Haragszunk a műtrágyaárakra, de a kockás füzet nem hazudik. Kiszámoltuk: a jövedelemcsökkenés elkerülhetetlen, de most is a magasabb termésszint a kifizetődőbb.
Vajon mennyi nitrogénből nyújtózhat majd tovább? (fotó: Horizont Média)
A cikk apropóját az adja, hogy sorra jelennek meg olyan elemzések, amelyek a termelők gazdasági döntéseit latolgatják a mostani magas műtrágyaárak tükrében. Tavasszal ugyanis a világ legfontosabb szemestakarmánya, a kukorica láthatja kárát, ha spórolni akarnak rajta. Lássuk előbb, hogy festenek a világ második legnagyobb exportőrére készített számok, aztán megnézzük, egybevágnak-e a hazai adatokkal.
Feleződő jövedelem
Először is tudni érdemes, hogy Brazília a világ negyedik legnagyobb műtrágyafogyasztója (Kína, India és az Egyesült Államok mögött), és műtrágya-szükségletének körülbelül 80%-át importálja. Egész pontosan a kálium 94%-át, nitrogén 76%-át és a foszfor 55%-át import műtrágyákból fedezi. A brazil kukoricatermés háromnegyedét adó safrinha vetése januárban kezdődik. Nagy kérdés, hogy az itteni gazdák mennyi műtrágyát tudtak felhalmozni a raktárakban a szezonkezdéshez. Az elemzők úgy vélik, a gazdálkodók várhatóan nem csökkentik a kukoricával bevetett területet, de visszafoghatják a műtrágya felhasználását.
A számítások szerint az alábbiak szerint alakulhatnak a termelői kiadások, bevételek és jövedelem 2022-ben. Jövőre 57 százalékkal kerülne többe egységnyi területen kukoricát termelni, mint 2021-ben. A feltételezések szerint még akkor is, ha maradnak a magas terményárak, a visszafogottabb műtrágyázás miatt kevesebb lesz a gazdaságok bevétele, mint idén. Összességében 45 százalékkal csökkenhet a gazdálkodók jövedelme.
A magyar döntési helyzet
A magyar számok is összhangban vannak ezzel. Ha eddig 85 ezret költöttünk műtrágyára, akkor jövőre akár 255 ezer is elmenne rá (ha nem lenne egy része már megvásárolva a tápanyagnak). És még legalább ugyanennyit rá kell költeni vetőmagra, gépre, növényvédő szerre. A vége az, hogy nem 340 ezerbe, hanem 500-520 ezer kerül egy hektárnyi kukorica. Egyszóval magyar viszonyok között is nagyjából 50 százalékos költségnövekedéssel lehet kalkulálni. Idén a szerencsések 8 tonnás termést takarítottak be 90 ezer forintos terményárral, a haszon hektárokonként 380 ezer forint is lehetett. Ha maradna a 90 ezer forintos ár és a technológiai színvonal, akkor ugyanezzel a mennyiséggel 200 ezerre csökkenne a jövedelem, azaz magyar viszonyok között is nagyjából megfeleződne.
Tegyük fel, hogy valaki úgy dönt, egy gramm műtrágyát sem szór jövőre, és ezzel megtakarít 255 ezer forint kiadást. Jogos a feltételezés, hogy ezzel akár a termés feléről is lemond. 4 tonnával 360 ezerre szűkülne a bevétel, amivel szemben nagyjából 250-270 ezer forintos kiadás állna. A haszon 100 ezerre zsugorodna: csak a fele lenne annak, amit változatlan technológiával zsebre tehet a gazdálkodó!
Ám annak a forgatókönyvnek van a legtöbb esélye, hogy az érzelmeikre hallgatva valamiféle középutat választanak a termelők: kissé visszaveszik a trágyázást. Az USDA korábban minden idők legjobb kukoricatermését jósolta a braziloknak 118 millió tonnával, ám kérdés, sikerülhet-e ez a bravúr. Ha nem, akkor a 90 ezres ár is kevésnek bizonyulhat, és akkor foghatja a fejét az, aki nem a termés maximalizálása mellett döntött.
