Csak három-négy ország akad a térségünkben, ahol komoly problémák adódtak az őszi vetésekkel és a növények kezdeti fejlődésével. Bár nálunk is sokan elszomorodtak a repcén, a magyar helyzet alapvetően átlagosnak mondható.
Az Európai Unió legújabb jelentése szerint az őszi vetések többnyire rendben lezajlottak a térségben, jelentősebb akadályt Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában okozott a száraz időjárás. Az őszi kalászosok jellemzően jó állapotban várják a telet, a száraz időjárás csak az előbb említett országokban eredményezett gyenge fejlődést. A betakarítási kampány gyakorlatilag mindenütt lezárult.
Októberben már kedvező volt a talajnedvesség a kalászosok fejlődéséhez (fotó: Horizont Média)
Búzahelyzet Európában
Középkelet-Európa nagy részén talajnedvesség általában megfelelő volt októberben a kalászosok elvetéséhez és keléséhez. Lengyelországban különösen sok eső hullott szeptemberben, ami októberben kedvező feltételeket teremtett a növények számára. Horvátországban a novemberi nagy mennyiségű csapadék már inkább ártott a fuldokló tábláknak. Csehországban és Kelet-Szlovákiában a szeptember óta tartó aszály befolyásolta negatívan a növények indulását.
Bulgáriában és Romániában azonban folytatódott az aszály, ami csúszást okozott a vetésben, de most már a keleti kollégák is a vetési kampány vége felé járnak. A talaj nedvességtartalma október végén és november elején sokat javult, elegendő vizet biztosít a növényeknek. Ukrajnában szintén a vetési munkák végénél járnak. A hideg és száraz időjárás egész októbert jellemezte, így Ukrajna legfontosabb gabonatermesztő régiójában a kelleténél fejletlenebbek most a növények. Oroszországban a vetés túlnyomóan száraz körülmények között zajlott, de az állományok mostani állapota megfelelőnek minősíthető.
Az uniós jelentés a magyar kalászosvetési viszonyokat „kielégítőnek” írja le. A hazai készültségi beszámoló november 12-én arról tudósít, hogy az őszi árpa vetése befejeződött, a tritikálénál 94,8 százalékon, az őszi búzánál 93,9 százalékon állt a készültség. A durumbúza esetében 97,2 százalék volt az arány. Az őszi rozs vetését 27,9 ezer hektáron tervezték, a jelentés napján a végéhez közeledett a vetés. Az őszi búza tervezett vetésterülete megegyezik a tavalyival, 952 ezer hektár, amelyből 894,1 ezer hektáron fejeződött be a munka.
Forrás: MARS-jelentés
Repcehelyzet Európában
Az EU fő repcetermelő országaiban (Németország, Lengyelország és Franciaország), az agrometeorológiai viszonyok általában kedvezőek voltak a növények csírázásához és fejlődéséhez. A kései lengyel vetések (a csapadékos idő miatt csúsztak) is általában jó állapotban vannak, és megfelelően felkészültek a télre. Franciaországban a repceállományok kitűnő állapotban vannak, november közepére elérték a 4-5 leveles állapotot. A repcebolha októberben komolyan támadta a táblákat, de a helyzet kezelhetőnek bizonyult. Romániában a szeptemberi aszály sokat rontott a repcevetéseken, most az átlagosnál kevesebb és gyengébb fejlettségű állományokkal mennek a télbe. Csehországban talaj nedvességi állapota megfelelő volt a repce keléséhez és fejlődéséhez. Magyarországon is jellemzően 5-6 levelesek a repceállományok. (Megjegyezzük: ez csak az augusztus végi vetésekre igaz, a szeptemberi állományok hiányosak, gyengén fejlettek, és sokból túl későn tudták kivenni a búzaárvakelést.) A hazai jelentés szerint 244 ezer hektárt fedhet a növény idén.
Ez is érdekelheti a témában:
Nehezen, de még bírják a növények a száraz őszt
