. Ennek elérése 12,5 milliárd euróba kerül. Ha ezt a román napelempark számaival vetjük össze, akkor kiderül, hogy 18-szoros áron építünk 3 és félszer nagyobb teljesítményt. A beruházás 80 százalékát Oroszország finanszírozza egy 30 éves futamidejű hitellel. Pedig még néhány ezer hektár beáldozásával meglett volna az energiafüggetlenségünk.

Eközben Szerbiában 100 biogázerőmű létesítésével tervezik enyhíteni az energiaéhséget, aminek magyar vonatkozása is van. Lásd erről cikkünket itt.

agrár befektető beruház cég engedély erőmű föld ára földvásárlás földvédelmi hektár kisteljesítményű kivonás külföldi mezőgazdaság napelem napelempark Románia szolárpanel termőföld terület zöldenergia