A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer idén februárban indult el, piaci (jövedelem-) kockázatok kivédésére dolgozták ki. A csatlakozó tagok a kockázatkezelési alap 30 százalékát biztosítják, a többi 70 százalékot az EU állja.
A baromfisok nagyobb biztonságra vágytak
Ahogy az várható volt, elsősorban azok az ágazatok éltek vele, ahol sem a támogatások, sem az egyéb biztosítások nem vonnak erős védőhálót a termelés köré – derül ki az AKI legfrissebb tanulmányából. A 160 csatlakozott gazdaság bő 27 százaléka baromfitartó és 16 százaléka sertéstartó. Ezek az ágazatok azon túl, hogy kevés támogatásban részesülnek, hatalmas piaci árkilengéseket és kockázatokat éltek meg az utóbbi években, különösen a víziszárnyas szektor. A tisztán állattartó gazdaságok a rendszerhez csatlakozott üzemek hozzávetőleg 45 százalékát adják.
Piaci károk a növénytermesztőket is sújtják
A szántóföldi növénytermesztők és gyümölcstermesztők adják a csatlakozottak 15-15 százalékát. Eszerint a szántón is akadnak olyan kultúrák, amelyek akár a feldolgozóiparnak, akár az időjárásnak való nagyobb kitettségük miatt erősen ingadozó eredményt hoznak (gondoljunk pl. borsóra vagy a cukorrépára). A tisztán növénytermesztő gazdaságok a rendszerhez csatlakozott üzemek 32,5 százalékát adják.
A krízisbiztosítási rendszerhez csatlakozott gazdaságok harmada a jövedelemtermelő képességük (STÉ) alapján inkább kicsinek mondható, további egynegyedük pedig közepes méretű.
