Újratervezés: küldetés a (termő)talajok egészségéért! II. rész

Írta: MezőHír-2020/12. lapszám cikke - 2021 január 03.

Vajon egészségesek-e a talajaink? Az intenzív mezőgazdasági gyakorlatról megkezdett elemzésünk folytatásaként nem mehetünk el napjaink eseményeinek bemutatása és a konkrét feladatok, ajánlások felsorakoztatása mellett.

Egészségvédelem a mezőgazdaságban VIII. rész

Napjaink történései

Az ENSZ-közgyűlés 68. ülésszaka 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította, minden év december 5-ét pedig a talaj világnapjának. Már a talajok nemzetközi évének is jelmondata volt, hogy „Egészséges talajok az egészséges életért”. A nemzetközi év céljaként is megfogalmazódott, hogy ráirányítsa a döntéshozók és a civil társadalom figyelmét a fenntartható talajhasználat fontosságára, tudatosítsa a talajok szerepét az élelmiszer-biztonság megteremtésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Számos előrelépés történt, aminek hatására a 2015–2025 közötti időszakot a „talajok nemzetközi évtizedének” nyilvánították. Az ENSZ (1972) Környezetvédelmi Programja (UNEP) a talajdegradáció globális problémájának kezelésével is foglalkozik. Az Európai Tanács (2006-os Bizottság) talajvédelmi tematikus stratégiája talajkészletet érintő veszélyeket és azokat a feladatokat fogalmazza meg, amelyek az európai talajdegradáció megelőzését, mérséklését segítik elő (COM/2016/231).  Ezt követően jött létre egy keretirányelvről szóló javaslat (COM/2006/232), de a végleges stratégiáról még nem döntöttek (EC, 2016). A Horizont 2020 az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programja, amely támogatja a környezeti problémák okozta kihívások megoldáskeresését, és segítséget nyújt a kutatóknak az együttműködéshez, ötleteik társadalmi hasznosulásához. A „Klímatudatos, fenntartható talajhasználat és -gazdálkodás európai keretrendszerének felépítése” című európai közös kutatási programban (H2020 EJP SOIL) 24 ország 26 kutatóintézete vesz részt. Hazánkat a projektben az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (ATK TAKI) képviseli.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény kiterjed a termőföldek hasznosítására, a földvédelem, földminősítés és a talajvédelem hazai szabályozására. A 90/2008. (VII. 18.) FVM-rendelet a talajvédelmi terv készítését szabályozza. Hazánkban 1991-ben olyan „Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer”(TIM) jött létre, amely 30 különböző fizikai-kémiai és biológiai talajtulajdonság rendszeres (1, 2 és/vagy 3 évente történő) vizsgálatával szolgáltat adatokat a talajainkról. A hazánkban kialakított 1200 pontban természetes ökoszisztémák, művelt és a közlekedés vagy az ipari tevékenység által befolyásolt területek is előfordulnak. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika is külön prioritásként kezeli talajaink védelmét, és ezzel reményeink szerint a Stefanovits Pál által javasolt „Talajvédelmi tízparancsolat” pontjait, ajánlásait is sikerül betartani.

 

talajvédelem
A „Talajvédelem tízparancsolata” (Stefanovits Pál)

 

Az EU „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió ajánlásai

Az 1500-as években élt Leonardo da Vincinek tulajdonítják azt a mondást, hogy „Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a lábunk alatt lévő talajról”. Habár ezt követően számos ismeretünk van már a talajokról, azok működéséről és az életünkben betöltött szerepéről, mégis az eddigiek során főleg a talajok „minősége”, „termékenysége” és nem feltétlenül az „egészsége” volt a fő szempont. Az első megközelítés feltételez egyfajta végtelen terhelhetőséget, a másik pedig (a talajegészség figyelése) beleilleszti az elvárt kapacitást olyan keretek közé, amit biológiai-ökológiai törvényszerűségek határoznak meg, tehát ezért vannak tényleges határai is!

 

A tudomány előrehaladtával újabb lehetőségek adódnak a vizsgálódásokra és az ismeretek megszerzésére is a talajokról, de elmaradásban vagyunk abban, hogy hogyan is mutassuk ki a talajoknak a terhelésre adott válaszait és annak határait vagy korlátait, azaz az egészségét, illetve azt az időt, amire újra egészséges lehet (a reszilienciát)? Mivel a talajok ilyen szempontú „művelésével” nem minden esetben haladtunk előre, sőt egyre több a negatív példa, ezért a talajegészségre figyelés különösen időszerűvé vált. A misszió több mint 1 éves munkájának eredményeként a fenti szempontokat előtérbe helyezve ambiciózus tervek, ajánlások születtek. Megfogalmazódott, hogy  2030-ra, 10 év leforgása alatt az európai talajok 75%-a egészséges legyen, vagy egyértelmű és hatásos, kimutatható pozitív változások következzenek be az élelmiszer, az emberek, a természet és a klímavédelem területén.

