A 6 tonnás napraforgó nem irreális cél

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 február 18.

A Syngenta okkal állítja, hogy a 6 tonnás termés üzemi szinten elérhető: egyes gazdaságokban táblaszinten már át is lépték ezt az átlagot a magyar gazdák. A kérdés, hogy lesznek-e olyan fajták és technológiák az EU által szabott új mezőgazdasági környezetben, amelyekkel a többieknek is sikerül a rekord közelébe jutni.

napraforgó
Nem mindenütt lehetséges, de jók az adottságaink a 6 tonnához (fotó: Horizont Média)

Országos átlagunkkal világrekordot tartunk

Húsz év alatt a magyar mezőgazdaság sikernövényévé lépett elő a napraforgó. Mára a harmadik legfontosabb szántóföldi kultúra lett a maga több mint 600 ezer hektáros termőterületével. A növény világszinten is egyre jelentősebb tényező. Az USDA előrejelzése szerint a globális termése idén már átlépi az 57 millió tonnát, míg tíz éve csak 36 millió tonna volt. A legnagyobb termelő országok közé Ukrajna, Oroszország, Argentína, Románia, Kína tartoznak. Magyarország ezen országokhoz képest kicsi termőterületéről 1,8 millió tonna körüli termést tud aratni, és ezzel az előkelő kilencedik helyet foglalja el a világranglistán. Ez annak köszönhető, hogy már 3 tonna fölötti országos termésátlaggal dolgozunk – mondta el a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője.

Tóth Tamás szerint a genetika és technológia együttes eredménye ez a szép szám. Úgy véli, a hazai termelők tudása, technológiai fegyelme sokat javult, amit az is mutat, hogy ma már a szántóföldi üzemi eredmények nem állnak olyan messze a kísérleti parcellák átlagaitól, mint korábban: „Az elmúlt években egyre több visszajelzés érkezett hozzánk 5-6-7 tonnás hektáronkénti eredményekről.” A Syngenta ezért maga is meg akarta vizsgálni, miként lehetne kihasználni a növényben rejlő genetikai potenciált.

„Azt gondoljuk, hogy a 6 tonnás átlag üzemi szinten lehetséges. Hangsúlyozom, hogy nem mindenki fogja elérni ezt az eredményt, de az ágazat képes arra, hogy a jelenlegi termésátlagot jelentősen növelje” – vélekedett a cég szakembere. Hozzátette: ha sikerülne a hozamszintet európai léptékben növelni, akkor a helyben termesztett, feldolgozott napraforgóolajjal csökkenthető lenne az EU óriási pálmaolajigénye is. Ez a cél a fenntarthatóság szempontjából is fontos, hiszen rövidülnek vele a szállítási idők és útvonalak.

Nem a költséget, a profitot kell növelni

Tóth Tamás hangsúlyozza: a program nem arról szól, hogy duplázzuk meg a termelési költségeket, hanem arról, hogy hatékonyabban termeljünk. Ennek fontos eleme a talaj vizsgálata, a tápanyagok és növényvédelmi beavatkozások észszerű mennyisége és pontos időzítése. Mint kiderült, a Syngenta máris 50 önkéntes termelővel közösen elemezi az eddigi eredményeket. Vannak olyan gazdálkodók, akik bizonyos táblarészeken már túlszárnyalták a 6 tonnát, sőt van, aki 7 tonna fölé is tudott menni a hozamtérképek szerint.

„Az itt nyert tapasztalatokat nem fogjuk megtartani magunknak, hiszen ezekkel a többi gazdának is segíthetünk. A kezdeményezés keretében egy filmsorozatot is készítettünk, amelyben igyekeztünk minden aspektusából megvizsgálni a napraforgót. Az első rész már megtekinthető a YouTube-csatornánkon” – zárta a program ismertetését Tóth Tamás. Végül kiemeli az idei év genetikai újdonságait: az Express-toleráns kategóriában a linolsavas Surelit és a magas olajsavas Suvangot, a Clearfield Plus szegmensben pedig az SY Onestart.

Az unió zöld törekvéseire úgy reagál a Syngenta, hogy egyrészt ügyel a növények genetikai rezisztenciájára, másrészt újgenerációs növényvédelmi készítményeket fejleszt. A vetőmag-előállításban a legnagyobb kihívást a forgalmazó számára az adott évi igények megbecsülése jelenti: sosem lehet pontosan tudni, mennyi magas olajsavas és linolsavas vetőmagra lesz szükség. „Az ország délnyugati részén a termelők 80 százaléka kitart a magas olajsavas fajták mellett, keleten viszont nagyobb az ingadozás. Termesztési oldalról pedig az jelenti a kihívást, hogy hogyan kapcsoljuk ki a gyomokat és hogyan csökkentsük a szárazság okozta stresszt” – fűzi hozzá a szakember. „Ha ki tudjuk küszöbölni a terméshullámzásokat, akkor a napraforgó az egyik legkiszámíthatóbb és legjövedelmezőbb növény lesz a jövőben. Biztos vagyok benne, hogy a napraforgó jelentősége az évtized végére még nagyobb lesz, mint most.”

Összeállította: Gönczi Krisztina