Öt év alatt negyedével lett kevesebb a munkás az agráriumban

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 január 05.

Ma negyedével kevesebb munkaerő-felhasználással oldják meg ugyanazokat a termelési feladatokat az agráriumban, mint öt évvel ezelőtt. Ez nemcsak a hatékonyság növekedését mutatja, hiszen időközben akut munkaerőhiány alakult ki a legtöbb ágazatban.

 

almametszés
Almametszés a derecskei Bold Agro Kft.-nél (fotó: Horizont Média)

 

Több a fizetett foglalkoztatott, de kevesebb az ember

Úgy tűnik, az elmúlt öt év nem kedvezett a kis, családi vállalkozásoknak, őstermelőknek. A növekvő méretű gazdaságok pedig egyre inkább állandó alkalmazottakkal igyekeznek biztosítani a szükséges munkaerőt. A foglalkoztatottak száma ugyanis 2015 és 2020 között 4,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaságban az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tanulmánya szerint. Az élelmiszeriparban valamivel kisebb mértékben, de szintén nőtt a foglalkoztatás. A családi és idénymunkát is magában foglaló éves munkaerő-felhasználás ugyanekkor 24 százalékkal (!) csökkent ez alatt az öt év alatt. Területegységre vetítve is kevesebb emberrel oldották meg a feladatokat a gazdaságok az AKI adatai alapján.

 

Idénymunkásból is jóval kevesebb van

A legnagyobb munkaerőigénye a szőlőtermelésnek és a zöldséghajtatásnak van. Egy szőlész azonos termelési érték előállításához négy és félszer több munkáskezet igényel, mint egy szántóföldi növénytermesztő, és 7-9-szer többet, mint egy baromfi- vagy sertéstartó. A járvány munkaerőre gyakorolt hatása nem érződött: 2020-ban 2019-hez képest csak 3,3 százalékkal kevesebb idénymunkást alkalmaztak a gazdaságok, miközben az előző öt év átlagához képest már 24 százalékos a visszaesés. A legtöbb szezonális munkásra a gyümölcstermesztésnek van szüksége, az összes munkaerő-felhasználás közel fele itt koncentrálódik.

 

Hiányszakmák, nehéz helyzetű régiók

A felmérésből az is kiderült, hogy a gazdaságok leginkább ajánlás útján vettek fel új munkaerőt, amelynek megtartására leginkább a béremelést látták hatékony eszköznek. A legnagyobb munkaerőhiány a gépkezelők és gépkarbantartók, illetve az állattenyésztésben dolgozók körében van. Nagyon keresettek a kertészeti dolgozók, a gépésztechnikusok és a növényorvosok is. De erdészből és halgazdálkodási szakemberből is túl kevés van a visszajelzések alapján.

Az élelmiszeripírban a hentesek, pékek, cukrászok, a szakképzett tej-, zöldég- és egyéb feldolgozók iránt van nagy igény. A legtöbb hiányszakmát Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád-Csanád megyében jelölték meg a megkérdezett vállalkozások. Ezekben a megyékben nagy az elvándorlás.

 

Lásd még a témában: Szeptembertől könnyebb az ázsiaiak foglalkoztatása.