Az egészséges talaj a talajnak az a folyamatos és fenntartható kapacitása, hogy képes legyen ellátni a tőle elvárható és mérhető módon azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, melyek a „Fenntartható Fejlődési Célok” (SDG) elérése érdekében szükségesek, és amit az EU „Zöld Megállapodás” (GD) céljai előírnak és elvárnak.

Gondolkodásbeli különbségek: az EGOista szemlélet szerint az ember a világ ura; az ECO(öko)lógiai megközelítés tudja, hogy az ember is a természet része

 

Be kell látni, hogy talaj nélkül sem az SDG, sem a GD által megfogalmazott célok egyike sem elérhető; ennek megfelelően pontosításra is került, hogy milyen változtatásokra van, lenne szükségEurópában:

A talajromlás, talajpusztulás csökkentése (beleértve a sivatagosodást és a szikesedést is); legalább 50%-kal, a degradáció megszűnéséig.

Az erdők, legelők, vizes élőhelyek megőrzése, a szénveszteség jelenlegi 0,5%-os csökkenése helyett 0,1-0,4%-os szénmegőrzés (a tőzeges talajokon ez 3050%-os kell, hogy legyen).

A talajok beépítettségének a csökkentése és a városi talajok újrahasználatának és hasznosításának az elérése a jelenlegi 13%-ról 50%-ra.

A talajszennyezés csökkentése és kármentesítése (remediációja). Ezek mellett az ökológiai gazdálkodás legalább 25%ra növelése átlagosan Európában. További 5–25% területen az eutrofizáció akadályozása, a peszticidfelhasználás és az antimikrobiális szerek (xenobiotikumok) felhasználásának a csökkentése, kizárása. A helyreállított területek megduplázása és a talaj tápanyag-kilúgzásának  az 50%-os, a műtrágya-felhasználásnak pedig a legalább 20%-os mérséklése.

Eróziócsökkentés, a nem fenntartható módon művelt talajok 30-50%-án.

A talajszerkezet javítása, a talajélőlények és a termelt növények életfeltételei szerint. A felszín alatti tömör talajrétegek lazítása 30-50%-kal.

Az ökológiai lábnyom javítása. Az EU élelmiszer-, fa- és egyéb biomassza-importjának 20-40%-kal való csökkentése.

A talaj értékének, elismertségének megértetése már iskolás korban. A talajegészség kritériumainak tanítása az emberek és a szaktanácsadók körében is. Felelősségtudat kialakítása, a fogyasztók értékrendjének és elvárásainak a megváltoztatása.

 

 

A 24. órában vagyunk – itt az ideje az újratervezésnek

A missziós céloknak a megvalósulásához széles társadalmi összefogásra van szükség: a gazdálkodók, a tájrendezők, a fogyasztók, a szaktanácsadók, az ipari szereplők, a kutatók és a politikusok együttgondolkodására is. Nem nélkülözhető tovább az az ökologikus rendszerszemlélet, amely megérteti, hogy „az ember is a természet része, azonos biológiai törvényszerűségekkel működve”. A talaj továbbá dinamikus módon olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat képes adni, amelyek létfontosságúak a mindennapi életünkben. A talajok biológiai sokfélesége, diverzitása és szolgáltatásai nélkül a globális emberi problémák leküzdése sem sikerülhet.

Az „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió riportja azon túl, hogy sorra veszi a kialakult helyzetet, megfogalmazza azokat a változásokat is, amelyek szükségesek lesznek a kialakult talajállapotok orvoslására. Ehhez kapcsolódik még az elért javulások kimutatási lehetőségeinek a kidolgozása is, olyan mérő- és monitoring rendszerekkel, amelyek szabványosított módon képesek az egyes országok, területek elért eredményeit megállapítani és egymással is összehasonlítani. Ezekről a továbbiakban számolunk be. Ahogy mondani szokták, „a 24. órában vagyunk” – itt az ideje az újratervezésnek a talajokkal kapcsolatban (is), az egészségünk érdekében.

A misszió honlapján további információk találhatók, és letölthetők az ajánlások is. „Ha a talajjal törődünk, akkor a saját életünkkel is”.

 

SZERZŐ:

TAKÁCS TÜNDE, LÁSZLÓ PÉTER,  ATK TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI INTÉZETE

ÉS

BIRÓ BORBÁLA, SZENT ISTVÁN EGYETEM,

AZ „EGÉSZSÉGES TALAJ ÉS ÉLELMISZER” MISSZIÓ HAZAI SZAKÉRTŐJE