Közös egyeztetés, valamint több kísérlet kapcsán Dr. Csicsor János neves biokémikus meglátogatta a kertészetemet. Bejárta a hajtatóházaimat, és alapos beszélgetést követően több olyan biológiai készítményt is adott kísérletre, amiket megvizsgáltam. Egy készítmény közülük kereskedelmi forgalomban még nem kapható – mert jelenleg fejlesztés alatt áll –, de ígéretes rovarűző, illetve bioinszekticid hatása eredményeként nagyon ajánlott kísérletes kipróbálásra! Ennek a készítménynek a hatását vizsgáltam meg a 2020-as esztendőben: a fóliás paprikában nagy figyelemmel kísértem a hajtatott paprika kártevőegyütteseinek alakulását.
A bioszer
A termék neve egyelőre nem nyilvános, ugyanakkor az összetételéről beszámolhatunk: a készítmény teljesen bió, vagyis nem mérgező, vegyszermentes, a termékmintán szerepel, hogy hatással van a rovarokra és a gombás betegségekre. Részletes összetevői: levendulakivonat-illóolaj, édes narancsillóolaj, foszforsav, kaprilsav, ecetsav, szaponin, humusz, valamint fulvosavak, hidrogén-peroxid és víz. Általános felhasználásra rovar- és gombakárosítók ellen százszoros hígítást javasol a fejlesztő. Előzetes gyártói vizsgálatok és tapasztalatok alapján tízszeres hígításban minden rovarkártevőt képes elpusztítani! A fejlesztő szerint a készítmény nem azonnal hat, hanem 1-2 napon belül. A szer folyékony állagú, zöldes, sötét színű, valamint jellegzetes savas illattal rendelkezik.
A hajtatott paprika legveszélyesebb kártevői
Aki folyamatosan talajon termeszt, annál elkerülhetetlen a gyökérgubacs-fonálférgek megjelenése. A kártevő a meleget szereti, ezért leginkább az olyan hajtatóházakban jelenik meg tömegesen, ahol télen is termesztenek. Fűtetlen körülmények között általában nem igazán szokott megjelenni, mert kifagy, ugyanakkor ha télen valaki a hajtatóházában a talajtakaró fóliát nem távolítja el, úgy képes életben maradni, s ilyen viszonyok között áttelelni. A kártevő fő tünete a gyökérgubacsosodás, apró, zöldborsónyi vagy ennél picit nagyobb gubacsok megjelenése, ami visszaveti a növényt a fejlődésben, így a paprika általános gyengülést, tápelemhiányt mutat. A levéltetvek is fő kártevőnek tekinthetők, az egész év során több kolóniákba képesek megjelenni, és szívogatásukkal gyengítik a növényeket, illetve jelentős vírushordozó hatásuk is van. A meztelencsigák esetenként okozhatnak jelentős károkat, de elsősorban levélzöldségféléknél gyakoriak. A nyugati virágtripsznagyon jelentős kártevőhajtatásban; melegigényes, sok nemzedékkel rendelkezik, nem az elsődleges kár szokott súlyos lenni, hanem az általuk hordozott paradicsom-foltoshervadás (TSWV) jelentkező vírusa (1. kép).
- kép. Paradicsom foltoshervadás-vírusának tünete levélen, Sárszentmihály (a fotók a szerző felvételei)
A molytetvek szúró-szívó szájszervükkel szívogatják, s ezzel gyengítik a növények kondicionális állapotát, így olykor igen nagy károk okozói is lehetnek! A gyapottok-bagolylepke első károsítása rendszerint július 10. után következik be, a lárva okozza a kárt. A lepke a mediterrán területekről érkezik, déli szelekkel. A lárva terméskárosító, a magházat fogyasztja, ezzel piacképtelenné teszi a termést. Nagyon jelentős kártevők a takácsatkák, sokan kétfoltos atkának is hívják őket. A kártevő a szárazságot és a nagy meleget szereti, mindig ott keressük az első károsítást, ahol a legmelegebb és szárazabb a hajtatóház. A faj soknemzedékű, ezért nagy veszélyforrást jelent főleg a mostani megváltozott, szeszélyes, egyre melegedő nyarakon. A szakirodalom szerint mindig az alsó leveleknél jelenik meg a kártevő, én azonban leggyakrabban a felső leveleknél szoktam észrevenni, elsősorban a levél fonákán jelentkezik. Az érzugokban, a főér közelében súlyos károsításnál már a levél színén is láthatóak (2. kép).
