Az optimalizált vetésforgó bevezetésével egészséges talaj alakítható ki, megelőzhető a talajból eredő károsítók felszaporodása. Ennek érdekében szervezett „Növényi sorrend – növényvédelmi kockázatok műhelymunka” címmel online, gyakorlatias előadást az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) január végén. A téma a Best4Soil projekt nyújtotta lehetőségek gyakorlati elérése és konkrét alkalmazása volt.
A talaj egészségének megőrzése, javítása vagy helyreállítása
Kiemelkedő fontossággal bír a mezőgazdasági termelés szempontjából az egészséges talaj. Az átgondolt termesztési rendszerekben nagy a jelentősége, hogy előre meg tudjuk határozni, mely kórokozókkal és kártevőkkel számolhatunk az egyes növényeknél, így nem tüneti kezeléssel, hanem megelőzéssel lehetünk sikeresek. Ennek alapja a már gyakorlatban bizonyított, jól összeállított vetésforgó, amely elengedhetetlen a talaj egészségének megőrzése, javítása vagy helyreállítása érdekében. Az optimalizált sorrendiséggel megelőzhetjük a növényi kultúra talajból eredő károsítóinak túlzott felszaporodását.
A témához kapcsolódó jó gyakorlatot, tudást foglalja össze és teszi elérhetővé a 2018-ban indult, nemzetközi Best4Soil projekt, melynek magyarországi gazdája az ÖMKi.
Tájékoztatók, adatbázisok, videók segítik az agrárszakembereket
A program Európát átívelő közösségi hálózatot hozott létre, melyben termelők, szaktanácsadók, oktatók és kutatók egyaránt képviseltetik szakterületüket. A hálózat gyakorlati felhasználásra kész tudást közvetít egy honlap segítségével. A jelenlegi rendezvény célja az volt, hogy a nyílt hozzáférésű adatbázisok gyakorlati alkalmazását bemutassa.
Ezáltal a mezőgazdasági szakemberek összeállíthatják a számukra megfelelő vetésforgókat, és innovatív védekezési stratégiákat alakíthatnak ki a zöldségeket, szántóföldi haszonnövényeket és takarónövényeket károsító szervezetek ellen.
Melyik növényt szereti a károsító? Ezt nem fogja megkapni!
Az adatbázisokban rögzítették azokat az információkat, hogy egyes növények mely kártevőknek lehetnek gazdaszervezetei, és mennyire érzékenyek a fonalférgekkel és a talajból eredő kórokozókkal szemben. Ezeket figyelembe véve meghatározható a növények termesztésének optimális sorrendje.
A megoldás az lehet, hogy egy adott károsítóra érzékeny gazdanövény előtt a károsító számára kedvezőtlen gazdanövényt termesztünk. Így az érzékeny növény termesztésének évében alacsony károsító-jelenléttel kell számolnunk, és nem lesz jellemző a kártétel.
Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?
Az adatbázisból történő lekérdezés és az optimalizált vetésforgó összeállításának módszertanát sajátíthatták el az érdeklődők az online rendezvény segítségével. A gyakorlati műhelymunka háziasszonya Dr. Berényi Üveges Judit projektvezető kutató volt, munkáját Tóth Ferenc és Hertelendy Péter, az ÖMKi kertészeti csoportvezetője és növényvédelmi szakértője támogatta.
A két elérhető adatbázis (KÓROKOZÓK és FONÁLFÉRGEK) felülete jelenleg 22 hivatalos nyelven elérhető. A károsítók itt egységesen latin elnevezéssel szerepelnek, ez teszi az adatbázist átjárhatóvá az egyes nyelvek között. Jelenleg 70 növény, 32 fonálféregfaj és 138 talajból eredő kórokozó azonosítható be a weblap segítségével. A fonálféreg- és a kórokozó-adatbázis működése megegyezik, az induláshoz a Best4Soil honlapján a menüsoron az ADATBÁZIS menüpontot kell választani. Itt kilenc pontban foglalták össze a működtetés lényegét, de a gyakorlati alkalmazást jól szemléltette Berényi Üveges Judit. Az előadó kihangsúlyozta, hogy a vetésforgó önmagában nem elégséges megoldás, a talajuntságot nem lehet csak vetésváltással orvosolni. Ilyen esetekben elengedhetetlen a szervesanyag-utánpótlás; a művelésmód-változtatás; a talajélet helyreállítása, serkentése.
Az intézet várja a lap használatával, a tartalommal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat, hogy munkájukkal minél hatékonyabban tudják segíteni a gazdákat.
Szerző: Barna Ferenc
