Étrend-trendek: kolbászos britek, vega németek

A farminguk.com arról ír, hogy Nagy-Britanniában négyéves mélypontra zuhant azok száma, akik visszautasítják a húst, ezzel szemben a német Tagesspiegel arról cikkezik, hogy a járványban minden tizedik megkérdezett német vegetáriánus lett. A bioszektor viszont egyértelmű nyertese lett a járványnak.

 

vega saslik
A saslik lehet húsos és vega is (forrás: orthomol.com)

 

Húsevésbe menekültek a britek

Nagy-Britanniában a vegetáriánusok és vegánok száma, de a flexitáriusoké is csökkent a pandémia idején. Utóbbiak alapvetően vegetáriánusok, de időnként húst vagy halat is esznek. A számuk egy év alatt 16%-kal csökkent, az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére esett. Erre a csoportra azért figyel nagyon a piac, mert sokkal népesebb, mint a tisztán zöldséget, gyümölcsöt fogyasztók rétege, ezért, ha ők inkább a húsevés irányába mozdulnak el, azt megérzi a húsipar.

 

Ezek a fogyasztók alapvetően egészségtudatosak, és sokat foglalkoznak azzal, hogy étrendjük kiegyensúlyozott legyen. Nagyon sok növényi eredetű táplálékot esznek, de szívesen elfogyasztják a húsokat, tejtermékeket, halakat és tojást is, ha úgy vélik, hogy ezek könnyen emészthető, fontos tápanyagokat tartalmaznak. A járvány idején Angliában 12-23 százalékkal nőtt azon étkezések száma, amelyek valamilyen húsféleséget is tartalmaztak. A legkevésbé a bárányos fogások száma nőtt, leginkább a sertéshúsból készített pogácsák, kolbászkák és egyebek evési gyakorisága emelkedett meg a lezárások idején. Azok száma, akik már egyáltalán nem kerülik a húst, 81%-ra emelkedett Nagy-Britanniában.

 

Állatvédő németek

A német felmérések viszont azt mutatják, hogy a vegetáriánus étrend csak tovább erősödött a pandémia idején. A növényevők aránya már az év elején átlépte a 12 százalékot a 30 év alattiak körében, a teljes lakosságon belül pedig 6 százalékra becsülték a jelenlétüket. Pár nappal ezelőtt az éves táplálkozásjelentésből pedig az derült ki, hogy a vegetáriánusok aránya egyetlen év alatt szinte megduplázódott (!) Németországban. Ma már minden tizedik ember állítja, hogy kizárta a húst az életéből.

 

A németeknél alapvetően az állatvédelem jó sajtója az oka annak, hogy egyre nő a haszonállatok tartását kifogásoló, a húsról érzelmi okokból lemondók száma. Nagy-Britanniában viszont az állattartás a domináns agrártevékenység – pl. az észak-íreknél ez hozza a több pénzt, nem a gabona –, és a termelés körülményei kevésbé izgatják a fogyasztókat.

 

Nagyot ugrott a biopiac

Mindkét nemzet alapvetően úgy gondolja, hogy a kiegyensúlyozott étrend nem húskerülő, az egészségért és a környezetért a biogazdaságokból származó élelmiszerekkel lehet a legtöbbet tenni. Itt írtunk róla, hogy Nagy-Britanniában a járvány idején 12,6%-kal nőtt az eladott bio minősítésű áruk értéke (2,64 milliárd euró). Ilyesmire 15 éve nem volt példa, holott a szigetország gazdasága 1709 óta nem volt olyan rossz állapotban, mint 2020-ban. A németeknél ennél is nagyobb boom zajlott le: 22%-os ugrást élt meg a bioszektor és 9 milliárd eurós árbevétellel zárta a tavalyi évet. A legnagyobb mértékben pedig éppen az ökogazdaságokból származó húsok iránt nőtt meg a kereslet. A fogyasztó ilyenkor összhangba tudja hozni lelkiismeretét az állatokkal kapcsolatban, mondván: értük is tettem valamit, miközben kiegyensúlyozottan táplálkoztam.

agrár bio brit Covid egészségtudatos hús húsevés járvány kiegyensúlyozott mezőgazdaság német növényi öko pandémia vega vegetáriánus