Étkezésire hajtunk, de sokszor léalma lesz belőle

Az ország nagy része még mindig ipari minőségű almát állít elő, de egyre többen vannak, akiknél az étkezési, sőt a biominősítés a cél. A cikk írásakor, február közepe felé még zajlik a metszés. A termelők egy jó termésben bízva várják a tavaszt.

 


Virágba borulva az Eggenhofer-birtok (forrás: Belfruct Kft.)

 

Csak a fagytól félünk

Győr-Moson-Sopronban is vonzó lehet az almatermelés, ha az unió német nyelvterületét célozza meg az ember. Németország minden évben nagyjából fél millió tonna étkezési alma behozatalára szorul, ebből a piacból Eggenhofer Tamás is részesülni akart. ABelfruct Kft. intenzív ültetvényén idared, golden, gála, Granny Smith, jonagold és Red Delicious fajták találhatók csaknem 40 hektáron. Átlagosan 60 tonna termés szedhető le a fákról hektáronként, de tavaly a fagykár miatt 60 százalékos hozamcsökkenést szenvedtek, amiért kárenyhítést is igényeltek. A kifizetés alapját adó referencia-átlagár azonban nem túl magas, semmiképp sem hasonlítható ahhoz az összeghez, amit 2020-ban az értékesítéssel el lehetett érni. „Mivel Európa többi részét is érintették a tavaszi fagyok, keresleti volt a piac, így a maradék étkezési almát 40-50%-kal drágábban lehetett eladni. Még az ipari almáért is 40-42 Ft-ot kaptunk kilónként. Ha figyelembe veszem, hogy az elfagyott alma után sem szedési, sem rakodási, sem szállítási költség nem keletkezett, a kárenyhítéssel együtt már van annyi pénzem, hogy folytathatom a fejlesztéseket, és pénzügyileg zökkenőmentesen mehet a szezon” – számolgat a cégvezető.

A faggyal szemben, ha széllel jön, gyakorlatilag nincs semmilyen működőképes védelmi módszer. Eggenhofer szerint csak megfelelő fajtákkal, jó kondícióval és tápanyagfeltöltéssel lehet készülni rá. Esetleg a pontos meteorológiai előrejelzés birtokában biostimulátorokkal, magas bórtartalmú lombtrágyákkal lehet hatásosan védekezni legfeljebb 3-4 oC fok hidegig, ha nem túl hosszantartó a hideghatás. A Belfructnál emellett Ködsárkányt is használnak, de ez is csak szinte szélcsendben működik hatékonyan. Az almáskertet jégháló nem védi. 2012 óta saját jégágyút üzemeltetnek, plusz ehhez időközben hozzájött az országos jégkármérséklő rendszer védelme is. Eggenhofer Tamás lassan 10 éve nem tapasztalt jelentős jégeső okozta kárt. A cégvezető egyébként is innovatív ember: a szedőkocsi saját fejlesztésű, nagy szedőkapacitású konstrukció. A cél az volt, hogy egyszerre több konténert is tudjanak szállítani, részint alul, részint felül, amit további konténerkocsikkal tetszőlegesen bővíteni lehet. Az így kialakított szerelvényből 12 darab áll rendelkezésre – magyaráz a tulajdonos.

 


Sok a rügy, most is termésritkításra lesz szükség a darabos almához (forrás: Belfruct Kft.)

 

Az ültetvény átlagéletkora 10 év, az öregebb részeket folyamatosan megújítják. A cégvezető idén is ezt teszi saját erőből. Az idei tél nem volt túl szigorú, de a tavalyinál keményebb, és ami még fontosabb: csapadékosabb is. A talajok vízzel jól feltöltve várják a tavaszt. „Hál’ isten lesznek még hidegek februárban is, nem lesz korai kitavaszodás. Az a tapasztalatom, hogy ha vontatottabb a felmelegedés, akkor elmaradnak a tavaszi fagyok. A rügyek teljesen rendben vannak, ahogy látom, inkább termésritkításra lesz szükség.

A fa terhelését vegyszeres és kézi ritkítással állítjuk be.” Virágzáskor a perzselő hatású ammónium-tioszulfátot használja a szakma. A terméskezdemények kialakulása után, június elején a hormonhatású benziladeninnel lehet tovább ritkítani. A végleges terhelést ezután kézzel állítják be a fákon.

