Az egykori német uborkabotránynak pozitív hozadéka is volt, hisz a paprikaágazatot is sújtó negatív hullám ösztönözte Ledó Ferencet, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének akkori elnökét és Ledóné Dr. Darázsi Hajnalkát, hogy a szentesiek megélhetésében döntő szerepet játszó paprika köré egy komolyabb szakmai fórumot alapítsanak. Ma már 10. alkalommal tarthatták meg a Magyar Paprika Napját, ami időközben kinőtte a régiót, országos fórumává vált a hajtatott zöldségtermesztésnek.
Ledó Ferec, a DélKertész tiszteletbeli elnöke
Sok vagy kevés: ötezer család él ma hajtatott kertészetből
A magyar paprika szerepe az elmúlt 10 évben sokat változott. A klímaváltozás ugyan itt is éreztette hatását, de a közösségi összefogás, a tészek munkája, a vidékfejlesztési támogatások, a hi-tech üvegházak látható előrelépést, akár 50%-os hozamemelkedést is eredményeztek. Nagypéter Sándor elnök-ügyvezető azonban a logisztika fejlesztésével még további potenciált jósol az ágazat szereplőinek.
Jelenleg ötezer, többségében dél-alföldi kertész él hajtatott zöldségtermesztésből, ami a látványos üvegház-fejlesztések mellett akár irigylésre méltó is lehet. Az ágazatba érkező támogatások is megháromszorozódtak, sőt, a felvásárlási árak is némileg emelkedtek. Azonban „gólörömre nincs idő”, fogalmazott Gubacsi Zoltán, a FruitVeb alelnöke, utalva az inputanyagok közel 50, és a munkabérek 100%-os emelkedésére, és akkor az éppen zajló beruházási költségek drasztikus kiugrásáról még nem is beszéltünk. A magas élőmunkaigénye egyre nagyobb problémát jelent ebben a szegmensben, a termesztéshez 6-7, az osztályozásához, csomagolásához 3-4, az egyéb logisztikai feladatokhoz pedig 1-2 fő munkarővel kalkulálhatunk hektáronként.
Országos paprikamatek
2020-ban kb. 3450-3500 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés hazánkban, ebből paprikát 1450 hektáron hajtattak. A hajtatott zöldségek termésmennyisége 438 ezer tonna volt, amiből 183 ezer paprika, 115 ezer paradicsom, 40 ezer saláta, 38 ezer uborka és 21 ezer tonna káposzta – foglalta össze a jubileumi paprika fórumon a termesztési adatokat Farkas Sándor miniszterhelyettes. Jelenleg a teljes területből 160-180 hektár üvegház, 600-700 hektár blokkfólia és 760-880 hektár a fóliasátor. Az üvegházakból közel 30 hektáron palántaelőállítás folyik, a fennmaradó területen zajlik a zöldségtermesztés. Technológiai szempontból a teljes zöldséghajtató felületből 500-600 hektár fűtött vagy ráfűtött, amit szinte 100%-ban geotermikus energiával oldanak meg a termelők.
Farkas Sándor miniszterhelyettes az ágazat előtt álló támogatási lehetőségeket is elemezte
Hova tovább?
A technológia az említett logisztikai fejlesztéseken túl is rejt még lehetőségeket az ágazat szereplőinek: nemcsak a termálvíz kihasználásában, de a postharvest tevékenységek fejlesztésében, a szakképzés színvonalának javításában és a promóciók, védjegyrendszerek egységesítésében is látott lehetőséget a miniszterhelyettes. A kertészeti pályázatok segítségével több, mint 6000 hektár korszerű ültetvény (zöldség, gyümölcs, szőlő) valósul meg, 450 ezer m3 hűtött tárolókapacitás, valamint 146 hektár új hajtatófelület létesül. Közvetlenül a kertészeti ágazatra fordított támogatási összeg mintegy 128 milliárd forint jelenleg (már lezárult az üveg- és fóliaházak létesítése, a kertészeti gépbeszerzés, a gombaházak, hűtőházak és kertészeti üzemek korszerűsítési pályázata). Jelenleg nyitva lévő pályázat a VP2-4,1,3,5-21 számú Kertészeti üzemek megújításának támogatása, aminek kerete 50 mrd Ft. Ebben építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzéséhez lehet támogatáshoz jutni (ide tartozik az erőgép, munkagép, a betakarítógép és a talajművelő gép is).
A kétnapos szakmai fórum és kiállítás gyakorlati bemutatókkal folytatódott, a nagyközönség pedig az ezzel párhuzamosan zajló XX. Lecsófesztiválon élvezhette a szentesi paprika népszerűségét.
Jó termést értek el a zöldségtermesztők az idén, az üvegházi és a fóliás hajtatásból kikerült paprika és paradicsom ára mégis magas volt. Riportunkból kiderül, hogy mi a drágulás oka.
