Aranybánya lehet: öntözési összefogás Kalocsa térségében

Egész ágazatokat menthet meg a példaértékű fejlesztési terv 700 vagy akár 3 000 hektárra

Az ország egyik legnagyobb öntözőrendszere nagyrészt kihasználatlanul áll a Kalocsai járás tágabb területén. Egy leleményes agrár-szaktanácsadó most azon dolgozik, hogy új életet leheljen az öntözőfürt működésébe. Ezzel nemcsak a nevezetes kalocsai fűszerpaprikánál, hanem sok más vízigényes kultúránál is fordíthatna a ma hanyatló trenden. A sikerük nemcsak gazdasági-logisztikai diadal volna, hanem társadalmi is: bizonyítaná, hogy újra képesek vagyunk összefogással eredményt elérni.

 

Öntözés, Kalocsa, Szigeti Tamás

 

Egyedülálló öntözőfürtrendszer

Kalocsától kicsit délre két terület is alkalmas öntözési közösség létrehozására. Az érseki város mellett Bátya, Miske, Fajsz, Dusnok környékén 60 éve öntözőfürtrendszert építettek ki, ami a mai nagyon alacsony kihasználtságon működik. Szigeti Tamás agrármérnök-közgazdász, projektmenedzser azt tűzte ki célul, hogy újraszervezi az öntözést két, egymás mellett lévő és fejlesztési-logisztikai szempontból egy egységet alkotó öntözési közösségben. – Az északi és déli elnevezésű Kalocsai Térségi Öntözési Közösségek összesen 700 hektárján döntően vízigényes kertészeti kultúrákat termesztenek: fűszernövényeket, csemegekukoricát, káposztaféléket, kaprot, gabonaféléket, de csupán 300-350 hektáron öntöznek. Az a célunk, hogy megduplázzuk az öntözött területek nagyságát, de egyébként az egykor kialakított öntözőfürtrendszer maximális kapacitása 4 000 hektár is lehetne – mondja Szigeti Tamás. A szakember mindezt abban a pályázatban is szerepelteti, amely jelenleg elbírálás alatt van a szakminisztériumokban. Az állami öntözésfejlesztési program lehetőségében bízó pályázat azért is fontos, mert a tágabb térségben ma egyre csökken a vízigényes növények termőterülete – ezt a kedvezőtlen trendet megfordíthatja az öntözés bővítése. Nemcsak az itt 200 hektáros híres fűszerpaprika, hanem más növények jövője és ezzel gazdák-gazdaságok jövedelmei is függnek ettől.

 

Csatlakoznak

Az állami öntözésfejlesztési program egyik fő eleme az öntözési közösségek létrehozása. Ezek elindításához az állam kétségkívül sok segítséget ad, például a Nemzeti Földügyi Központon keresztül. Egyszerűbb a korábban rettenetesen bonyodalmas, pénz- és időigényes engedélyeztetés, továbbá anyagilag is sok terhet levesznek az öntözni vágyó gazdák nyakáról. – A mi esetünkben először a két közösség nagyjából azonos mértékben, összesen 700 hektáron öntözne. De máris vannak a kalocsai közösségekhez csatlakozni vágyó gazdálkodók is, és a járásban a közeli dunapataji és hartai öntözési közösségekkel együtt, hosszabb távon 3-4 000 ezer hektárra is bővülhetne a közösségek és ezzel együtt az öntözött területek nagysága.

A 60 éve kialakított rendszer ma is üzemképes: a föld alatti nyomócső-vezetékes rendszerre a gazdálkodók hidránsokon csatlakoznak, és esőztető öntözési technológiákkal juttatnak vizet a táblákra. Szigeti Tamás szerint azonban nemcsak infrastrukturális, hanem új öntözőberendezésre és más eszközökre irányuló beruházási szándék is van már a gazdák körében. Mindezek hatékony szervezése érdekében már egy információs irodát is kialakítottak Kalocsa központjában. Innen irányítják majd nemcsak az öntözési közösség pályázatait, fejlesztési-beruházási ügyeit, hanem az állami programban is fontos helyen szereplő tudásfejlesztési, oktatási programokat is.

 

Öntözés, Kalocsa, Szigeti Tamás
Szigeti Tamás agrármérnök, projektmenedzser és Szabadi Árpád gazdálkodó

 

Ördögi köreink

A finisben járó két közösség megszervezésével ez lesz hazánk területileg és a tagokat illetően is legnagyobb öntözési vállalkozása. Bár sokan még kivárnak, máris 40 tag van jelen: 34 magán- és 6 jogi személy. A főszervező persze nem rejti véka alá, hogy ebben sok munka van. – Sok olyan érzelmi ellentéten, rossz beidegződésen kellett túllépnünk, amik nemcsak itt, hanem országszerte sokszor nehezítik az előrelépést a mezőgazdaságban. Itt sem volt könnyű összehangolni a magánvállalkozásban működtetett rendszer-üzemeltetési és a gazdák öntözési érdekeit: a gazdák szerint drágán kapták a vizet, amit az üzemeltető azzal magyarázott, hogy a felhasználók egyre kevesebb vizet rendelnek tőle. Ördögi kör, amit végül sikerült feloldani. Nem könnyű az együttműködéshez, csatlakozáshoz szükséges bizalmat helyreállítani, megteremteni, hiszen a gazdatársadalom a téesz-időkből és sajnos a közelmúltból is néha csalódások emlékeit őrzi. De biztos vagyok benne, hogy a mostani öntözésfejlesztési lehetőségekkel, kedvezményekkel és a közösségi működéssel járó előnyök mind többeket győznek meg – összegez Szigeti Tamás.

 

Aranybányán ülnek

Ha csak az utóbbi hónapok növénytermesztési rossz híreit idézzük, tudjuk, milyen nagy késedelemben van a hazai öntözésfejlesztés. Lapunk és honlapunk visszatérően foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen komoly kihívás már ma – és milyen súlyos fenyegetés lesz „holnap” – a klímaváltozással járó vízhiány, a szeszélyes csapadékviszonyok. Ezek éppen azokat a régi nagy, ma már sajnos kiskultúrákat veszélyeztetik, amikből egykor világhírű exportőrök voltunk, s ma mindinkább behozatalra szoruló gazdaság lettünk. Elég csak a makói, csongrádi vöröshagymára gondolni vagy az említett kalocsai fűszerpaprikára. A határokon túl is híres hungarikumot 20 éve 5 000 hektáron termesztették, ma már országosan sem éri el az 1 000-1 100 hektárt a területe, és fűszerpaprikából is mind nagyobb mennyiséget biztosítunk importból. – Az itt található, sajnos félig kihasználatlan öntözési infrastruktúrával egy aranybányán ülünk. Ha ez a fejlesztés megvalósul, ha a tágabb régió gazdaságainak csatlakozásával nő az öntözött területek aránya, az az egész helyi társadalom, gazdaság életére pozitív hatással lesz majd – mutat rá Szigeti Tamás.

 

Illusztráció: Horizont Média, Kohout Zoltán

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

agrár mezőgazdaság öntözés öntözésfejlesztés öntözési közösség