A mezőgazdasági ágazatban 2021. január 1-től kialakításra került gazdálkodási formákhoz tartozó személyi jövedelemadóval kapcsolatos adózási kötelezettségeket és lehetőségeket vázoljuk fel az alábbiakban.
A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó ágazati vállalkozási forma az őstermelő, valamint az őstermelők családi gazdasága.
Változások
A korábbi évekhez képest egyszerűsödik az adózás, az eddigi kedvezmények megmaradnak, illetve további kedvezményeket is juttat a törvény a termelőknek. Az adókedvezmények és választható adózási kategóriák számításának alapja a mindenkori minimálbér, így a minimálbér változásával együtt mozognak a kedvezményes adózási értékhatárok. Az szja-törvényben rögzítésre került, hogy az éves minimálbérnek az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese minősül (2021-ben 1 932 000,- Ft/év).
A bevételek számításakor a mezőgazdasági őstermelő által a tevékenységével összefüggésben kapott mindenféle támogatást figyelmen kívül kell hagyni. Meghatározásra került az őstermelői gazdálkodási forma keretében végzett kiegészítő tevékenység bevételének felső határa. Ha az őstermelő kiegészítő tevékenységből származó bevétele meghaladja az összes bevétele 25%-át, akkor ez a bevétel teljes mértékben az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint adózik az szja-törvény alapján. 2021-től a kistermelőkre is az őstermelőkre vonatkozó adózási jogszabályokat kell alkalmazni.
Nyilvántartások
Az őstermelői kedvezményes adózásra nem az értékesítési betétlap kiváltása fogja feljogosítani az őstermelőt, hanem az, hogy szerepel az őstermelői nyilvántartásban.
Az szja-törvényben megfogalmazott általános szabályok alapján minden gazdálkodó köteles a gazdálkodásáról nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a megszerzett jövedelem nagysága és az adófizetési kötelezettség. A kötelezően vezetendő nyilvántartás értékhatártól függően a bevételi nyilvántartás (pl. értékesítési betétlap) vagy a pénztárkönyv. Az egyszeres könyvvitel vezetése mellett szükségesek részletező nyilvántartások is, mint vevő- és szállítóanalitika, munkabér- és járulék-nyilvántartás, eszköznyilvántartás, támogatások nyilvántartása, zárókészlet.
Válaszható adózási lehetőségek őstermelőknek
Az adózási formák választásáról a tárgyévre vonatkozóan az előző évi személyijövedelemadó-bevallásban kell nyilatkozniuk az őstermelőknek. Alapból az őstermelőkre az átalányadózás szabályai az irányadók, hacsak nem választanak más módot, vagy nem lépik túl a kedvezményes értékhatárt:
‑ adómentes őstermelő,
‑ átalányadózó őstermelő,
‑ tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő.
Adómentes őstermelő
A legkisebb őstermelők továbbra is adómentességet élveznek, de az értékhatár megváltozott, és a mindenkori minimálbérhez igazodik. Alapelv, hogy az adómentesség határa az éves minimálbér felének megfelelő összeg.
Ez a bevétel eddig 600 ezer Ft/év volt, 2021ben 966 000,- Ft.
Az őstermelő bevételeinek nyilvántartására továbbra is vezetheti az értékesítési betétlapot. Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az adómentes éves bevételi határt, akkor ezt az összeget az szja-bevallásában nem kell szerepeltetni.
Átalányadózó őstermelő
Az eddigi különböző kedvezményes adózási lehetőségek összevonásából került kialakításra az átalányadózási forma, ami további két részre különül el. Általános szabály, hogy az átalányadózó őstermelő jövedelmét úgy kell megállapítani, hogy a bevételéből a 90%-os költséghányadot le kell vonni, és a maradék 10% a jövedelem. Ezt a jövedelmet kell viszonyítani a tárgyév január 1-én érvényes minimálbérhez.
a., Legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő éves bevétel esetén alkalmazandó szabályok:
A 2021. január 1-én érvényes minimálbér alapján számolva (12 × 161 000× 5) 9 660 000,- Ft-ig nem keletkezik az őstermelőnek adófizetési kötelezettsége, mivel ennek 10%-a, ami a jövedelem, nem haladja meg a minimálbér felét. Az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetni kell, de adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
b., A minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves bevétel (támogatás nélkül): A 2021. január 1-én érvényes minimálbér alapján számolva 19 320 000,- Ft-ig a 90%-os költséghányad és 10%-os jövedelemhányad alkalmazásával történik az adóalap megállapítása. Ezen adózási formában a bevétel 10%-a után 15% személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Például a maximális értékhatárig történő bevétel esetében (19 320 000–9 660 000)× 0,1 × 0,15 = 144 990,- Ft szja-t kell fizetni. Az adózási ráta ebben az esetben a 0,75%.
Tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő
Az új törvény a tételes költségelszámolás szabályain nem változtat. Az szja alapjának meghatározása továbbra is a termelésből származó bevétel, vagyis a támogatások nélküli bevétel és az igazolt termelési költségek különbözete.
Ha az őstermelő bevétele meghaladja a kedvezményes adózás összeghatárát, vagyis a
19 320 000,- Ft-ot, akkor két lehetősége van: vagy az átalányadózás szabályai szerint adózik a teljes bevétele után, vagy a tételes költségelszámolást választja.
Kedvezmények
A méhészeti tevékenység további kedvezményekben részesül a méhészeti termékek előállítására vonatkozóan. Adómentes az a bevétel, amely az szja-törvényben meghatározott termékek előállításából származik, és az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ilyen például természetes méz, nyers méhviasz, propolisz, méhpempő, nyers és szárított virágpor stb.
Őstermelő adókedvezmény: a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő könyvelőidíj-kedvezménye legfeljebb 100 000,- Ft-ig. Ez az adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az igénybevétel feltétele, hogy az adóbevallásban a regisztrációs számot fel kell tüntetni.
2021. január 1-től kötelező adatot szolgáltatni a kiállított számlákról a NAV felé
Az ÖCSG adózása
Az őstermelők családi gazdaságának adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, a kedvezményes adózáshoz meghatározásra került egy maximális értékhatár. A tárgyév január 1-én érvényes minimálbér tízszerese és a 4 főre számított kedvezményes értékhatár 2021-ben (161 000 × 12 × 10 × 4) 77 280 000,- Ft.
Az ÖCSG-tagoknak elég egy nyilvántartást vezetni, és év végén a tagok létszámának megfelelően osztani a jövedelmet, ami után minden tagnak külön keletkezik adókötelezettsége. Ha a kedvezményes értékhatárt meghaladja az ÖCSG bevétele, akkor választhatja az átalányadózást vagy a tételes költségelszámolást. A ÖCSG tagjai kötelesek azonos adózási módot választani, amit a képviselő jelent be. A bevételekről kiállított és a költségekről szóló számlák bármelyik tag nevére szólhatnak.
Az ÖCSG alapításakor megkötött szerződésben szükséges rögzíteni az egyes tagok eredményből (nyereség vagy veszteség) való részesedését, mely történhet egyenlő arányban és nem egyenlő arányban is. A veszteségelhatárolásra vonatkozóan fontos tudni, hogy az ÖCSG megalapítását megelőző években keletkezett veszteséget a mezőgazdasági őstermelő egyénileg számolja el. A gépjármű használatával kapcsolatos költségeket az ÖCSG-tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, és közülük is csak azok, akik a törvény rendelkezései szerint jogosultak gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.
Egyéb
- január 1-től teljessé vált az online adózás rendszere. Ettől a naptól kötelező adatot szolgáltatni a kiállított számlákról a NAV felé, legyen az vállalkozásnak vagy magánszemélynek kiállított számla, a számlák különböző szolgáltatók számlarendszerében készült számlázás útján vagy a NAV online számlázórendszerében. A kézi számlák kiállításra is van lehetőség, de azokat 4 napon belül a NAV rendszerében rögzíteni kell.
Jogforrások:
- évi CXXIII. törvény a családi gazdaságokról,1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról.
- január 1-től kötelező adatot szolgáltatni a kiállított számlákról a NAV felé
SZERZŐ: KROPF MÁRIA
