Jóllehet a burgonyatermesztés költségei is nőttek, a gazdálkodók még a krumplinak kedvező, hűvösebb régiókban is a kukoricára mutogatnak, amikor az árakról tárgyalnak.
Északon is hódít a kukorica
A krumplinak kedvező klímájú országokban nem a kukorica vagy a napraforgó a sikernövény, ezek elrugaszkodott piaci ára mégis elgondolkodtatta az uniós termelőket: talán nagyobb arányban kellene megpróbálkozniuk ezek elvetésével. Itt írtunk róla, hogy tavaly a lengyelek ugyanakkora termőterületről, mint a miénk, nálunk jóval nagyobb kukoricatermést arattak, amiből exportra is több jutott. A hazai feldolgozók egy ideig konkrétan lengyel kukoricát importáltak a működésükhöz.
A kapásokon kívül az összes tavaszi kultúra megremeg
Az alternatíva tehát valós: a klímaváltozásnak köszönhetően már Európa északibb területein is a kukoricával versenyez a földekért a krumpli. A gazdálkodók a burgonyatermesztés költségeiben 20%-kos emelkedést becsülnek, de ennél nagyobb mértékű átvételiár-emelést kérnek ahhoz, hogy ne a drágán eladható kukorica vetése mellett döntsenek. Egyébként hasonló pressziót élnek át a feldolgozók minden tavasszal vetendő „kiskultúra” esetében, ilyen a borsó, a bab, a csemegekukorica, a cukorrépa vagy a dohány is. A konzervipari termékekkel áprilisi számunkban részletesen foglalkozunk. (Lásd még: Halálos: a konzervipart is magával ránthatja a zöldborsó.)
Már nem könnyű árat emelni
A francia, német, holland és belga burgonyatermelőket tömörítő európai szövetség (NEPG) azonban nem hisz abban, hogy a felvásárlási árakban ennyire drasztikus változások történnének, akár a friss piacra, akár a feldolgozóiparnak szállít be a termelő. A vásárlók pénztárcája ugyanis sokkal vékonyabb lesz idén, nagy kereslet-visszaesésre lehet számítani. Egyelőre még az is kérdés, hogy az étolaj, amiben a krumpli kisül, milyen mennyiségben és áron lesz elérhető.
