Mentőakcióra készül az állam

Írta: MezőHír-2021/10. lapszám cikke - 2021 október 04.

Jó esetben is inkább stagnál a hazai és benne a legendás kalocsai fűszerpaprika-termesztés: a termésátlag és az export nem nő, a termőterület csökken, az intenzifikáció foka elmarad a kívánatostól. Most állami segítséggel kapcsolhat magasabb fokozatba az ágazat.

Mindez a kalocsai Csíplek Kalocsa Paprika Piknik című rendezvény előadóinak szavaiból szűrhető le. Szeptember elején a hungarikum fővárosában agrárpolitikai, oktatási és gazdasági szakemberek azért találkoztak, hogy számba vegyék az egykor világhírű sikertermék problémáit, megmentési és kitörési esélyeit.

 

Korszerűsítési és feldolgozási kényszerben

A szakmai előadások közt Gáll Tibor, a NAIK kalocsai kutatóállomásának és a MATE-ZÖKO Paprikakutató Intézet szakmai vezetője a hazai fűszerpaprika-termesztés két fő problémáját elemezte. A kibontakozás egyik akadálya, hogy a termesztés még ma is nagy hányadában extenzív, ahol termésátlagok alacsonyak (8–10 t/ha) és ingadozóak. A költségek így nem teszik versenyképessé a kiváló minőségű magyart a sokkal olcsóbb konkurens és importáruval szemben – sajnos, sokszor még hazánkban sem. A kisebb részben fél- vagy teljesen intenzív gazdaságok akár bő kétszer akkora hozamot (15–35 t/ha) is elérhetnek. Ám még ez sem elég a kitöréshez: három fő területen ugyanarra van szükség, mint a hazai mezőgazdaság más ágazataiban. Elsőként a termesztési eljárások korszerűsítésére: stressztűrő, ellenállóbb hibridekre, a gépi szedés és a digitalizáció kialakítására és persze magasabb, stabilabb hozamokra. A második az erős feldolgozóipar, hogy ne alapanyagként tékozoljuk el a kiemelkedő minőségű árut, hanem jövedelmező, feldolgozott termékként: például krémek, szószok, füstölt cikkek formájában adjuk el. Gáll Tibor szerint a kibontakozás harmadik eleme a marketing, a tradicionális termék újrapozicionálása, branddé építése a világpiacon, a hazai és külföldi gasztronómiában.

 


Negrutz Ágoston agrárminiszteri főtanácsadó; Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős miniszter; Nagy István agrárminiszter, mögötte balról Umenhoffer Péter, az Axiál marketingigazgatója és jobbról Szigeti Tamás agrármérnök, főszervező; Font Sándor parlamenti képviselő, mezőgazdasági bizottsági elnök; Filvig Géza kalocsai polgármester

 

Minőség és tudás mint esély

A magyar agráriumnak kevés az esélye arra, hogy tömegtermékekkel állja a világpiaci versenyt, döntő jelentőségű a minőségi áruféleségek, feldolgozott termékek felé való elmozdulás – hangzott el Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletága ügyvezető igazgatójának előadásában. A szakember e tekintetben optimista: az agrárium a magyar gazdaság legerősebb exportágazata. Bár potenciálja döntően függ az európai és állami támogatásoktól, az ágazat kibocsátása reálértéken 20 százalékos a rendszerváltás óta, és az adottságok révén képes a teljesítmény növelésére.

A rendezvényen a MATE rektora arról beszélt, hogy az új mezőgazdasági felsőoktatási rendszer nagyban hozzájárul az agrárium általános presztízsének emelkedéséhez. Gyuricza Csaba szerint a rendszerváltás óta most van igazán fellendülőben az ágazat mind gazdasági, mind társadalmi értelemben. A korszerű technológiák gyors elterjedése tovább erősíti ezt a trendet, hisz egyre összetettebb tudás, így magasabb elismertség övezi a mezőgazdaságban dolgozókat.

 

Pénz van, víz lesz, összefogni muszáj

Ezt erősítette az agrárminiszter rendezvényzáró beszéde is. Nagy István, akinek a nevéhez hozzákapcsolódik a 10 éves, összességében 170 milliárd forintos öntözésfejlesztési program elindítása, kijelentette: támogatják a Kalocsa térségében alakuló, csaknem 40 gazdaságot tömörítő két öntözési közösség létrehozását-működését is. Az állam az öntözéses gazdálkodás szakmai színvonalának növelésével, jól átlátható jogi szabályozás bevezetésével szorgalmazza a mezőgazdasági öntözés feltételeinek megteremtését, az e körbe bevonható területek arányának növelését. Ma egyébként mintegy 200 ezer hektárra van vízjogi engedély, de a magyar gazdaságok 300–400 ezer hektárt is öntöznének. Nagy István szerint ebben is jó példát mutat a kalocsai összefogás (amelynek egyik fő szervezője a rendezvényt is létrehozó Szigeti Tamás kalocsai agrármérnök), mert az öntözésfejlesztésben a gazdaságok együttműködése elengedhetetlen.