Újratervezés: küldetés a (termő)talajok egészségéért! II. rész

Vajon egészségesek-e a talajaink? Az intenzív mezőgazdasági gyakorlatról megkezdett elemzésünk folytatásaként nem mehetünk el napjaink eseményeinek bemutatása és a konkrét feladatok, ajánlások felsorakoztatása mellett.

Egészségvédelem a mezőgazdaságban VIII. rész

Napjaink történései

Az ENSZ-közgyűlés 68. ülésszaka 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította, minden év december 5-ét pedig a talaj világnapjának. Már a talajok nemzetközi évének is jelmondata volt, hogy „Egészséges talajok az egészséges életért”. A nemzetközi év céljaként is megfogalmazódott, hogy ráirányítsa a döntéshozók és a civil társadalom figyelmét a fenntartható talajhasználat fontosságára, tudatosítsa a talajok szerepét az élelmiszer-biztonság megteremtésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Számos előrelépés történt, aminek hatására a 2015–2025 közötti időszakot a „talajok nemzetközi évtizedének” nyilvánították. Az ENSZ (1972) Környezetvédelmi Programja (UNEP) a talajdegradáció globális problémájának kezelésével is foglalkozik. Az Európai Tanács (2006-os Bizottság) talajvédelmi tematikus stratégiája talajkészletet érintő veszélyeket és azokat a feladatokat fogalmazza meg, amelyek az európai talajdegradáció megelőzését, mérséklését segítik elő (COM/2016/231).  Ezt követően jött létre egy keretirányelvről szóló javaslat (COM/2006/232), de a végleges stratégiáról még nem döntöttek (EC, 2016). A Horizont 2020 az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programja, amely támogatja a környezeti problémák okozta kihívások megoldáskeresését, és segítséget nyújt a kutatóknak az együttműködéshez, ötleteik társadalmi hasznosulásához. A „Klímatudatos, fenntartható talajhasználat és -gazdálkodás európai keretrendszerének felépítése” című európai közös kutatási programban (H2020 EJP SOIL) 24 ország 26 kutatóintézete vesz részt. Hazánkat a projektben az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (ATK TAKI) képviseli.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény kiterjed a termőföldek hasznosítására, a földvédelem, földminősítés és a talajvédelem hazai szabályozására. A 90/2008. (VII. 18.) FVM-rendelet a talajvédelmi terv készítését szabályozza. Hazánkban 1991-ben olyan „Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer”(TIM) jött létre, amely 30 különböző fizikai-kémiai és biológiai talajtulajdonság rendszeres (1, 2 és/vagy 3 évente történő) vizsgálatával szolgáltat adatokat a talajainkról. A hazánkban kialakított 1200 pontban természetes ökoszisztémák, művelt és a közlekedés vagy az ipari tevékenység által befolyásolt területek is előfordulnak. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika is külön prioritásként kezeli talajaink védelmét, és ezzel reményeink szerint a Stefanovits Pál által javasolt „Talajvédelmi tízparancsolat” pontjait, ajánlásait is sikerül betartani.

 

talajvédelem
A „Talajvédelem tízparancsolata” (Stefanovits Pál)

 

Az EU „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió ajánlásai

Az 1500-as években élt Leonardo da Vincinek tulajdonítják azt a mondást, hogy „Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a lábunk alatt lévő talajról”. Habár ezt követően számos ismeretünk van már a talajokról, azok működéséről és az életünkben betöltött szerepéről, mégis az eddigiek során főleg a talajok „minősége”, „termékenysége” és nem feltétlenül az „egészsége” volt a fő szempont. Az első megközelítés feltételez egyfajta végtelen terhelhetőséget, a másik pedig (a talajegészség figyelése) beleilleszti az elvárt kapacitást olyan keretek közé, amit biológiai-ökológiai törvényszerűségek határoznak meg, tehát ezért vannak tényleges határai is!

 

A tudomány előrehaladtával újabb lehetőségek adódnak a vizsgálódásokra és az ismeretek megszerzésére is a talajokról, de elmaradásban vagyunk abban, hogy hogyan is mutassuk ki a talajoknak a terhelésre adott válaszait és annak határait vagy korlátait, azaz az egészségét, illetve azt az időt, amire újra egészséges lehet (a reszilienciát)? Mivel a talajok ilyen szempontú „művelésével” nem minden esetben haladtunk előre, sőt egyre több a negatív példa, ezért a talajegészségre figyelés különösen időszerűvé vált. A misszió több mint 1 éves munkájának eredményeként a fenti szempontokat előtérbe helyezve ambiciózus tervek, ajánlások születtek. Megfogalmazódott, hogy  2030-ra, 10 év leforgása alatt az európai talajok 75%-a egészséges legyen, vagy egyértelmű és hatásos, kimutatható pozitív változások következzenek be az élelmiszer, az emberek, a természet és a klímavédelem területén.

