Fehérmustár-vetőmag előállítása Magyarországon

„A szántó-földeken és azoknak megyéjén örömest terem… a mustár zsíros földet kéván, tél-előtt, vagy utána vethetni, a gyomlálást és öntözést kedvelli, nem kell igen sűrűen vetni, hogy jobban kiterjedhessen…” – írta Lippay János, a Posoni kert című, első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvben, 1664-ben. A jezsuita oktató saját tapasztalatai alapján írta meg gyakorlati útmutatóját a legkülönfélébb növényfajok mezőgazdasági célú termesztésével kapcsolatban.

Az azóta eltelt évszázadokban a mustár sok szántóföldi növénytermesztési könyvben megtalálható, de szerepel kertészeti, gyógynövényeket, takarmánynövényeket vagy ipari növényeket ismertető szakkönyvekben is, sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően.

 

Mustártermesztés a közelmúltban

Ma a mustárt elsősorban zöldtrágyának, étkezési céllal és vetőmagnak termesztik. Termesztéstechnológiája minden esetben hasonló. A Magyarországon vetőmagnak szaporított fajok között az elmúlt években mindig az első nyolc faj között szerepelt, a termőterület nagysága alapján. A Magyarországon megtermelt vetőmag elsősorban külföldre kerül, ám a zöldítési rendelet hatására az elmúlt években valamelyest nőtt a belföldi célú fémzárolt vetőmag előállítása.

Az export-céltermeltetés napjainkban erősen meghatározza a mustár előállításának nagyságát, befolyásolja az árszínvonalat és a mennyiségi igényt. A vetésterület alakulásáról az elmúlt években az 1. táblázat és 1. ábra adatai adnak tájékoztatást. Az átlagtermések rendre 800 és 1 200 kg között alakulnak, ezt nagyban befolyásolja az adott év időjárása. A vetőmagszemle során kizárják a vetőmagszaporításra alkalmatlan területeket, ennek oka lehet fejletlenség, gyomosság, elemi kár, izoláció hiánya. 1998-ban még több mint 19 000, 2009-ben közel 18 000 hektáron volt fehérmustár-szaporítás, ehhez képest az elmúlt években visszafogott volt a termesztés mértéke.

 

Fehérmustár-vetőmag előállítása diagramm
1. ábra. Fehérmustár-vetőmag előállítása 2010–2020 között

Fehérmustár-mag
1. kép. Fehérmustár-mag

Szántóföldi ellenőrzésben részesített területek táblázat
1. táblázat. Szántóföldi ellenőrzésben részesített területek 2010–2019 között (Nébih-adatok alapján)

 

Termesztett fajták

Magyarországon a szántóföldi növények Nemzeti fajtajegyzéke (2020) öt fehérmustár-fajtát tart nyilván: a Bea, Budakalászi sárga, Éva, Marci és Tilney fajtákat. Az EU-fajtalistán jelenleg 165 Sinapis alba fajta van, ezeknek körülbelül a 25–30%-át folyamatosan szaporítják Magyarországon is. Általában a termeltetőtől függ, hogy a termelő az előállításhoz melyik fajtát kapja meg.

 

A mustár a gyakorlatban

A fehérmustár-vetőmag szaporítását a 48/2004-es FVM-rendelet szabályozza. Szántóföldi ellenőrzésre a termesztés során két alkalommal kerül sor, virágzáskor és éréskor. Az izolációs távolság mustárszaporítás során 200 méter (I. fok), más mustárfajtáktól, és nem termeszthető olyan területen, ahol a megelőző öt évben azonos vagy rokon fajú növényt termesztettek.