A járvány eddig nem hatott a piacra, az élőmunka megszervezésére viszont igen, az körülményesebbé vált. A Belfructnál február 5-án végeztek a metszéssel, ehhez 14 ember érkezett Borsod megyéből. A csapat magja évek óta állandó, de a brigád nagy része sajnos évente cserélődik. Az elektromos olló ebben a felállásban nem vált be. A nagyobb koronájú fákat alternáló előmetszővel készítik elő, a munka többi részét kitűnő minőségű japán ollókkal és olasz ágvágókkal végzik az emberek.

 

Hatékonyabb szedés a cél

A Nyírségben Fülep Imre még a metszés közepén jár február 10-én. Itt nincs előmetszés, mindent kézzel végeznek. „6-7 főt folyamatosan alkalmazni tudok a kertészetben, így ezt a munkát is egy állandó, jól betanított csapat végzi” – derül ki. 40 hektáron gála, golden, jonagold, idared, starking található, ezenfelül pár hektáron még meggy, cseresznye, körte, szilva is van. „Tél? A telet idézőjelbe kell tenni” – mondja, amikor arról kérdem, milyen volt az időjárás. „Az a pár fagyos nap egy kicsit gyérített a kártevőkön, de a védekezést úgysem erre kell alapozni. A legnagyobb baj, ami történhet, az a fagy. Nálunk tavaly 60-100%-os kár volt az egyes területeken. A célom étkezési alma lett volna, de a fagygyűrűk és -bordák miatt a maradék termés nagy része is ipari lett” – sorolja a szakember. Ő nem hisz a fagyvédelmi füstölésben, csak az ültetényfűtést tartja megbízható módszernek. Telepített és traktorral vontatott gázfűtésre is lehetőség van a gazdaságban, de mínusz 7 fokban már ez sem elég. Fülep Imre is folyamatosan újítja az ültetvényt, a tavaly befejezett részen már jégháló is borítja majd a fákat. A sorok közét az agrár-környezetgazdálkodási előírások miatt eleve olyan gyomóra fedi, amelynek alkalma van virágozni és méheket vonzani. A nyírségi gazdálkodó nagy vágya, hogy beszerezhessen egy önjáró betakarítógépet. „Nem tudom, mi a neve, de olyan, amelyiken két ember a földről, kettő magasabbról, kettő még magasabbról egyből egy kis szállítórendszerre teszi az almát. Olyan, mintha nagy csápjai lennének a gépnek. Na, egy ilyenre szívesen pályáznék, ha nyílna rá lehetőség.”

 

Biovédelem? Nem is nehéz!

Bár mindenki hallott már bioalmáról, azért valljuk be, nem sokan tudják elképzelni, hogyan lehetséges egy ilyen kéthetes fordulókban permetezett gyümölcsöt szintetikus szerek nélkül megóvni a kártevőktől, kórokozóktól. A Beregi-síkságon található Tarpa elsősorban a pálinkáiról ismert, étkezési almát, pláne biót korábban nem termeltek itt. De változnak az idők.
Guti Rudolf és családja leginkább dióval, meggyel foglalkozik, de 6 hektáron almával is. Az első kettőt könnyű elképzelni bioművelésben, az almát már nehezebb. „Egy egészségügyi probléma kényszerített rá, hogy váltsak. Ma már egyre többen biogazdák a környéken, mert kiderült, hogy működik a dolog. Állítom, hogy olcsóbb és hatékonyabb növényvédelmet tudok most megvalósítani, mint korábban” – bizonygatja a családfő. 4-5 évbe tellett, mire a gazdaság megtanulta a biogazdálkodás technológiáját, ma már meggyőződésből dolgoznak így. Annyira, hogy a mészkénlét is maguk készítik el.

