A bolgár kertészet területi aránya még mindig két-háromszor nagyobb a művelt területhez képest, mint a magyar kertészeté, de visszaszorulóban van. Az okok mindenütt hasonlóak.
Csökkenő kertészeti terület
Megkongatták a vészharangot Bulgáriában: veszélyben a kertészeti termelés. Adataik szerint a művelt terület mindössze egytizedén található zöldség- és gyümölcsféle. A kertészeti termelés visszaszorulásának egyik fő oka a munkaerőhiány, mivel az ágazatban nem minden munkamozzanat gépesíthető, ugyanakkor szezonális munkacsúcsok jellemzik. A kertészet fizetőképességben és szezonalitásban leginkább az építőiparhoz hasonlítható, messze elmarad a feldolgozás vagy gépgyártás lehetőségei mögött, így nem tudja vidéken tartani a potenciális munkaerőt.
Hazánk hasonló gondokkal küzd. Magyarországon 60 ezer hektárt foglal el a szőlő, 80 ezret a zöldségfélék és ugyanennyit a gyümölcsök, ez így, együtt alig 4,5 százaléka a teljes, 5 millió hektáros mezőgazdasági területnek. Ezek a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok nálunk is egyre kisebb területre szorulnak vissza, de a termésmennyiségek növekedése ellensúlyozza ezt a trendet.
A terméspotenciál nő, de a termékszerkezet változik
A kínálat lényegi változásait nem a területcsökkenés okozza, hanem az, hogy átalakul a preferált kultúrák aránya, például az alma területe csökken, a dióé nő, a paprikáé csökken, míg az édeskömény hódít. Ezek az arányeltolódások azonban szorosan összefüggnek az adott növény munkaerőigényével. A rázható ipari meggynek például jobbak a hosszútávú kilátásai, mint a kézzel szedendő cseresznyének.
Az ágazatnak nálunk is az ipar kínálta munkalehetőségekkel kell felvennie a versenyt, ami törvényszerűen drágítja az élelmiszert. Emellett nagy kilengéseket okoznak az árukínálatban az időjárási szélsőségek, ami ellen a termelés minél védettebb környezetbe helyezésével lehet védekezni, (esővédőfólia, jégháló stb.) Röviden: a kertészetben nem az időjárás és nem a területcsökkenés a lényeg. A jövő zöldség-gyümölcs kínálatát az adott kultúra gépesíthetősége dönti el.
A szántón az időjárás az úr
A szántó nagyobbik hányadát, mintegy 60 százalékát a gabonafélék foglalják el Magyarországon is. Ezek területe is csökkent az elmúlt 10 évben, miközben az ipari növényeké (főként a napraforgóé) emelkedett. Mivel a szántó nehezen védhető az időjárás szeszélyei ellen, ebben a művelési ágban a piaci igényeknél is jobban hat a vetésszerkezetre az, hogy egyáltalán biztonságosan előállatható-e az adott termék. A repce pozícióját az utóbbi években jobban megrengette az, hogy az őszi időszakban nehezen vethető és a kártevőktől nehezen védhető növénnyé vált, mint az árának alakulása.
Lásd még a témában: Saláta, káposzta: mi marad a termelő zsebében?
