Itt a jelentés az ukrán vetési és gabonaexport-kilátásokról

Írta: Kohout Zoltán - 2022 március 17.

Miután a kikötőiket elfoglalták-lerombolták az oroszok, marad a vasút a kiszállításra, de a tavaszi vetések esélye kérdéses. Katasztrofális forgatókönyveket vázolnak a megfigyelők.

termőföld

Nem lesz könnyű vetni, nagy nyomás az árakon

Ukrajna tavaszi vetésű növényeiben jelentős csökkenés várható a jelek szerint elakadó, de még mindig intenzív orosz invázió közepette – jelentette az Agricensus. A jelenlegi kilátások valószínűleg drámai módon változnak a katonai helyzet alakulásától függően, de ahhoz alighanem kétség sem fér, hogy a tavaszi vetés nagy kihívással néz szembe. A csökkenés mértéke közvetlenül hat majd az árakra. Sőt, egy esetleges élelmiszerhiány miatt akár egész régiókat átfogó migrációs és politikai viszonyokra is. Várható, hogy mind a gabona-, mind a növényolajárakra hatással lesz az, hogyan sikerül a meglévő készleteket kivinni Ukrajnából, illetve a vetést véghez vinni az állandó katonai agresszió mellett.

A magok fele a földben, de kevés az olaj

A jelentés idézi az Ukrán Gabonaszövetséget, ami szerint az ukrán gazdaságok 80 százaléka már még az orosz invázió előtt lefoglalta a szükséges műtrágya- és vetőmag-mennyiséget. Ugyanakkor az üzemanyaghiány máris az egyik legnagyobb probléma, mivel a készletek mintegy 70 százaléka az oroszoktól és Fehéroroszországból érkezett, s ezek ketten most éppen támadják Ukrajnát. A másik ok természetesen a közvetlen hadiállapot jelentette fizikai fenyegetés a földeken. Egyelőre az őszibúzával beültetett területben még csak 2,6 százalékos a csökkenés; összességében 6,5 millió hektárt vetettek el, ami csaknem teljes lefedettséget jelent búzában. Nagyobb, 10 százalékos a visszaesés az ősziárpa-területeken. Az ukrán gazdálkodók az utóbbi években kihasználták az olajos magvak piacának erősödését, és az árpa rovására fokozták a repce vetését. Ősszel 1,4 millió hektáron vetették el az olajnövényt, ami 40 százalékos növekedés a 2020-ashoz képest. Összegezve: a tervezett őszi vetések 97 százaléka a földben van.

termőföld

Sok múlik azon, meddig tart az agresszió
Ez azonban természetesen azt jelenti, hogy ha a bevetett termőterületekre is kiterjed az orosz jelenlét, akkor az őszi vetések területének több mint fele veszélyben lehet, ez az árpa esetében az állomány bő 40 százalékát, repce esetében a harmadát jelenti. A tavaszi vetések helyzete kevésbé kiszámítható. Bár a háború által nem érintett régióban elindult a munka, kérdéses, hogy ez az érintetlenség megmarad-e a későbbi vegetációs időszakokban is. Agrártámogatásból egyelőre úgy tűnik, nem lesz hiány: az ukrán kormány nyilvánosságra hozta a termelőknek nyújtott támogatások listáját, benne egy 845 millió dolláros hitelprogrammal és adókedvezményekkel.

Egyelőre az ukrán összárpatermés felét adó tavaszi árpa vetése a hideg miatt késik (tavaly is március végén kezdődött), de a jelenlegi katonai akciókat nézve a terület felén még biztonságos a munkavégzés. A kukorica, a napraforgó, a szója és a tavaszi repce vetése általában április végén kezdődik, így remélhető, hogy addigra a háború véget ér vagy az intenzitása enyhül.

Rossz és még rosszabb forgatókönyvek

A legrosszabb forgatókönyv persze az, ha az összes érintett terület hozzáférhetetlenné válik a gépek számára. Ez a teljes kukoricatermés 36, a tavaszi árpa 48, a szójabab 24, és a napraforgó 44 százalékát érintené. Az ukrán média szerint a tervezett területek felén biztosan befejezik a tavaszi vetéseket. Azt viszont még nem tudni, hogy a fennmaradó területekkel mi lesz. A Green Square Agro Consulting az Agricensusnak azt jelentette, hogy a háború előtti ukrán búzatermésre vonatkozó kezdeti előrejelzés bő 27 millió tonna volt. Ez most drasztikusan csökkentették, az új becslés 18,6 millió tonnáról szól, harmadával kevesebb. Ez az USDA adatai szerint az utóbbi 10 év legalacsonyabb termelése lenne. Ha tavaszi búza egyáltalán nem kerül földbe, vagy csak korlátozott mennyiségű inputot adnak ki, akkor a termés ennél is kevesebb lehet. A legpesszimistább forgatókönyv 9,6 millió tonna búzával számol, ami 20 éves mélypontot jelentene az ország életében.

Kikötők helyett vasúton próbál exportálni Ukrajna

Az ukrán állami vasúttársaság igyekszik pótolni a tengeri útvonalak elvesztését azzal, hogy megduplázza az uniós országokkal közös nyugati vasúti határátkelőhelyek kapacitását – írja a CNN. A lépés célja, hogy valamelyest pótolják az ország elleni orosz támadás során elvesztett ukrán kikötőket, amelyek Ukrajna mezőgazdasági exportjának nagy részét bonyolítják. Ez növelni fogja Ukrajna exportkapacitását, különös tekintettel a mezőgazdasági termékek szállítására, miközben az ellenséges orosz csapatok blokkolják a fő tengeri kikötőinket – jelentette az ukrán államvasút, az Ukrzaliznica.

kikötő

Máris nagyok a károk

Az ukrán vasúthálózat egyik problémája, hogy más nyomtávolsággal működik, mint a legtöbb európai országban, így a szállítmányokat a határon át kell rakodni. Ukrajna évente mintegy 60 millió tonna gabonát exportál, a mezőgazdasági termelés csaknem 95 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül jut el a célországokba. Jelenleg csak két kis kikötő (Izmajil, Reni) képes exportra szánt rakományt fogadni és szállítani, de ezek is csak korlátozott mennyiségben. A CNN szerint máris hatott az orosz agresszió: március 10-éig csak napi 100 ezer tonna gabonát rakodtak be, ami 87 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán; Reuter/Gleb Garanich