- kép. Erős kétfoltostakácsatka-fertőzés tünete a levélen
A szélesatka szívogatása is jelentős lehet, ez elsősorban a még fiatal hajtásokat károsítja úgy, hogy a kis levélke befelé pöndörödik, mint egy kis csónak (3. kép), a virágok pedig nem kötnek.
- kép. Szélesatka kártételehajtatott paprikán
Súlyos esetben a termés parás, olyan, mintha kivi lenne, és felrepedhet. Sajnos az utóbbi években újabb kártevők is előléptek, amelyek nagyban megnehezítik a termelők munkáját. Egyikük a vándorpoloska, a másik az ázsiai márványos poloska, de a vándorpoloska okozza a nagyobb kárt, s ez gyakoribb is (4. kép).
- kép. Vándorpoloska kártétele a termésen szívogatásnyomokkal
A kísérlet
A kísérletet egy 30 méter hosszú, 5 méter széles fóliasátorban végeztem el. A készítményt 2020-ban négyszer juttattam ki a növényekre, permetlé formájában, először július 30-án, másodszor augusztus 13-án, harmadszor szeptember 3-án, az utolsót pedig szeptember 30-án. Minden esetben betartottam a gyártó által előírt adagolási javaslatokat, vagyis százszoros hígításban alkalmaztam a szert. 100 db növénynél figyeltem meg a szer hatékonyságát fűtetlen fóliasátor alatt úgy, hogy hetente felvételeztem a kártevőket. Ugyanakkor másik 100 növénynél nem alkalmaztam a bioinszekticidet – ez volt a kontrollvizsgálat, amivel összehasonlítottam a bioinszekticid hatékonyságát! A kontrollvizsgálat pl. mezei zsurló stb. növényi kivonatokra épült. Kiemelt figyelemmel kísértem a következő kártevők jelenlétének heti alakulását: levéltetvek, molytetvek, takácsatkák, bagolylepkék, nyugati virágtripszek és vándorpoloskák. A vizsgálatom nem terjedt ki külön a fejlődési alakokra, hanem inkább a kártevők jelenléte volt kardinális számomra.
A megfigyelést a szer kijuttatása után kezdtem el, az utolsó vizsgálatot pedig szeptember végén végeztem el. A megfigyelést a naptári év 31. hetében kezdtem, egészen a 40. héttel bezárólag, így összesen 10 héten keresztül figyeltem a kártevők alakulását. Egy-egy felvételezéskor 100 db növényt alaposan, nagy gondossággal figyeltem! Vasárnaponként történtek a felvételezések. A kezelés és a felvételezés között 2 nap telt el! A vizsgált száz növénynél az adott évben semmilyen más rovarűző készítményt nem alkalmaztam!
Eredmények
Az eredmények kiértékelését statisztikai módszer szerint végeztem el, egytényezős varianciaanalízissel, szaknyelvben ANOVA szerint, Excelben, számítógépen. Az cikkben közölt grafikonon összeállítottam a 6 kártevőre nézve az egyedszámot, s ebből következtettem a szer hatékonyságára. A grafikonon 4 db kék nyíl szerepel, ezek mutatják a kezelések számát (1. grafikon).
- grafikon. A hajtatott paprika kártevőegyüttesének felvételezése
A levéltetvek esetében az első kezelés után az egyedszám 38 db volt száz növényre, ezt követően jelentősen, 10 db-ra lecsökkent, majd a második kezelés után lényegében összeomlott az állomány: ekkor 5 db levéltetű volt száz növényen. A negyedik, majd az ötödik felvételezésnél enyhén növekedett a levéltetvek száma, de ez nem volt számottevő. A hatodik felvételezésnél ismét lecsökkent az egyedszám, a továbbiakban egy kissé emelkedett, de ezután lecsökkent a kártevők száma, amely az utolsó felvételezésnél alig volt érzékelhető.
