A kikötők válsága a vasútra tereli a figyelmet. Bár ennek kapacitása sokkal kisebb, mint a kikötőké, a biztonságos célba érés sokkal fontosabb szemponttá vált.
A járvánnyal járó káosz adta az első lökést
Mivel a tengeri szállítás drágává és megbízhatatlanná vált, a Kína-Oroszország-Európa útvonalon tavaly októberig 47%-os forgalomnövekedést regisztráltak, mintegy 570 ezer konténer érkezett. A szállítási idő hossza Kína belső tartományaiból bő két hetet tett ki. A háború miatt azonban a lengyel-fehérorosz átkelő lezárult. Az ázsiai vonatok egy része korábban Litvánia balti-tengeri kikötőjébe futott be, hogy az áru tengeri úton érje el Észak-Európát. Vilnius azonban már február 1-től nem enged át Fehéroroszágból érkező vonatokat.
A háború használhatatlanná tette a Fekete-tengert
Oroszországig és a volt szovjet tagállamokig mindenképpen eljutnak a kínai szállítmányok. A folyamatra, amit a Covid elkezdett, az orosz-ukrán háború teheti fel a koronát: Kína a korábbinál is nagyobb súlyt fektet a szárazföldi áruszállítás fejlesztésébe, a tőle észak-nyugatra fekvő területek vasúti elérésébe. A chinaru.info értesülései szerint megérkezett Oroszországba az első teljes hűtőkocsis szerelvény. A Kína keleti partján fekvő Shandong tartományból az oroszországi Moszkva megyéig Kazahsztánon át 18 nap a becsült menetidő. A vonat 50 különálló hűtött konténerből áll, amelyek fagyasztott gyümölcsöt és zöldséget, tenger gyümölcseit és egyéb mezőgazdasági feldolgozott termékeket szállítanak. A tervek szerint a jövőben havonta legalább négy ilyen fagyasztottáru-szerelvényt indítanak Kínából Oroszországba.
Májusi lapszámunk felvezető cikkét a globális logisztikai problémáknak és az alternatív beszerzési-értékesítési csatornáknak szenteljük.
