Ahol inkább magyar krumplit és nem hollandot vetnek

Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán – egyre többet hallunk a térséggel épülő agrárkapcsolatainkról. Úgy tűnik, működik a keleti nyitás. Mennyire fontos ez nekünk?

 

keszthelyi krumplit vetnek üzbég földbe
Keszthelyi krumplit vetnek az üzbég földbe (forrás: Keszthelyi Televízió)

 

Nagy piac, nagy lehetőség

A türk világ száznyolcvanmillió lakossal, hatalmas területen terül el. Magyarországnak ezekben az országokban hagyományosan jó híre van, amit az export növelésére tudunk fordítani – érvel a növekedés.hu hasábjain Hóvári János, a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője. A pandémiás helyzet dacára a türk térségbe irányuló exportunk 44 százalékkal növekedett tavaly.

Az exporttöbbletünk a türk országokkal körülbelül egymilliárd amerikai dollár, ez azonban lehetne akár kettő, vagy három is: csak rajtunk múlik – hangsúlyozta a szakember. A helyzetet jól leírja a Budapesten megrendezett Türk Tanács Üzleti Fórumon elhangzott jelige: No contact, no contract” („ha nincs találkozás, nincs szerződés”).

 

Értékelik a magyar tudást

Hóvári János szerint az innovációs technológiák területén már most is jó az együttműködésünk a térséggel – például a magyar és a török autóipar területén –, a legnagyobb áttörés ugyanakkor az agráriparban várható, főleg Közép-Ázsiában, ahol a klímaváltozás és a rossz földhasználat hihetetlen károkat okozott. A Magyarországon felhalmozott tudás és tapasztalat segíthet abban, hogy ezen a hatalmas területen kellő mennyiségű élelmiszert tudjanak termelni.

A magyar burgonya jövőjéről itt forgattunk legutóbb:

 

Az, hogy ma Üzbegisztán egyik legnagyobb területén magyar krumplit vetnek, és nem hollandot, Magyarország agrár-indusztrializációban betöltött szerepét erősíti. Ezen a téren már beértük Hollandiát, és a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz annak is, hogy a türk országokból a fiatalok hozzánk jönnek tanulni, és hogy elindultak az együttműködések az agrárszektorban – hangsúlyozta Hóvári János. Ezáltal később jó eséllyel inkább a mi technológiánkat, a magyar cégeket választják majd mások helyett.

Hasonló a helyzet az állattenyésztés területén is, amelyben Magyarország egy fontos tényező lehet. Törökország és Azerbajdzsán esetében például nagy lehetőségek állnak a borjúexport előtt, ehhez azonban kellenének olyan tehenészetek, amelyek lépést tudnak tartani a hatalmas kereslettel – mutatott rá a szakember. Ez befektetéseket igényel, valamint azt, hogy az exportpolitikában legyenek közép- és hosszútávú tervek. Hóvári szerint már a tervek gyakorlati megvalósításának fázisában járunk.

 

Lásd még a témában: Megvetettük a lábunkat a vetőmaggal.

agrár agrárkapcsolat azer export kazah keleti nyitás klíma mezőgazdaság piac szaktudás török üzbég