Hogyan segítik a tanúsító szervezetek a biogazdálkodókat?
A hazai mezőgazdaságot érintő problémák, mint a vetésszerkezet egyszerűsödése, az állattartás háttérbe szorulása, illetve a szolgáltató szektor hiánya (raktározás, bérmunka, csomagolás) az ökológiai gazdálkodókat, feldolgozókat is érintik. Jelenleg a megtermelt bioalapanyagok nagy része feldolgozatlanul hagyja el az országot. A biotermékek feldolgozottsági szintjének növelése pedig kulcsfontosságú lenne a biogazdálkodásban, mert ezzel is növelhető lenne a biogazdálkodásba bevont terület nagysága.
Dr. Mészáros Dóra ügyvezető
– A közelmúltban megváltozott a társaságuk neve. Január vége óta Bio Garancia Kft. néven találják meg önöket az érdeklődők. Mi indokolta a névváltást?
– 2019-ben az Austria Bio Garantie és a bio.Inspecta AG közösen megalapította az EASY-CERT group AG-t, melyhez cégünk is csatlakozott, több ellenőrző és tanúsító szervezettel együtt – kezdte válaszát dr. Mészáros Dóra. – A tanúsító szervezetek már korábban is szorosan együttműködtek, az ügyfelek ezidáig is élvezték ennek előnyeit, azonban így még inkább ki tudják használni az együttműködésből származó előnyöket, mivel így hatékonyabb és magasabb minőségű szolgáltatást tudunk nyújtani. A cégcsoport együttesen 40 000 auditot végez évente, 38 országban, melyek nagy része biotermelők, feldolgozók, kereskedők, importőrök ellenőrzéséből áll, és emellett még kb. 150 privát feltételrendszert is ellenőriz, mely magában foglalja a bioélelmiszer védjegyeket, öko-textil, biokozmetikumok és fenntarthatósági standardokat is. Ennek köszönhetően az Easy-Cert csoport és a Bio Garancia Kft. ügyfelei a szolgáltatások még szélesebb skáláját élvezhetik. A cégcsoport vezetősége úgy döntött, hogy a cégcsoporthoz tartozó cégek neveit is egységesebbé teszi, így cégünk 2021 tavasza óta a Bio Garancia Magyarország nevet viseli.
– Véleménye szerint az önök tevékenysége milyen szinten járulhat hozzá a hazai fenntartható mezőgazdaság, kertészet és élelmiszeripar fejlesztéséhez?
– Tanúsító szervezetünk segíti a biogazdálkodókat, kereskedőket és feldolgozókat a biotanúsítvány megszerzésében, hozzájárulva ezáltal a fenntartható termelési módszerek bevezetéséhez és a tanúsított cégek piaci helyzetének erősítéséhez. Ügyfeleink támogatását a kiváló szakmai tudással rendelkező csapatunk garantálja, így naprakész tájékoztatást kapnak az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos tudnivalókról, őket érintő jogszabályváltozásokról. Mindezek mellett folyamatosan dolgozunk informatikai rendszerünk fejlesztésén és bővítésén, hogy a jövőben biztosíthassuk a biopiac szereplői és ügyfeleink számára az árumozgás nyomon követéséhez szükséges rendszert és technológiát.
– Kérem, segítsen tisztázni, hogy mi a különbség a hazai, független akkreditáló szervezetek tevékenysége között az öko-bio szektorban?
– A Magyarországon elismert tanúsító szervezetek egységesen az EU-biorendeletek alapján végzik a biotermékek ellenőrzését és tanúsítását, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően az ISO17065 szabvány szerint működnek.
Ügyfeleink támogatását a kiváló szakmai tudással rendelkező csapatunk garantálja
A tanúsító szervezetek a bioellenőrzés és -tanúsítás során tehát ugyanazt a szolgáltatást nyújtják. A bioterméket előállító gazdálkodóknak, kereskedőknek és feldolgozóknak az ellenőrzés és tanúsítás folyamata során azonos követelményeknek kell megfelelniük. A vonatkozó rendeletekben foglaltaknál egyik tanúsító szervezet sem támaszthat plusz követelményeket, vagy nem lehet engedékenyebb. Az ellenőrző szervezetek között annyi különbség lehet, hogy a biotanúsításon felül milyen más egyéb szolgáltatást kínálnak ügyfeleinek. Cégünk az EU-biotanúsításon felül a legjelentősebb védjegyszervezetek saját feltételrendszerei szerinti ellenőrzéseket (pl. Bio Austria, Bio Suisse, Biokreis, Bioland, Demeter, Naturland, Biocyclic Vegan, Global GAP) is végez. Ezenfelül a Bio Garancia Kft. rendelkezik privát feltételrendszerre strucc-, emu- és nandutartásra, valamint fürjtartásra vonatkozóan. Cégcsoportunk minden tagja, így a Bio Garancia Kft. is kiemelt figyelmet fordít ügyfelei elégedettségére, melyet a nemzetközi háttér és a pro‑ vállalati rendszer biztosít. Azt, hogy az ellenőrzések lebonyolítása hatékony és gyors legyen, kiváló szakmai csapat garantálja. Jelenleg 800 ügyfélen keresztül közel 40 ezer hektár biogazdálkodást folytató területet tanúsítunk, ellenőrzünk. A 40 ezer hektár 55 százaléka szántóterület, 40 százalék gyep, és 5 százalék ültetvény és kertészet tartozik hozzánk. Tavalyelőtt jelentős, 33 százalékos ügyfélkör-növekedést értünk el, ezáltal 40 százalékkal nőtt az általunk ellenőrzött területek mérete.
