Megjött az atlanti klímát kedvelő kórokozó

Angliában és Lengyelországban idén tömegesen észlelik a repce levélen a halvány levélfoltosság tüneteit. Az enyhe és nedves telek miatt hazánkban is egyre gyakoribb „vendég” a kórokozó.

 

Északról dél felé

A halvány levélfoltosság az utóbbi évtizedben a repce egyik legfontosabb betegségévé vált Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban. A farminguk.com szerint idén ismét délebbre húzódott a betegség kórokozója, a Pyrenopeziza brassicae gomba. A tünetek a tél elején jelentkeznek. A zöld levélszöveten aprócska, fehér foltok (spóratömegek) láthatók. Ezek éles vonalú nekrotikus foltokká alakulnak, rózsaszínű árnyalatokkal. A legsúlyosabb esetben az egész levél elhal, veszélyeztetve ezzel a repce áttelelését, tavaszi indulását.

 

A halvány levélfoltosság kezdeti és későbbi tünetei
A halvány levélfoltosság kezdeti és későbbi tünete

 

Túl enyhe és nedves telek

A Bayer tájékoztatója szerint az őszi, téli és tavaszi időjárás is fontos a betegség megjelenése szempontjából. Az ivartalan alak marad fent a tarlómaradványokon. Már ősszel megkezdődhet a fertőzés, amit tavasszal az 5–20 °C hőmérséklet és a magas páratartalom segít elő. A hűvös, nyirkos őszi hónapok, az enyhe tél és a március-május közötti nedves periódusok serkentik a kórokozó terjedését. Párás körülmények között a betegség átterjed a szárra és a képződő hüvelyekre is. Hazánkban a száraz tavasz nem kedvez a kórokozónak, az őszi regulátoros kezelés pedig ez ellen a gomba ellen is hatásos.

 

levélfoltosság

 

Mikor van veszély?

  • Idén a repceterület felén-harmadán szeptember közepére csúszott a vetésidő a túl száraz talajviszonyok miatt. A repce későn és heterogénen kelt.
  • Október közepétől folyamatosan nedves, de meleg az idő.
  • A repceállományok egy részén a fejletlenségük miatt nem lehetett elvégezni a regulátorozást az esők beállta előtt, más táblákon a heterogén fejlettség miatt volt nehéz a permetezés időzítése.
  • A gombaölőszeres kezelés elhagyása fokozott veszélynek teszi ki az állományt, ha a tél a tavalyihoz hasonlóan enyhe marad.
  • A kórokozó a száraz tavaszi hónapokban nyom nélkül el fog tűnni, de addig is kárt szenved a növény fejlődése, vagyis csökken a potenciális hozama.

Veszély tehát akkor van, ha későre halasztottuk a növény vetését, és a reguláló kezelés valamiért elmaradt. Ilyenkor az áttelelés minősége és a növény tavaszi indulása szenved csorbát. Mindez a többi, a szárazsághoz jobban alkalmazkodott levélbetegségre fokozottan igaz.

agrár betegség gomba kórokozó levélbetegség levélfoltosság mezőgazdaság repce tünet