Óriásit ugrott a biopiac a válságban – Ki kellene használni

Legfontosabb kereskedelmi partnerünk egyben a világ második legnagyobb biopiaca is. A koronavírus idején óriási keresletnövekedés ment végbe ebben a szegmensben.

 

tonkolybuza
A tönkölybúza döntően biogazdaságokban terem (forrás: tonkolyliszt.hu)

 

Lendületes német keresletnövekedés

A bioszegmensben elképesztő forgalomnövekedést tapasztaltak Németországban a koronavírusos 2020. évben. A háztartások 23%-kal többet költöttek bio minősítésű élelmiszerek beszerzésére, és egyes termékekből a korábbi mennyiség másfélszeresét vásárolták meg. A szektor teljes forgalma súrolta 15 milliárd eurót. Eközben az ökológiai termelésre átállt területek aránya csak 5,3%-kal emelkedett az elmúlt évben. A megnövekedett bioélelmiszer-keresletet döntően külföldről kellett fedeznie Németországnak.

 

bioélelmiszer forgalom Németország

 

Felnövünk a piachoz?

Az elmúlt öt évben több mint 50%-kal nőtt a biogazdálkodásba vont területek aránya Németországban. 2020-ban 35.400 ökológiai gazdaság működött Németországban mintegy 1,7 millió hektáron (a mezőgazdasági terület 7,8%-án). Az elmúlt évben leginkább ökológiai művelésű szántók területében következhetett be bővülés, ezek részaránya 2019-ben és 2018-ban mintegy 40% volt. A területek 64%-át ellenőrzi szakmai egyesület (bio jelölést csak ezek az üzemek alkalmazhatnak a termékeikre), a többin az uniós normáknak megfelelően ökogazdálkodnak. Mindkét csoportot egybevéve az üzemek bő 13%-a mondhatja el, hogy ökológiai szempontok alapján műveli földjét, és minden tizedik hektár egy ilyen gazdaság kezelésében van.

Magyarország 2015 és 2020 között több mint duplájára (130 ezer hektárról 303 ezer hektárra) növelte az ökoterületek arányát – hála a támogatási programoknak –, így ezek aránya 5,7% lett. Egyben biotermelés szempontjából a világ 10. legdinamikusabban fejlődő állama vagyunk az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége szerint. Sajnos a területek 61%-a rét, legelő, komolyabb érték nem keletkezik rajtuk. Még a rá alapozható biotejtermelésünk is elhanyagolható. Szemben Németországgal, ahol ez a legerőteljesebben fejlődő bioszegmens. Így ma már a német tejtermelésben minden negyedik euró a bioszektort gazdagítja.

Ennek oka, hogy 2015-től, amikor a tejkvóta megszűnt Európában, a tej ára erős kilengéseket produkált, nem így a biotejé, így ennek termelése felé fordultak a tehenészetek. Mint a fenti számok mutatják, a bioszektor igencsak válságálló, és a koronavírus kifejezetten jót tett a forgalmának. A kérdés már csak az, ki tudjuk-e használni a megnövekedett keresletet? Képesek vagyunk-e élni azzal a lehetőséggel, hogy a világ második legnagyobb biopiaca, Németország egyébként is a legfontosabb kereskedelmi partnerünk?

agrár bio biopiac fejlődés koronavírus magyar mezőgazdaság művelés német öko ökológiai termelés terület válság