Az elszabaduló terményárak egyik következménye lehet, hogy az alapvető termelőeszköz, a föld ára és bérleti díja is emelkedni kezd. Másik következménye lehet, hogy az agrártámogatások értéke devalválódik.
Nem lenne meglepő, ha a beruházási pályázatok egy részét visszamondanák a nyertesek az elszabaduló építési költségek és kiszámíthatatlanul elnyúló kivitelezési idők miatt. Veszélybe kerülhetnek az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok is, mivel a támogatás nem biztos, hogy kompenzálja a kieső bevételt. Harmadrészt az EU új agrárpolitikájának előírásrendszere is kezdi értelmét veszíteni.
Újragondolandó az uniós agrárpolitika
Az új Közös Agrárpolitikában a földalapú támogatások zöld része, az eco-scheme, azaz az agroökológiai alapprogram, csak akkor lesz megvalósítható, ha a tagállam által kiválasztott előíráscsomag a gazdaságok érdekeinek is megfelel. Az látható, hogy a költségcsökkentés jegyében a műtrágyák és a vegyszerhasználat terén egyébként is visszafogottabb gazdálkodásra fognak berendezkedni az üzemek, a talajbaktériumokat viszont szívesen alkalmazzák. Ugyanez igaz a gázolajfelhasználásra is: biztosak lehetünk benne, hogy a talajművelésben is a kisebb vonóerőt igénylő munkák kerülnek előtérbe. A talajművelés intenzitása és a gyomirtás költsége viszont összefügg egymással. De ha választani kell, akkor az utóbbi növekedése a könnyebben elviselhető.
Folytatják a beruházást
Egy Zala megyei nagygazdaság vezetője azt mondja, hogy gépbeszerzési és építéssel járó beruházásra adtak be pályázatot. Utóbbi esetén a költségek növekedését érvényesíteni lehet a pályázatban, de így is biztosra vehető, hogy csökkenni fog a támogatási hányad. Aggasztó a beruházások megvalósítási üteme is. „Egyelőre úgy fest, hogy a terményárak lehetővé fogják tenni a korábban kalkulált megtérülési időt. Ám ez csak a jelen pillanat. Láttunk már olyat, hogy a megszaladó árak után visszakorrigált a terménypiac” – mondja a cégvezető.
Ő úgy véli, sok gazdaságban van 20 százaléknyi gyenge terület, amit feláldozhat a lucernának. Náluk egy erősen vadkáros részt tudnak betelepíteni vele az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) keretében, míg másutt a gyenge termőképességű területek alkalmasak rá. Akinek 80 százaléknál több a jó adottságú területe, annak nem szabad részt vennie az AKG-ban, vélekedik a szakember. Ami az EU új agrárpolitikáját illeti, a vegyszerhasználat terén megpróbálják az alkalmazkodást, ez egybe is vág a cég gazdasági érdekeivel. Az ökoterületek részarányának 25 százalékosra bővítését azonban felelőtlenségnek tartja, és bízik benne, hogy a döntéshozók felülvizsgálják az elképzeléseiket.
A bevétel nő, de a haszon csökken
Ami a földbérleti díjakat és a földárakat illeti, rámutat, hogy a termelőkprofitja a költségek drasztikus emelkedése miatt zsugorodik idén. Azaz nem érzi úgy, hogy jogos lenne a bérleti díjak emelése. Tavaly a magyar földek értéke tovább emelkedett, igaz, akkor még az alacsony inputok magas terményárakkal párosultak. Meglátjuk, mennyire lesz „belátó” a földpiac a mostani helyzettel kapcsolatban.
