Az öntözőtelep vízellátása felszín alatti forrásból I. rész

A vízszerzés általános eleme az emberiség történetében a kút. Ennek létesítése során a felszínről hozzáférést építünk a mélyben húzódó vízhez. A kút a magyar vidéki élet elengedhetetlen része volt ezer éven keresztül. Nemcsak a lakóházaknál, de a települések határában is épültek kutak, az igavonó állatok napi vízszükségletének a fedezésére.

 

A víz a talajban leginkább a felszíni csapadékból gyűlik össze hazánkban. A csapadék hullásának és a felszín párolgásának együttes hatása éves vízjárásban érzékelhető a kis mélységű kutakban. A legmagasabb szint júniusban, a legalacsonyabb októberben mérhető. A vízszint mozgása akár 10 m is lehet az év során. Magyarország éves vízmérlege alapján jól ellátottnak minősül (az egy főre jutó teljes megújuló vízkészlet kereken 11 ezer m3/fő/év), a bevételi oldal kb. 168 km3-re becsülhető évente. Ebből 112 km3 víz a határon túlról érkezik, 56 km3 hazánkban hull le, melyből 5 km3 elfolyik, így a déli határainkon 117 km3 víz távozik. Az éves ivóvíz- kb. 0,4, az iparivíz- (ivóvíz minőség) felhasználás 0,2 km3-ret ehető, melyek tisztítás után döntően a felszíni vizekbe kerülnek vissza. Az ivóvíz jelentős mennyisége (kb. 40%) parti szűrésű kutakból származik. A hivatalosan felhasznált öntözővíz mennyisége ma kb. 0,3 km3. Ez a mennyiség az éves vízmérleg becslésének hibahatárán belül van, érdemben nem befolyásolja a készleteket. A felszín alatti vizek szoros kapcsolatban állnak a folyók, vízfolyások vizével. A folyó magas szintje emeli a környező térség kútjainak vízszintjét, alacsony vízállásnál fordított a helyzet.

 

Mivel a beszivárgás magasabb területen történik a folyók környékén, így a talajvíz hozzájárulása a folyók hozamához kb. 2,8 km3 évente. A felszín alatti vizek igen változatos kémiai minőségűek és változatos mértékű az utánpótlódásuk. A folyóvölgyekben, hegységek lábainál (Északi-középhegység – Mezőkövesd, Nyékládháza, Bihari-hegység – Medgyesegyház) nagy mennyiségben és jó minőségben állnak rendelkezésre.

  1. ábra. A vízkitermelésre épített kút részei

A megújuló/mozgó készletet max. Bf. 67 m talpmélységű kutakkal mikroöntözési, jóléti (sportpályák, parkok vízpótlása) célra szükséges igénybe venni. A kút feladata, hogy a körülötte elhelyezkedő vízadó rétegből, a kútban létesített leszívás hatására, a vizet úgy gyűjtse össze, hogy a talaj kimosódását és beomlását megelőzze.

 

A kútból kiemelhető víz mennyiségét két tényező határozza meg:

  1. A vízadó réteg fizikai tulajdonságai és kiterjedése.
  2. A kút mérete és szerkezeti megoldása.

 

Új kút létesítése előtt érdemes a terepet felmérni. A víz a talajban is lefelé mozog, így a völgyekben több vízre számíthatunk. A vízszint igyekszik egy síkba beállni, így a domboldalon mélyebb kutat kell építeni. A közeli kutak ugyanabból a bázisból táplálkoznak, így lehetséges, hogy új felhasználó bekapcsolódása mélyíti az üzemi vízszintet. Minél mélyebb a kút, annál nagyobb a számításba vehető vízgyűjtő terület. A vízkitermelésre épített kút három fő részből áll (1. ábra). Az első a víz elérését lehetővé tevő építmény (kút), második a kútfej, a harmadik a vízkitermelő eszköz. A kút építése során fontos a kút fala és a talaj között vízhatlan tömítés beépítése a felszínen. Nagyobb átmérő esetén ehhez agyagtömítést használnak. Kisebb kutak köré építsünk egy betonlemezt, mely megakadályozza a csurgalék- vagy esővíz mozgását a béléscső mellett. Az itt lefolyó víz nagy sebességgel mozog és magával sodorja a talajrészecskéket, melyek eltömik a szűrőt vagy feltöltik a kutat.

 

öntözés
A hivatalosan felhasznált öntözővíz mennyisége ma kb. 0,3 km
3

 

A kútfej lehetővé teszi a vízkitermelő eszköz elhelyezését, a kút szennyeződések elleni védelmét. Célszerű megfelelő méretű, jól szellőző kútakna építése, mert ebben fagymentes környezetben helyezhetjük el a vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket (pl. nyomástartály, vízóra, áramlásérzékelő stb.)

A vízkitermelő eszköz napjainkban leginkább az elektromos motorral hajtott centrifugálszivattyú valamely változata. Mindig építsünk be nyomásmérő órát, mert így információt szerezhetünk az üzemi állapotról.

A kutakat az építés módja alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

Ásott kutak

Az építés során először kitermelik a kút gödrét a megfelelő mélységig, majd megépítik a kút bélését kőből, téglából, majd e köré visszatöltik a földet. A kút átmérőjét a vízadó réteg teljesítménye alapján határozzák meg úgy, hogy a napi vízszükségletre elegendő nagyságú legyen. Gyengébb vízadó réteg mellett nagyobb átmérő szükséges.

Süllyesztett kutak

Az építés során a kútbélésen keresztül termelik ki a kőzetet, a bélés pedig folyamatosan süllyed. A munkagödör falát a süllyesztett bélés megtámasztja. A bélés anyaga beton vagy a múltban azbesztcement gyűrű, 0,8-1,0 m átmérővel. A bélés gyűrűit vízmentesen kell egymáshoz illeszteni, hogy oldalról ne homokoljon a kút. A víz szűrését a fenékre terített kavicsréteg biztosítja.

Fúrott kutak

A talajba kézzel vagy géppel egy lyukat mélyítenek, a fúróval megbontott kőzet folyamatos kitermelésével. A fal beomlását cső süllyesztésével akadályozzák meg, ez a béléscső. A kellő mélység elérése után beépítik a szűrőzött csövet, a béléscsövet pedig visszahúzzák. Szárazfúrás esetén körülbelül méterenként kiemelik a fúrófejet és kiürítik a kőzetet. Öblítővizes módszerrel nagy mélységű kutak építhetők. Jobböblítéses fúrás során az öblítővizet a fúrórudazaton keresztül szivattyúval préselik a fúrófejen át a kútba, így a víz a béléscső és a rudazat között felfelé mozogva szállítja a felaprózott anyagot. Balöblítéses fúrás során a víz útja fordított. A fúrott vagy csőkutak anyaga lehet acél-, PVC-, KPE-cső. A speciális PVC-kútcső kékre színezett, trapézmenetes vagy egyszerű tokos csatlakozása van, ahol a vízzáró tömítést ragasztással lehet megoldani. A csövek felszínének egy része szűrőt képez, a nyílások felületének összege pedig érje el a teljes felület 20%-át. A kút legfontosabb része a szűrőszerkezet, ami lehetővé teszi a víz kútba áramlását, de megakadályozza a talajszemcsék kútba jutását. A csövek anyagába készített szűrőrés ne haladja meg a 0,5 mm résnagyságot. Alkalmazzunk a vízadó rétegnek megfelelő szűrőszerkezetet. Amennyiben a vízadó réteg szemcseszerkezete túlnyomóan kavics, kavicsos homok, a szűrő kialakítása lehet furatos vagy hasítékos. Ha a vízadó réteg homok, úgy kavicsszűrőt és szitaszövetet kell használni. A kavicsszűrő minimális vastagsága40-50 mm legyen. A kavicsszórás vastagságának növelésével a kút vízhozama és élettartama növekszik. A csőkútba telepített szivattyú semmilyen körülmény között nem hozhat fel 150 g/m3-nél nagyobb mennyiségű homokot. Ez a mennyiség már károsítja a szivattyút, további vízkezelést tesz szükségessé a felszínen. A „homokolás” oka a rosszul megépített kút, a túlzott vízkivétel.

Abban az esetben, ha egy kúttal nem érhető el a szükséges vízhozam, akkor több kút együttes üzemeltetése szükséges. Ekkor az összes vízhozam csak együttes próbaszivattyúzással állapítható meg biztonsággal. A kutak leszívása által létesített depressziótölcsérek egymásra hatása miatt az egyes kutak vízhozama jóval kisebb lehet, mint az önmagában álló kút esetén. Ez alól csak a folyók közvetlen parti sávjában telepített kutak képeznek kivételt.

Vert kutak

Ezek kis átmérőjű kutak, igen elterjedt a 40 mm-es PVC-csőből épített vízkivétel. Az építés során a megfelelő heggyel ellátott szűrőcsövet egy menetben süllyesztik a vízadó rétegbe, kőzetkiemelés nincs. Az átmérőből adódóan kis teljesítményű kutak.

Az építésnek több feltétele is van:

Az elkészült kút üzemi vízszintje nem lehet 6 m-nél mélyebben, mert a kis csőátmérő miatt csak felszíni szivattyút lehet beépíteni. Csőbúvárszivattyú csak a legalább 63 mm átmérőjű, ragasztott csőbe telepíthető.

Az altalaj nem lehet kő, csak könnyen fúrható kavics-homok-lösz összetételű. Ismerni kell a vízadó réteg elhelyezkedését az előzetesen beépítendő szűrő beépítési helyének meghatározásához.

 

öntözés
A vízszint mozgása akár 10 m is lehet az év során

Az öntözőkutak létesítésének szabályozása

Hazánkban, a Kárpát-medence adottságai miatt, sok kút található, egyes becslések 1 millió fölöttire becsülik a számukat. Az ásott, süllyesztett kutak használata háttérbe szorul, a fúrott, vert kutak aránya növekszik.

A kutak létesítésének jogi szabályozása az alábbiak szerinti:

‑ Az öntözőkút talpmélysége nem lehet Bf. 67 m alatt (a megújuló/mozgó készlet használata). ‑ Magánszemélyek évi 300 m3 mennyiséget meg nem haladó vízkivételéhez nem szükséges bejelentés, engedély.

‑ A béléscső átmérője ≤63 mm – a kút bejelentésköteles (felszíni szivattyúk).

‑ A béléscső átmérője >63 ≤ 225 mm – a kút bejelentésköteles, a fogyasztott vizet mérni szükséges.

‑ A béléscső átmérője >225 – a kút létesítése előzetes engedélyhez kötött.

Védett (természet és ivóvíz) területen a kút létesítése minden esetben engedélyköteles.

Következő alkalommal a szivattyúkkal történő vízkitermeléssel fogunk foglalkozni.

agrár Aquarex búvárszivattyú centrifugálszivattyú felszín alatti frekvenciaváltó kút mezőgazdaság mikroöntözés öntözőkút öntözőtelep szivattyú vízadó réteg vízellátás vízhozam vízkitermelő eszköz vízmérleg vízszerzés vízszint vízszükséglet