Egész ágazatokat menthet meg a példaértékű fejlesztési terv 700 vagy akár 3 000 hektárra
Az ország egyik legnagyobb öntözőrendszere nagyrészt kihasználatlanul áll a Kalocsai járás tágabb területén. Egy leleményes agrár-szaktanácsadó most azon dolgozik, hogy új életet leheljen az öntözőfürt működésébe. Ezzel nemcsak a nevezetes kalocsai fűszerpaprikánál, hanem sok más vízigényes kultúránál is fordíthatna a ma hanyatló trenden. A sikerük nemcsak gazdasági-logisztikai diadal volna, hanem társadalmi is: bizonyítaná, hogy újra képesek vagyunk összefogással eredményt elérni.
![Öntözés, Kalocsa, Szigeti Tamás](https://mezohir.hu/wp-content/uploads/2021/07/Ontozes-Kalocsa_SzigetiTamas-32.jpg)
Egyedülálló öntözőfürtrendszer
Kalocsától kicsit délre két terület is alkalmas öntözési közösség létrehozására. Az érseki város mellett Bátya, Miske, Fajsz, Dusnok környékén 60 éve öntözőfürtrendszert építettek ki, ami a mai nagyon alacsony kihasználtságon működik. Szigeti Tamás agrármérnök-közgazdász, projektmenedzser azt tűzte ki célul, hogy újraszervezi az öntözést két, egymás mellett lévő és fejlesztési-logisztikai szempontból egy egységet alkotó öntözési közösségben. – Az északi és déli elnevezésű Kalocsai Térségi Öntözési Közösségek összesen 700 hektárján döntően vízigényes kertészeti kultúrákat termesztenek: fűszernövényeket, csemegekukoricát, káposztaféléket, kaprot, gabonaféléket, de csupán 300-350 hektáron öntöznek. Az a célunk, hogy megduplázzuk az öntözött területek nagyságát, de egyébként az egykor kialakított öntözőfürtrendszer maximális kapacitása 4 000 hektár is lehetne – mondja Szigeti Tamás. A szakember mindezt abban a pályázatban is szerepelteti, amely jelenleg elbírálás alatt van a szakminisztériumokban. Az állami öntözésfejlesztési program lehetőségében bízó pályázat azért is fontos, mert a tágabb térségben ma egyre csökken a vízigényes növények termőterülete – ezt a kedvezőtlen trendet megfordíthatja az öntözés bővítése. Nemcsak az itt 200 hektáros híres fűszerpaprika, hanem más növények jövője és ezzel gazdák-gazdaságok jövedelmei is függnek ettől.
Csatlakoznak
Az állami öntözésfejlesztési program egyik fő eleme az öntözési közösségek létrehozása. Ezek elindításához az állam kétségkívül sok segítséget ad, például a Nemzeti Földügyi Központon keresztül. Egyszerűbb a korábban rettenetesen bonyodalmas, pénz- és időigényes engedélyeztetés, továbbá anyagilag is sok terhet levesznek az öntözni vágyó gazdák nyakáról. – A mi esetünkben először a két közösség nagyjából azonos mértékben, összesen 700 hektáron öntözne. De máris vannak a kalocsai közösségekhez csatlakozni vágyó gazdálkodók is, és a járásban a közeli dunapataji és hartai öntözési közösségekkel együtt, hosszabb távon 3-4 000 ezer hektárra is bővülhetne a közösségek és ezzel együtt az öntözött területek nagysága.
A 60 éve kialakított rendszer ma is üzemképes: a föld alatti nyomócső-vezetékes rendszerre a gazdálkodók hidránsokon csatlakoznak, és esőztető öntözési technológiákkal juttatnak vizet a táblákra. Szigeti Tamás szerint azonban nemcsak infrastrukturális, hanem új öntözőberendezésre és más eszközökre irányuló beruházási szándék is van már a gazdák körében. Mindezek hatékony szervezése érdekében már egy információs irodát is kialakítottak Kalocsa központjában. Innen irányítják majd nemcsak az öntözési közösség pályázatait, fejlesztési-beruházási ügyeit, hanem az állami programban is fontos helyen szereplő tudásfejlesztési, oktatási programokat is.
Szigeti Tamás agrármérnök, projektmenedzser és Szabadi Árpád gazdálkodó
Ördögi köreink
A finisben járó két közösség megszervezésével ez lesz hazánk területileg és a tagokat illetően is legnagyobb öntözési vállalkozása. Bár sokan még kivárnak, máris 40 tag van jelen: 34 magán- és 6 jogi személy. A főszervező persze nem rejti véka alá, hogy ebben sok munka van. – Sok olyan érzelmi ellentéten, rossz beidegződésen kellett túllépnünk, amik nemcsak itt, hanem országszerte sokszor nehezítik az előrelépést a mezőgazdaságban. Itt sem volt könnyű összehangolni a magánvállalkozásban működtetett rendszer-üzemeltetési és a gazdák öntözési érdekeit: a gazdák szerint drágán kapták a vizet, amit az üzemeltető azzal magyarázott, hogy a felhasználók egyre kevesebb vizet rendelnek tőle. Ördögi kör, amit végül sikerült feloldani. Nem könnyű az együttműködéshez, csatlakozáshoz szükséges bizalmat helyreállítani, megteremteni, hiszen a gazdatársadalom a téesz-időkből és sajnos a közelmúltból is néha csalódások emlékeit őrzi. De biztos vagyok benne, hogy a mostani öntözésfejlesztési lehetőségekkel, kedvezményekkel és a közösségi működéssel járó előnyök mind többeket győznek meg – összegez Szigeti Tamás.
Aranybányán ülnek
Ha csak az utóbbi hónapok növénytermesztési rossz híreit idézzük, tudjuk, milyen nagy késedelemben van a hazai öntözésfejlesztés. Lapunk és honlapunk visszatérően foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen komoly kihívás már ma – és milyen súlyos fenyegetés lesz „holnap” – a klímaváltozással járó vízhiány, a szeszélyes csapadékviszonyok. Ezek éppen azokat a régi nagy, ma már sajnos kiskultúrákat veszélyeztetik, amikből egykor világhírű exportőrök voltunk, s ma mindinkább behozatalra szoruló gazdaság lettünk. Elég csak a makói, csongrádi vöröshagymára gondolni vagy az említett kalocsai fűszerpaprikára. A határokon túl is híres hungarikumot 20 éve 5 000 hektáron termesztették, ma már országosan sem éri el az 1 000-1 100 hektárt a területe, és fűszerpaprikából is mind nagyobb mennyiséget biztosítunk importból. – Az itt található, sajnos félig kihasználatlan öntözési infrastruktúrával egy aranybányán ülünk. Ha ez a fejlesztés megvalósul, ha a tágabb régió gazdaságainak csatlakozásával nő az öntözött területek aránya, az az egész helyi társadalom, gazdaság életére pozitív hatással lesz majd – mutat rá Szigeti Tamás.
Illusztráció: Horizont Média, Kohout Zoltán
SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN