Forintra ennyi lesz a földalapú, nem árthat neki az új KAP

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 február 07.

Győrffy Balázs Szóvetés című podcastjában ezúttal az új Közös Agrárpolitikáról (KAP)és magyar kormányzat mozgásteréről beszélgetett az agrártárca államtitkárával, Feldman Zsolttal. Először hangzott el hivatalos forrásból, hogy az alaptámogatások az új pénzügyi ciklusban nem csökkenni, hanem inkább növekedni fognak. Forintosított összegek jönnek.

vetés
Senki nem jár rosszul (fotó: Horizont Média)

Többször írtunk már róla, hogy a magyar szaktárca nagyon ügyesen lavírozik az uniós elvárások dzsungelében. Minden esélyünk megvan rá, hogy jól jöjjünk ki a „méregzöld”, új támogatási ciklusból. (Lásd: Jön az új KAP: kitaláltuk, hogy legyen jó nekünk; Támogatásoptimalizálás másképp: már nem lesz plafon.) A Szóvetés legújabb epizódjában először hangzott el hivatalos forrásból, hogy ez hektárra és forintra bontva pontosan mekkora összeget jelent az egyes pillérben.

3 millió hektárral számolnak az új zöldítésben

Feldman Zsolt rávilágított: a mostani közel 80 ezer Ft/ha-os támogatásnál (alaptámogatás + zöldítés) többet kapnának földalapú kifizetésként a gazdálkodók az új rendszerben. Az alaptámogatás 58 ezer forintra emelkedne, és erre jönnének rá a környezeti állapotért járó pluszok. Azzal kalkulálnak, hogy az agroökológiai alapprogramba (AÖP), ami a zöldítést váltja, nem mindenkinek éri majd meg becsatlakozni. (Mezőhír-magyarázat: 4 millió támogatott hektár esetén ugyanis ennek összege csak 18 ezer forint lenne hektáronként, nem 26 ezer, mint most. A feltételrendszere azonban bonyolultabb, sokak számára kedvezőtlenebb lenne.) Feldman Zsolt levezetésében ezért azzal kalkulált, hogy csak 3 millió hektárral jelentkeznek be az AÖP-be az érdeklődők. Ebben az esetben ennek összege 24 ezer forintot fog kitenni hektáronként.

Megéri nagynak lenni

Mivel a kisüzemek számára plusz összegeket kötelező átcsoportosítani, ezért a 300 hektárnál kisebb gazdaságokban az első 10 hektár után 102 ezer, a továbbiak után 92 ezer forint lenne a hektáralapú támogatás (alap+AÖP+kisüzemi kompenzáció). Az ennél nagyobb gazdaságokban az első 300 hektár feletti rész után 82 ezer forintot lehetne igénybe venni (alap+AÖP). (Hozzátesszük: megmarad a fiatalok extra támogatása és a termeléshez kötött pénzek is.)

A beszélgetésben nem hangzott el, de a Mezőhír úgy értesült, hogy a capping megszűnik, és 1200 hektár felett csak a kisüzemi pluszokat vennék el a gazdaságtól (mintegy 2,2 millió forintot), vagyis minden egyes hektárra a 82 ezer forintos juttatás lenne érvényes. Ez óriási pénztömeg a jelenlegi rendszerhez képest, amelyik mindössze 26 ezer forintot enged lehívni az 1200 hektárt meghaladó területek után. Vagyis minden egyes hektárral, ami átlépi az 1200 hektárt, 56 ezer forintot nyerne a gazdaság a jelenlegi rendszerhez képest – amennyiben vállalja az AÖP előírásait. Ha nem vállalja, akkor viszont sokat veszít az 1200 hektár alatti területeken (csak az 58 ezer forintos alaptámogatás maradna), így valószínű, hogy a nagyüzemek nem fognak lemondani erről a pénzről.

A szaktárca mindenesetre úgy számol, hogy legalább 160 ezer gazdaság dönt úgy, hogy az új rendszerben is zöldíteni fog. Az AÖP feltételrendszere még nem ismert. Sok múlik azon, hogy az elkövetkező fél évben hogyan fogadja Brüsszel a magyar elképzeléseket. Az egyeztetések már tavaly elkezdődtek, a stratégia tervünk is ennek fényében állt össze. Az államtitkár nem lát szakmai buktatót, így az őszi vetéseket talán már az új játékszabályok ismeretében tervezhetjük meg.

Teljes termékpályák fejlesztése

Feldman Zsolt kiemelte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokra sokkal több forrás fog jutni a kettes pillérben, valamint kiemelt prioritás az élelmiszeripar fejlesztése. Mint mondta, történelmi hátrányt kell ledolgoznunk ezen a téren. 400 milliárdos igény futott be a legutóbbi élelmiszeripari beruházási pályázatra, és a kormányzat még további 480 milliárdot tervezett be az iparág fejlesztésére. A sok pénz okos elköltésének érdekében a jövőben kiemelten fogják vizsgálni a pályázó termékpálya-kapcsolatait, azt, hogy mennyire stabil partner az ellátási láncban. A vidékfejlesztési források 51 százalékát beruházásra tervezik szétosztani, és mostantól nemcsak a technológiaváltást és a fenntarthatóságot díjazzák, de elvárás lesz egy járványvédelmi minimum beépítése is a projektbe.

Fontos előrelépésként értékelte az államtitkár, hogy változik az előlegfinanszírozás rendszere. Ez most 100 százalékos biztosítékot követel az előleg igénylőjétől, ami életidegen, ezért változni fog. Mostantól várhatóan könnyebb lesz az előleg igénybevétele és a projekt megkezdése. Fontos változás az is, hogy eddig kamattámogatott hitelt nem lehetett bevonni a megvalósításba, csak piaci hitelt. A megváltozott kamatkörnyezetben ez igen érzékeny kérdéssé vált. Úgy tűnik, a jövőben a kamattámogatást beszámítanák a pályázat támogatásintenzitásába, ezzel az olcsó hitelek bevonhatókká válnak. Hogy az 50 százalékos támogatási hányad megmaradjon, intenzitásemeléssel lehet kihúzni a probléma méregfogát.