 


A vágyott AMB Rousset almafelszedő (forrás: AMB Rousset)

 

A metszést és gallyak zúzását követően két lemosó permetezéssel kezdődik az év. Az egyik a meszes-kénes, a másik az olajos rezes. Rügypattanástól 15 napos fordulókban egy speciális, 8 gyógynövényes biokészítményt használnak. Ebben többek között fekete nadálytő, csalán, chilipaprika, neem-olaj (miatyánkcserje) van, ezek kitűnő védelmet adnak a rovarkártevők, molyok ellen. A neem-olaj egy hosszú hatástartamú kitinszintézis-gátló és peteprodukció-csökkentő, felszívódó gyomorméreg, így a hasznos beporzókra vagy predátor rovarokra nem hat. „Nagy rovarinvázió idején, például a tavalyi levéltetű-gradációban ezt ki kell még egészíteni egy narancsolajos-káliszappanos permetezéssel” – teszi hozzá Guti Rudolf. Gomba- és baktériumölésre alapvetően a kén- és a rézkészítmények maradnak. Utóbbiból kitűnő felszívódó, nulla napos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű termékek vannak, amelyek a fotoszintézisben is segítik a növényt.

„Aki nem tud beszerezni szerves trágyát, az szárított csirke-, illetve marhatrágyát vagy talajbaktériumot vásárol a talajerő fokozására. Mi egy tojótelepről kapjuk, és szalmával keverve hordjuk ki nagyjából 4 évente egy-egy területre” – meséli a tápanyag-utánpótlás bio módját a szakember. A sorok köze jellemzően füvesített, de két éve méhlegelő-keverékkel is kísérleteznek, eddig vegyes sikerrel. A virágzás, a kaszálás és a növényápolás munkáit ugyanis nem könnyű összehangolni. Az étkezési alma java az ültetvény legöregebb részéből kerül ki, a nagy térállásban, 1962-ben telepített jonatánfákról. Ezenkívül még 4-5 fajta – köztük freedom, jonagold, gold – található az almáskertben. Egy részükből szerencsés esetben étkezési, a maradékból ipari alma lesz.

 


Vákuumos betakarítóból több konstrukció is létezik (forrás: GoodFruitGrower)

 

„Lassan ki kell már húzni ezeket az öreg fákat, és akkor jön a nagy kérdés, ki viszi tovább a gazdaságot? A lányaim csak akkor, ha a helyére egy szoros térállású, jól gépesített, öntözött ültetvény kerül. Ahhoz, hogy egy ilyen beruházás megtérüljön, a mostani 40 tonna/hektáros hozamot 60-70 tonnára kell emelni.” E cikk írásakor még a metszés közepén jár a család. A lányokon kívül legfeljebb egy-két idősebb ember jön el dolgozni, keresetkiegészítés gyanánt. Síkmetszővel már meghúzták a sorokat, de így is marad elég munka a süppedős talajon. „Ha lenne szedőkocsink, arról a metszés is könnyebben menne, pláne elektromos ollóval. Az ipari almát pedig fel lehetne „söpörni” egy korszerű, tisztán dolgozó Monchiero vagy AMB Rousset betakarítógéppel. A sor alját is jó lenne géppel kaszálni, nem damilos kézikaszával…” – sorolja vágyait a családfő. A rügyek még alszanak, egyelőre nem lehet megmondani, hogy mennyi levél és virág lesz belőlük. A szezon időjárásáról pedig még kevesebbet tudni. „Abban bízom, hogy egyre igényesebbek a termelők és a felvásárlók is. Tavaly akadt egy mátészalkai üzem, amelyik kifejezetten étkezési bioalmát keresett velőnek. Talán idén is jön. Kísérletezget a helyi TÉSZ is a kompótkészítéssel. Persze ennek a fémdobozos görög barackkompóttal kellene versenyeznie. A szupermarketekbe nehéz bejutni, a helyi piacoknak kellene nagyobb szerepet adni az értékesítésben. Normális években működik az iskolagyümölcs-program is” – sorolja a léalmán túli lehetőségeket Guti Rudolf, aki abban is bízik, hogy az Austria Juice is kedvet kap a biotermékekhez. „2023-tól kötelező növelni az ökoterületeket a tagállamoknak, itthon pedig a hírek szerint kiemelt figyelmet kap a kertészet és az élelmiszeripar. Ha a növényvédőszer- és műtrágyamennyiséget tényleg felezni kell, akkor muszáj lesz széles körben alkalmazni a biomegoldásokat. A vásárlók is egyre inkább értékelik a vegyszermentes termékeket. Ha lesz a bióra érdeklődés, a feldolgozóknak is lépniük kell.”

 

SZERZŐ: Gönczi Krisztina

 

agrár alma alma termesztése almatermelés betakarítás bio étkezési fagy fagyvédelem ipari metszés mezőgazdaság növényvédelem szedés termesztés