Az egészséges talaj a talajnak az a folyamatos és fenntartható kapacitása, hogy képes legyen ellátni a tőle elvárható és mérhető módon azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, melyek a „Fenntartható Fejlődési Célok” (SDG) elérése érdekében szükségesek, és amit az EU „Zöld Megállapodás” (GD) céljai előírnak és elvárnak.

Gondolkodásbeli különbségek: az EGOista szemlélet szerint az ember a világ ura; az ECO(öko)lógiai megközelítés tudja, hogy az ember is a természet része

 

Be kell látni, hogy talaj nélkül sem az SDG, sem a GD által megfogalmazott célok egyike sem elérhető; ennek megfelelően pontosításra is került, hogy milyen változtatásokra van, lenne szükségEurópában:

A talajromlás, talajpusztulás csökkentése (beleértve a sivatagosodást és a szikesedést is); legalább 50%-kal, a degradáció megszűnéséig.

Az erdők, legelők, vizes élőhelyek megőrzése, a szénveszteség jelenlegi 0,5%-os csökkenése helyett 0,1-0,4%-os szénmegőrzés (a tőzeges talajokon ez 3050%-os kell, hogy legyen).

A talajok beépítettségének a csökkentése és a városi talajok újrahasználatának és hasznosításának az elérése a jelenlegi 13%-ról 50%-ra.

A talajszennyezés csökkentése és kármentesítése (remediációja). Ezek mellett az ökológiai gazdálkodás legalább 25%ra növelése átlagosan Európában. További 5–25% területen az eutrofizáció akadályozása, a peszticidfelhasználás és az antimikrobiális szerek (xenobiotikumok) felhasználásának a csökkentése, kizárása. A helyreállított területek megduplázása és a talaj tápanyag-kilúgzásának  az 50%-os, a műtrágya-felhasználásnak pedig a legalább 20%-os mérséklése.

Eróziócsökkentés, a nem fenntartható módon művelt talajok 30-50%-án.

A talajszerkezet javítása, a talajélőlények és a termelt növények életfeltételei szerint. A felszín alatti tömör talajrétegek lazítása 30-50%-kal.

Az ökológiai lábnyom javítása. Az EU élelmiszer-, fa- és egyéb biomassza-importjának 20-40%-kal való csökkentése.

A talaj értékének, elismertségének megértetése már iskolás korban. A talajegészség kritériumainak tanítása az emberek és a szaktanácsadók körében is. Felelősségtudat kialakítása, a fogyasztók értékrendjének és elvárásainak a megváltoztatása.

 

 

A 24. órában vagyunk – itt az ideje az újratervezésnek

A missziós céloknak a megvalósulásához széles társadalmi összefogásra van szükség: a gazdálkodók, a tájrendezők, a fogyasztók, a szaktanácsadók, az ipari szereplők, a kutatók és a politikusok együttgondolkodására is. Nem nélkülözhető tovább az az ökologikus rendszerszemlélet, amely megérteti, hogy „az ember is a természet része, azonos biológiai törvényszerűségekkel működve”. A talaj továbbá dinamikus módon olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat képes adni, amelyek létfontosságúak a mindennapi életünkben. A talajok biológiai sokfélesége, diverzitása és szolgáltatásai nélkül a globális emberi problémák leküzdése sem sikerülhet.

Az „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió riportja azon túl, hogy sorra veszi a kialakult helyzetet, megfogalmazza azokat a változásokat is, amelyek szükségesek lesznek a kialakult talajállapotok orvoslására. Ehhez kapcsolódik még az elért javulások kimutatási lehetőségeinek a kidolgozása is, olyan mérő- és monitoring rendszerekkel, amelyek szabványosított módon képesek az egyes országok, területek elért eredményeit megállapítani és egymással is összehasonlítani. Ezekről a továbbiakban számolunk be. Ahogy mondani szokták, „a 24. órában vagyunk” – itt az ideje az újratervezésnek a talajokkal kapcsolatban (is), az egészségünk érdekében.

A misszió honlapján további információk találhatók, és letölthetők az ajánlások is. „Ha a talajjal törődünk, akkor a saját életünkkel is”.

 

SZERZŐ:

TAKÁCS TÜNDE, LÁSZLÓ PÉTER,  ATK TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI INTÉZETE

ÉS

BIRÓ BORBÁLA, SZENT ISTVÁN EGYETEM,

AZ „EGÉSZSÉGES TALAJ ÉS ÉLELMISZER” MISSZIÓ HAZAI SZAKÉRTŐJE

agrár degradáció egészség élelmiszer klímaváltozás környezetvédelem megújuló mezőgazdaság misszió pusztulás talaj talajegészség talajpusztulás talajromlás tízparancsolat