A magyar agrárium jövője nem a klímán áll vagy bukik

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 március 24.

Ökológiai adottságok, szaktudás, pénz és politikai szándék is van az agrárium egész termékpályáit erősítő fejlesztésekhez. A vidéki gyermekvállalási kedv növelése, az elvándorlás fékezése és az oktatás színvonalának emelése azonban lassú folyamat, így leginkább a pénztől remélhető, hogy a fiatalok kedvet kapnak a gazdálkodáshoz. A klímaváltozás a magyar agrárium legkisebb gondja – derült ki a KSH legfrissebb podcastjából.

agrár generációváltás
A vidék megtartó ereje az egyik gyenge láncszem (fotó: Horizont Média)

Kevesebben élnek a mezőgazdaságból és még kevesebben állattartásból

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 10 évente készít egy átfogó felmérést a mezőgazdaságról. A legutóbbi agrárcenzusban 240 ezer olyan hazai gazdaságot írtak össze, amelyek elérték a „mérési küszöböt”. Világszinten jellemző, hogy csökken a mezőgazdaságból élők száma, erősödik a termelés koncentrációja. A gazdálkodói körön belül Európában a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók száma és aránya gyorsan növekszik, míg az állattartóké csökken, és ez hazánkra is jellemző – jegyezte meg Patay Ágnes, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának osztályvezetője a legfrissebb felmérés eredményei kapcsán. Megnőtt azon üzemek száma is, amelyek egyáltalán nem tartanak állatot. Ez részben az uniós agrárpolitika számlájára írható, de az állattartást – nagy tőke- és munkaerőigénye miatt – egyébként is gyorsabb ütemű koncentrációs folyamat jellemzi, mint a növénytermesztést. A méret hatékony termelés egyébként versenyképesebbé is teszi a mezőgazdaságot.

A növénytermesztés-centrikus uniós agrárpolitika valóban erősíti az állattenyésztés koncentrálódását, de ezt kényszeríti ki a takarmányárak és egyéb inputok áremelkedése és az állati termékek stagnáló átvételi ára is – jegyezte meg Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a KSH legfrissebb videójában. Hozzátette: az EU-ban erősek azok a „sötétzöld” hangok is, amelyek az állattenyésztést környezetrombolónak kívánják feltüntetni, ami szintén nem segít ezen az ágazaton. A szakember kifejezetten egészségtelen trendként írta le a növénytermesztés és állattenyésztés üzemi szintű szétválását, ez a fajta szakosodás „sem környezeti, sem társadalmi értelemben nem nevezhető fenntarthatónak”. A mesterséges tápanyag ugyanis nem képes pótolni a szerves trágya hiányát.

Több belépő fiatalra lenne szükség

Patay Ágnes utalt rá, hogy a felmérés a vidékfejlesztési agrárpolitika hatékonyságáról is igyekezett képet alkotni, és erről hamarosan egy újabb kiadványuk is napvilágot lát. A szakpolitikának fontos tudnia, hogy kik, milyen képzettséggel, milyen életkorban, mekkora gazdaságmérettel milyen pályázatokban vesznek részt. Az máris nyilvánvalóvá vált, hogy az idősebb gazdálkodók körében növekszik a nők aránya, ami arra utal, hogy nincs utánpótlás. A generációváltás azért is fontos lenne, mert a fiatalok körében erősebbek a digitális készségek, ami ma sokat hozzátesz a versenyképesebb gazdálkodáshoz. Magyarországon viszonylag új jelenség a gazdatársadalom elöregedése, mivel a rendszerváltáskor rengeteg vállalkozó kedvű fiatal lépett be a gazdaságirányításba – ők most készülnek nyugdíjba.

Gyuricza Csaba sem amiatt aggódik, hogy egyre csökken a termelésben lévők száma, hanem amiatt, hogy kevés a megbízható tudással rendelkező, új belépő az ágazatban. „Ha a termékpályát jól fel tudjuk építeni, és a gazdálkodók szaktudását hozzáigazítjuk a modern kori elvárásokhoz, akkor ez a szakma évtizedeken át garantált megélhetést tud nyújtani számos szakember számára. Itt most sincs pályaelhagyás” – fogalmazott. Tény azonban, hogy a kormányzatnak sokat kell tennie azért, hogy az alföldi megyékben mérséklődjön az elvándorlás, ami növeli a hátramaradók átlagéletkorát, és csökkenti a helyi utánpótlás esélyeit – tette hozzá Gyuricza. Ehhez szükség van megfelelően fejlődő infrastruktúrára, jó helyi oktatásra és a gazdaság motorját adó helyi értelmiségre. (Lásd még: Két és félszer több pénz a fiatalok első 300 hektárjára.)

Gyuricza Csaba
Gyuricza Csaba és Patay Ágnes (forrás: KSH podcast)

Az adottságaink kiválóak, a klímaváltozás sem akadály

A szakember szerint Magyarországon az agráriumban van a legnagyobb növekedési potenciál. „Az idetelepített iparágakat el lehet vinni az országból, a földet nem.” Sajnos a rendszerváltás után kevés figyelmet fordítottunk a feldolgozásra, amin változtatni kell. A magyar agrárium kibocsátása éves szinten 2800-2900 Mrd forintra tehető, de reálértéken 2022-ben sem érjük el a 1990-es kibocsátási szintet – mutatott rá a szakember. Hozzátette: az egységnyi területre jutó értékteremtésünk az EU átlagának alig 50%-át éri el ebben a szektorban. Pedig nemcsak etetni tudnánk 20-25 millió embert, de a tudástranszfer terén is sokat hozzá tudnánk tenni a világ élelmiszerellátásához. Példaként említette Laosz esetét, ahol az ország takarmányellátása szinte teljes egészében magyar tudáson alapszik. „Vannak jó ökológiai adottságaink, tudásunk és forrásunk is a vidék fejlesztésére. Ha ezekkel jól sáfárkodunk, minden esélyünk megvan arra, hogy sikeresek legyünk.”

A klímaváltozás kapcsán Gyuricza megjegyezte: a Kárpát-medencében mindig is alkalmazkodni kellett az időjárási szélsőségekhez, a vetőmagnemesítés is erről szól. Az ország éghajlata 50 év alatt olyanná vált, mint az 50-es években Bulgáriáé volt. De – mint mondta – aki ismeri az izraeli mezőgazdaságot, az tudja, hogy ez nem lehet akadály. Az alkalmazkodni tudás a legfőbb elvárás ma növényfajtákban, technológiában, állatfajtákban is. Megjelennek új növényfajok is. Néhány éve még senki nem gondolta volna, hogy Európa egyik legnagyobb, összefüggő fügeültetvénye itt lesz, Magyarországon. Eközben a burgonyatermesztés számára kedvezőtlenné váltak a körülmények hazánkban. Az olyan természeti kincseket, mint a víz és a föld, a korábbinál sokkal jobban meg kell becsülni. Nagy pazarlás, hogy ma sok víz elfolyik, elpárolog a földekről, illetve kifolyik az országból.