A lisztecskék (molytetvek) esetében is hasonlóan alakult az egyedszám, itt azonban lényegesen kevesebb állatot számoltam meg. Az első vizsgálatnál15 db volt a molytetvek száma. Az első kezelés után összeomlott a populáció, így a második felvételezésnél 4 db kártevő jutott száz növényre. A második kezelést követően (a harmadik felvételezésnél) szinte alig találtam a kártevőből, összesen 1 db volt 100 növényen. A negyedik, később az ötödik vizsgálatnál enyhén emelkedett a létszám, de csak csekély mértékben. Az ötödik mérésnél 5 db állat jelentkezett, majd ismét lecsökkent az egyedszám. A továbbiakban enyhén emelkedett az egyedek száma, de ez nem volt számottevő, majd végezetül a legutolsó vizsgálatnál 2 db molytetvet láttam, ami alig észrevehető jelenlét!
A kétfoltos takácsatkáknál az első vizsgálat 10 egyedet mutatott, majd a második felvételezésnél ez enyhén csökkent, 8 db-ra. A második kezelésnél 7 db takácsatkát számoltam meg száz növénynél, egyébként ez volt a mért legalacsonyabb szám. A negyedik, valamint az ötödik vizsgálatnál kissé emelkedett ez az érték, először 11 volt, majd 12 egyed jelenlétét tapasztaltam. A harmadik kezelés után (hatodik mérés) enyhén csökkent az egyedek száma, ekkor 8 db-ot számoltam meg. A hetedik mérésnél 10 db állat jelenlétét láttam, ezt követően a nyolcadik mérés 11 darabszámot adott. A kilencedik méréskor 10 takácsatkát számoltam meg, az utolsó kezelés s egyben vizsgálat idején lecsökkent a takácsatkák száma 5 db-ra.
A gyapotok-bagolylepkék kártételét szinte alig éreztem a tenyészidő során! Az első vizsgálatnál száz növénynél pusztán csak 1 db lárvát találtam. Majd a második vizsgálatot követően 2 db volt a kártevő egyedszáma. A második kezelés után, amit követett a harmadik vizsgálat, összeomlott a bagolylepke-populáció, egy lárvát se találtam. A negyedik, valamint az ötödik vizsgálatkor enyhén növekedett az egyedszám, először 2 db volt, majd 3 db-ot számoltam meg. A hatodik vizsgálatnál a lepkelárvák száma 1 db volt. A hetedik vizsgálatkor enyhe fokú növekedés mutatkozott, ekkor 2 db volt az egyedszám. A nyolcadik, továbbá a kilencedik vizsgálatnál azonos egyedszámot tapasztaltam, ekkor mindkét esetben 3 db volt a lárvák száma. A tizedik, utolsó vizsgálatnál a gyapottokbagolylepke-lárvák száma összesen 1 db volt száz növényre.
A nyugati virágtripsz első felvételezésekor 10 db kártevőt számoltam meg, majd a második mérésnél összesen 5 db volt az egyedszám. A harmadik felvételezés összesen 2 db egyedet adott. A negyedik, majd az ötödik felvételezésnél is 3 db tripszet találtam. A hatodik felvételezésnél száz növényre összesen 2 db kártevőt számoltam meg. A hetedik felvételezésnél 4 db, majd a nyolcadiknál 5 db kártevőt találtam. A kilencedik mérésemkor 3 db állatot sikerült találnom, végezetül a tizedik, utolsó felvételezés 2 db tripszet adott.
Vándorpoloska tekintetében alapos vizsgálatot követően az első felvételezéskor egyetlenegy poloskát sem figyeltem meg. A második vizsgálatnál 6 db volt a poloskák száma. A harmadik mérésnél ez az érték felment 12 db-ra. A negyedik felvételezésnél 11 db vándorpoloskát számoltam meg. Az ötödik mérés 12 db poloskaegyedszámot adott. A hatodik felvételezésnél 20 db poloskát számoltam meg, ezt követően a hetedik és nyolcadik mérésemnél 15 db egyedszámot mértem meg száz növényre vonatkoztatva. A kilencedik mérésnél 21 db poloskát tudtam megszámolni. A tizedik mérésnél 15 db kártevő poloskát sikerült megszámolnom.