Magyarországon szinte mindenütt termesztik, nincs kiemelhető termesztőkörzete az országban. Termesztése lényegi elemeiben és igényeiben leginkább az őszi káposztarepcéhez hasonlít, bár a fehér mustár vegetációs ideje lényegesen rövidebb (100–120 nap). Rövid tenyészideje miatt a talajt kevésbé zsarolja, és ugyanúgy kiváló előveteménye pl. a kalászosfajoknak. Fonálféreg-gyérítő hatása miatt előszeretettel alkalmazzák zöldség, burgonya, cukorrépa vetésforgókban. A kora tavaszi vetés kulcsfontosságú, március végéig talajba kell kerülnie a vetőmagnak. Egyenletes keléséhez jól elmunkált, ülepedett talajt igényel. Viszonylag alacsony költséggel termeszthető növény, a rovarok elleni védekezésre kell elsősorban odafigyelni, illetve a gyomok és gombabetegségek ellen is több készítmény van engedélyezve. Az aratása nagy melegben kerülendő, mivel nagy lehet a pergési veszteség. Célszerű a reggeli órákban, páradúsabb időben megkezdeni a betakarítást. A nedvesebb tételeket a vetőmagüzemekben szükség szerint, kíméletesen szárítják. Terméspotenciálja 1,5–1,7 tonna/ha.

 

Mustárvirág
2. kép. Mustárvirág

Mustárban engedélyezett rovarölő készítmények táblázat
2. táblázat. Mustárban engedélyezett rovarölő készítmények

Virágzó mustárállomány
3. kép. Virágzó mustárállomány

 

A növényvédelem kihívásai

A fehér mustár termesztésének kritikus pontja a növényvédelem, azon belül is elsősorban a rovarkártevők elleni védekezés. Emiatt az őszi káposztarepcét, mustárt, olajretket is érintő növényvédőszer-kivonások, elsősorban a rovarölőké, érzékenyen érintette a növénytermesztőket, növényvédősöket. A korábban alkalmazott hosszú hatástartamú rovarölő szerekre alapozott technológia a közeljövőben gyökeresen átalakul. Visszavonták a klórpirifosz hatóanyagú készítményeket (Dursban, 480 EC, Nurelle-D 50/500 EC, Cyren EC, Daskor, Pyclorex Neo, Reldan); a tiakloprid hatóanyagúakat (Biscaya, Calypso, Proteus).

A piaci igények szükségessé teszik a hatékony megoldásokat, ezért a még felhasználható rovarölő szerek kijuttatásánál hangsúlyos szerepet kapnak a hatásfokozó és segédanyagok, a vízlágyítók és a tapadást elősegítő termékek, valamint a permetezésnél alkalmazott kijuttatástechnológia (nyomás, cseppméret, fúvókák minősége stb.). Minden módon arra kell törekedni, hogy a permetezések hatékonysága minél jobb legyen.

 

A mustártermesztés perspektívái

Termesztésének kihívásai ellenére – melyeket fegyelmezett, gondos technológiával ellensúlyozni tudnak a termelők – a mustártermesztésnek Magyarországon továbbra is létjogosultsága van, és további lehetőségeket tartogat a növekedésre is. Termelése mellett szól, hogy pénzügyileg kiszámítható, mivel általában fix áron, finanszírozott termeltetési szerződések alapján történik az előállítás. Már vetés előtt jól kalkulálható pénzügyileg (a terméseredménytől függően).

Előnye továbbá a fehér mustárnak, hogy igen kedvező hatása van a vetésforgóra és az utóveteményre, és különleges beruházást nem igényel. Előállításának újbóli megerősödését segítheti elő a raktárkészletek csökkenése belföldön és külföldön, az exportigény növekedése, az ökológiai másodvetéseknél felmerült hazai igény, a felvásárlási ár elmúlt években tapasztalható növekedése, valamint az, hogy rövid vegetációs idejének köszönhetően korán hoz bevételt a termelőknek.

 

SZERZŐ: DR. NAGY IDA • LAJTAMAG KFT.

 

agrár fehérmustár lajtamag mezőgazdaság mustár mustártermesztés permetezés szaporítás vetésforgó vetőmag zöldtrágya