Hiába van csaknem kétszer annyi kukoricánk, mint a belső felhasználás, túl drága és nem is eladó. Hamarosan a külpiacról kell vásárolnunk. Ukrajna viszont 30-40 százalékkal növeli idén a gabonaexportját.
A 2019. évinél is jobb lesz az eredmény (forrás: ukrgate.com)
Ukrajna keleti felén is extrém meleg nyár volt idén, 30-40 fokos csúcsokat is mértek. A nyugati felén viszont nem lépte át a 30 fokot a legmagasabb hőmérséklet, ezért az amerikai elemzők (USDA) nem gondolják, hogy ez lényegesen rontott volna a kukoricakilátásokon. Sőt, a korábban becsült 39 millió tonnát 39,6 millióra módosították. A többi gabonaféle is szépen teljesített idén.
Változtak a kereskedelmi célpontok
Tudni kell, hogy Ukrajna legfőbb célpiaca az utóbbi időben Kína lett, hiszen olyan árakat kínálnak a gabonafélékért, amivel Európa nem versenyezhet. Sőt, a saját belpiacuknak is fel kell kötnie a felkötnivalót.
2020/21-ben ezek a folyamatok jellemezték az ukrán gabonaforgalmat:
- A búzaliszt exportja mintegy 57 százalékkal csökkent az előző gazdasági évhez képest, mivel a magas gabonaárak miatt kevesebb őrölnivaló maradt az országban.
- A búzaliszt iránti belső keresletet olcsó fehérorosz importból igyekezett kielégíteni a kereskedelem.
- Búzából Indonézia és Egyiptom mögött a harmadik legnagyobb vásárlóvá lépett elő Pakisztán, ahová már 1,4 millió tonna gabonaszem indult el.
- Hiába volt ötödével kevesebb exportálnivaló kukorica tavaly az országban, a Kínába irányuló export 67 százalékkal nőtt, ugyanis Ukrajna az EU felé harmadával csökkentette a kivitelt.
- Az árpaexport 70 százaléka (4,2 millió tonna) Kínába irányult. (Három éve még csak a kivitel 9 százaléka indult ide.)
Az idei ukrán termés
2020-ban nagyon gyenge évet zártak keleti szomszédaink, így az idei eredményeket érdemes a két évvel ezelőttivel is összevetni. Mint látni fogjuk, ahhoz képest is javulást történt.
- Búzából idén 27 százalékkal termett több az ukránoknál, mint a tavaly, és 10 százalékkal a 2019.évit is felülmúlja. Az export 16,85 millió tonnáról 23,8 millió tonnára nőhet (+41%), és szintén meghaladja a két évvel ezelőtti mennyiséget (21 millió tonna).
- Kukoricából valószínűleg 30 százalékkal termett idén több (39,6 millió tonna), ami 2019-hez képest is 10 százalékos javulás lenne. Az export elérheti a 34 millió tonnát (+41% vs 2020 és +17% vs 2019).
- Árpából 22,5 százalékos a termelésbővülés (3% vs 2019), az exportmennyiség 31 százalékkal 5,5 millió tonnára nőhet t (+10% vs 2019).
Ismét a kukorica a sztár
A kukorica idén tavasztól a betakarításig extrém drága terméknek számított, értéke messze meghaladta a többi takarmánygabonáét, de még a malmi búzáét is túlszárnyalta. A helyzet augusztus végére drasztikusan megváltozott: ismét a tengeri lett a legmegfizethetőbb takarmány. (Lásd még cikkeinket a témában: Ember legyen, aki érti a kukorica árát és Véget ért az árpaboom, felkészül a cirok.)
Ez azt jelenti, hogy a világpiaci kereslet ismét az ukrán kukorica felé fordul – beleértve a hazai kereskedőket is, akik nem jutnak hozzá a magyar terméshez. Hiába van csaknem kétszer annyi kukoricánk, mint a belső felhasználás, beindul a magyar kukoricaimport.