– Ön, mint a nemzetközi viszonyokat is jól ismerő szakember szerint hogyan jellemezhető a magyar ökológiai gazdálkodás?
– Hazánkban az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya viszonylag alacsony a többi európai országéhoz képest, bár növekvő tendenciát mutat. A legfrissebb adatok alapján 2019-re 303 ezer hektárra növekedett az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága, mely az összes mezőgazdaságilag művelt területnek mindössze kb. 5-6%-a. Viszonyításképpen, a szomszédos Ausztriában a mezőgazdasági területek 26%-án folyik ökológiai termelés. A hazai mezőgazdaságot érintő problémák, mint a vetésszerkezet egyszerűsödése, az állattartás háttérbe szorulása, illetve a szolgáltató szektor hiánya (raktározás, bérmunka, csomagolás) az ökológiai gazdálkodókat, feldolgozókat is érintik. Jelenleg a megtermelt bioalapanyagok nagy része feldolgozatlanul hagyja el az országot. A biotermékek feldolgozottsági szintjének növelése pedig kulcsfontosságú lenne a biogazdálkodásban, mert ezzel is növelhető lenne a biogazdálkodásba bevont terület nagysága. Arányaiban viszonylag magas az ökológiai termelésbe vont gyepterületek aránya, melyek logikus módon, jellegüknél fogva könnyen bevonhatók az ökológiai termelésbe. Fontos lenne azonban, hogy a biogyepterületek ne céltalanul álljanak ellenőrzés alatt, hanem ott nagyobb mértékben folytassanak legeltető állattartást, s az innen származó állati termékek biotermékként jelenjenek meg a piacon (biotej, biohúsmarha stb.). Hazánk tehát az ökológiai gazdálkodás tekintetében nem jár az élen, azonban biztató, hogy bizonyos területeken fejlődést figyelhetünk meg. Ökológiai gyümölcstermesztésben viszonylag előkelő helyen állunk, mivel abszolút területnagyság alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb biogyümölcsültetvény-területtel rendelkező országa.
– Az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése szerint 2030-ig a tagállamoknak európai uniós átlagban el kell érniük a mezőgazdasági területeken belül a 25%-os ökológiai gazdálkodási területarányt. Véleménye szerint hazánkban milyen lépésekre lenne szükség a fenti cél megvalósítása érdekében?
– Ahogyan az előzőekben is említettem, nagyon fontos lenne a feldolgozóipar fejlődése, hogy a megtermelt bioalapanyagokból itt, helyben készüljenek termékek. Segítheti a fenti cél megvalósulását a bioalapanyagok bevezetése a közétkeztetésbe, amelyet egy nemrég életbe lépett kormány rendelet ( 676/2020. (XII. 28.) Korm. Rendelet) is szorgalmaz, hiszen ez biztos értékesítési lehetőséget jelentene a termelőknek és munkát a bio-feldolgozóüzemeknek. Első lépés lehetne a bio-gabonafélék, kenyérgabonák közétkeztetésbe történő bevezetése, hiszen a gabonaraktározás, -fel dolgozás és a sütőipar technológiailag kevésbé problémás, könnyen át lehetne állni a bioalapanyagok használatára. Ahhoz azonban, hogy a biotermékek aránya növekedjen, a fogyasztói szemléletet is meg kell változtatni. Fontos lenne, hogy a hazai fogyasztók ismerjék és keressék a hazai biotermékeket. Nagyobb szerepet kellene hogy kapjanak a helyi ellátási láncok, melyek jelentősége most, a világjárvány idején különösen felértékelődött.
Hazánkban az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya viszonylag alacsony
– Véleménye szerint szükség van-e az állam nagyobb szerepvállalására ahhoz, hogy a hazai ökológiai gazdálkodásból származó termékek itthon és külföldön is nagyobb ismertséget kapjanak?
– Igen, azt gondolom, az állami szerepvállalásra mindenképp nagy szükség lenne. Egyrészt fontos lenne, hogy magát az ökológiai gazdálkodást és az ökológiai termékek fogyasztását népszerűsítsék, másrészt a jól kidolgozott és szakmailag megalapozott támogatási programok nagyban segítenék az ökológiai gazdálkodásba vont területek növekedését.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