A bioinszekticid hatékonyságának megítélése
Megítélésem szerint a készítmény jól vizsgázott a paprika legfontosabb kártevői ellen. Leglátványosabb hatást a levéltetveknél értem el, ezeknél a kártevőnél már egy kezelés is jelentős populációcsökkenést eredményezett. A molytetvek esetében is az első kezelés után lecsökkent a kártevők létszáma. A közönséges takácsatkáknál is látható a kezelések utáni csökkenő egyedszám, ugyanakkor itt csak kismértékű csökkenésről beszélhetünk. Hasonlóan a gyapottok-bagolylepke lárváinál az egyedszámcsökkenés csak kismértékű, azonban a kezeléseknek volt némi hatása. Kezdetben a nyugati virágtripsz kártevők egyedszámát már az első kezelés megfelezte: az első felvételezésnél mért 10 db lecsökkent 5 db kártevőre, majd a további méréseknél száz növényre vonatkoztatva 2–5 db körül alakult a kártevők száma. A vándorpoloska egyedszámánál sajnos nem éreztem csökkenést, július végén nem volt kártevőegyed az állományban, ezt követően viszont megjelentek; a második kezelésnél (harmadik felvételezés) 12 db poloskát számoltam össze, ezután csekély mértékű csökkenést mutatott az egyedszám, de ez elhanyagolható. A tenyészidő folyamán folyamatosan növekedett a poloskák létszáma, majd a harmadik kezelés utáni héten kicsit csökkent a kártevők száma. A hajtatás utolsó felében ismét növekedett a vándorpoloskák létszáma, mígnem az utolsó kezelés hozott némi csökkenést.
Tapasztalataim szerint a készítmény jól-kedvezően csökkenti a levéltetvek, molytetvek, a nyugati virágtripszek populációját. Ugyanakkor közönséges takácsatkák esetében bár a kezelések kedvezően befolyásolták az egyedszámot, azonban itt nem olyan erős mértékben, mint a levéltetveknél. Ugyancsak érzékelhető hatást tapasztaltam a gyapottok-bagolylepke lárvái ellen. A készítmény enyhén, de némileg csökkentette az egyedszámot. A vándorpoloskák egyedszámai csak kis csökkenést mutattak, a kezeléseknek csak kismértékű hatása volt. Sajnos az erős kitinpáncélzattal rendelkező kártevő esetében a vizsgált szer nem eléggé hatékony. Összehasonlítva az üzemi kontrollkezelésekkel a készítmény azonos hatásfokot mutatott, mint a régóta bevált gyógynövénykivonatos kezelések. A készítmény jó alternatíva lehet biogazdaságokban, ahol szigorúak az előírások.
Az általam tapasztaltak alapján a szer kimondottan jó hatású a levéltetvek, molytetvek, valamint kedvező a nyugati virágtripszek ellen. A takácsatkák, a gyapottok-bagolylepke lárvái ellen mérsékelt fokú hatékonyságról beszélhetünk; volt némi hatása a készítménynek, de itt csak szerény eredményről számolhatunk be. A vándorpoloska esetében enyhe változást érzékeltem, de a szer nem adott jelentős növényvédő hatást. Mindenképpen figyelemre méltó a termék aficid (levéltetűölő), illetve molytetűölő, valamint riasztó hatása, továbbá még a takácsatkák, nyugati virágtripszek esetében sem elhanyagolható a hatás. Bagolylepkéknél kismértékű, vándorpoloskáknál sajnos igazi növényvédelmi hatása nincs. Javaslatom szerint érdemes kiegészíteni a terméket más, egyéb kártevők elleni szerekkel, olyanokkal, amik szinergistái lehetnek. Érdemes további kutatásokat lefolytatni az eltérő koncentrációval, ugyanis elképzelhető, hogy az alkalmazott százszoros hígításnál töményebben még kedvezőbb hatást tudnunk elérni a bagolylepke, takácsatka, nyugati virágtripsz, valamint vándorpoloska kártevőkkel szemben. Az általam vizsgált bioinszekticid hasznos készítmény lehet, de ki kell egészíteni, amennyiben nem csak levéltetű, molytetű ellen használjuk.
Köszönöm Dr. Csicsor János biokémikusnak, hogy kísérletes kipróbálásra biztosította részemre a biopreparátumot.
SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, PAPRIKA, PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE
