1921 óta mérjük az egyes kultúrák terméseredményeit, és bár az utóbbi öt évben a gabonafélék már többször is villantottak, ilyet még sosem láttunk. A búza 6 tonnát súroló átlagtermése eddig csak álom volt a mezőgazdaságban.
Elképzelhetetlen volt egy ilyen tenyészidőszak után (fotó: Horizont Média)
A korán lekerülőknek tetszett az időjárás
A KSH adatai szerint amióta csak mérjük, ilyen fantasztikus átlagtermése még sosem volt a búzának, mint most. Az 5 tonnás átlagot átlépő eredmények először a nyolcvanas években jelennek meg az adatsorban, majd a rendszerváltást követően bő két évtizedre el is tűnnek. (Egyetlen évet leszámítva, ami vicces módon éppen az uniós csatlakozás éve, 2004.) 2015 óta viszont sorozatban hozzuk az öt tonnát átlépő átlagokat, ami az idei 5,9 tonnás eredményben csúcsosodott ki. Még feltűnőbb az őszi árpa kiugró, 6,4 tonnás teljesítménye.
Az AKI statisztikai jelentése szerint az őszi búza betakarított területe 853 ezer hektár lett, ami szinte megegyezik a rendszerváltáskor 848 ezer hektárra visszazuhanó területnagysággal. (Lásd februári cikkünket: Búzamustra: történelmi mélyponton a termőterület.) A nagy termésátlagnak köszönhetően azonban nem esett 5 millió tonna alá az országos termésmennyiség – ez már szinte egy lélektani határnak számít, hiszen ilyesmi 9 éve nem fordult elő.
Őszi és tavaszi árpából összesen a tavalyinál 2 százalékkal nagyobb területről, 270 ezer hektárról 16,7 százalékkal több termést, közel 1,7 millió tonnát takarítottak be. Az őszi árpa termésátlaga 15 százalékkal javult a tavalyi évhez képest. A tavaszi árpa 4,5 tonna/hektáros átlaga 6,4 százalékos javulásnak felel meg. A tritikálé termésátlaga kevésbé javult, a kései betakarítású rozsé pedig már szinte semmit sem. Durumbúzát közel 30 ezer hektáron vetettek a gazdák. A termésátlag 11,4 százalékkal, a betakarított mennyiség (147 ezer tonna) pedig közel 22 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Egyenként 3 ezer hektárnál nagyobb területen három megyében (Jász-Nagykun- Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád) termesztettek durumbúzát ebben a gazdasági évben.
Az őszi káposztarepce területe 17,1 százalékkal 258 ezer hektárra csökkent, de a termésátlaga 11,5 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. Ez némiképp ellensúlyozta a területzsugorodást, így az össztermés „csak” 14 százalékkal lett rosszabb a tavalyinál (657 ezer tonna). A zöldborsó betakarítása 96 százalékon állt augusztus 13-án, amikor az AKI a jelentést zárta. Az adatok szerint a növény termésátlaga az előző évhez képest 1,2 százalékkal csökkenve 4,4 tonna/hektárt ért el. A zöldborsóval bevetett terület nagysága 1,2 százalékkal, az össztermés közel 6,3 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest.
Szélsőségek a gyümölcsösökben
A meggy szedése a végéhez közeledett a jelentés napján. A meggytermés országos átlaga 5,8 százalékkal nagyobb a tavalyinál, 5,1 tonnát tett ki hektáronként. Míg Bács-Kiskun megyében mindössze 0,6 tonna meggy termett hektáronként, addig Békés megyében 9,8 tonna termésátlagot értek el a gazdák. A kajszi termésmennyisége a tavalyi évhez hasonlóan alacsony szinten, 6,6 ezer tonna körül alakult, termésátlaga 1,3 tonna volt hektáronként. Az őszibarack szedése a jelentés időpontjában 81,4 százalékon állt, a termésátlag az előző évvel megegyezően 3,5 tonna/hektár volt.
Mint azt a lenti ábra mutatja: a gyümölcsösök termése az évek során is szélsőségesen ugrál, még a legstabilabbnak a meggy termelése mutatkozik.
