Ritkábban használt, stressztűrő tavaszi gabonák

A tartósan kedvezőtlen klimatikus hatások, a forró napok növekvő száma, a szárazság, az egyoldalú műtrágyahasználat, továbbá a kevés növényfajra alapozott termesztési gyakorlat következtében az utóbbi években fokozódott talajaink állapotának romlása.

Szükséges és hosszú távon is hatékony kutatói válaszlépés a problémás talajok stresszelő hatásának agronómiai eszközökkel történő mérséklése mellett az abiotikus stresszfaktoroknak minél inkább ellenálló fajok kiválasztása, a fajon belüli genotípusok ilyen irányú szűrése, fejlesztése. Mára a gazdálkodás kulcskérdésévé vált a diverzitásfokozás, az egészséges vetésforgó. Ezért az extrém kötött, szikes, savanyú vagy erősen lúgos területeken, de ugyanúgy az optimális talajon gazdálkodók számára is fontosak lehetnek a ritkábban termelt gabonafélék. Ezek közül írásunkban most a Törökszentmiklósi Mg. Zrt. által vezetett Pannon Breeding konzorciumi kutatómunka által is igazolt magas stressztűrő képességű szegedi tavaszi gabonák közül mutatunk be néhányat.

 

Cirokfélék

Üvegházi tenyészedényes kísérleteinket 2018 óta folytatjuk, szikes talajban, vízmegvonással tesztelve cirokgenotípusaink kezdeti fejlődését és stresszválaszát. Kétféle talajtípus (törökszentmiklósi ideális és szikes) és kétféle víztelítettség (30% és 70%) hatását teszteljük a hibrideken és fajtajelölteken, vizsgálva azok stressztűrő képességét a kezdeti fejlődés első hat hetében. A 70% víztelítettséget rendszeres öntözéssel tartjuk, míg a 30%-os kezelés az öntözés nélküli, erősen aszályos körülményt jelent. Szemescirokhibridjeink közül a GK Erzsébet, GK Emese, GK Zsófia, Alföldi 1 és Farmsugro 180 jól tolerálta a vizsgált üvegházi stresszhatásokat. Silócirokhibridjeink közül a 2017 óta forgalmazásban levő GK Balázs hibrid volt eredményes a tesztelt tulajdonságokban, igazolva jó alkalmazkodóképességét, az extrém talajokon való termeszthetőségét. Mellette a GK Péter silócirok-fajtajelölt érte el a legnagyobb növénymagasságot, tipikus silócirok-habitust tükrözve már a kezdeti fejlődés során. Az üvegházi stresszkísérletek jól prognosztizálták a szántóföldi teljesítményt. A GK Péter fj. növénymagassága szántóföldön 3,5 méter körüli, hatalmas zöld biomasszatermésre (80-90 t/ha) képes. 2021 tavaszán várható állami elismerése.

 


Korai vízmegvonás vizsgálata hibrid cirkokban (fotó: Palágyi A.)

 

Tavaszi tritikále és búza

Tritikále- (Triticosecale Wittm. X) nemesítésünk kiemelt célja, hogy megtartsuk e növényfaj létrehozásának eredeti törekvését: a kietlen, sülevényes, szikes, nehéz talajokon való gazdaságos termeszthetőséget. E faj negatív klimatikus és talajtényezőkkel szembeni kimagasló alkalmazkodóképessége a rozs szülőpartner hő-, szárazság-, a hideg és a betegségek elleni toleranciájában és jó tápelem-hasznosító képességében rejlik. Mindezek természetesen összefüggésben állnak az erős, robusztus gyökérzettel. Kiemelt figyelmet fordítunk továbbá a termesztés kockázatának csökkenésével összefüggő tulajdonságokra, így a gyomelnyomó képességre, a gyors szántóföldi kelési erélyre (early vigor), a jó bokrosodásra, valamint a jó vízhasznosításra, a kalászban csírázás elkerülésére (pre-harvest sporouting tolerance). A GK Idus az egyetlen hazai nemesítésű tavaszi tritikálefajta, kimagasló hozzáadott értéke, hogy a tél vége felé, amint rá lehet menni a talajra, azonnal vethető. Kalászolás és érés tekintetében a fajta korai, évjárattól függően 110–120 nap tenyészidejű. A kalász viaszossága, a szár szőrözöttsége jellemzően erőteljes. Utóbbi tulajdonságai összefüggenek stressztűrő képességével (aszály, hősokk). A GK Március igen rövid tenyészidejű, korai érésű szálkás, kiváló malmi minőségű búza. Mélyre gyökerező, hazánkban minden talajtípuson termeszthető, nagyon jól bírja a homokos és szikes talajokat is! Amint a neve is sugallja, március hó során (lehetőleg annak első felében) kerüljön földbe a magja! Gyors növekedésű, viszonylag magas szárú, sűrűbb vetésben megdőlésre hajlamos, ezért 5 millió csíra/ha fölé ne menjünk a vetőmagnormával! Korán vethető, rendkívül gyors fejlődésű, szálkás kalászú, kiváló minőségű búzafajta.


GK Idus: a stressztűrő tavaszi tritikále (fotó: Purgel Sz.)

Agronómiai szempontok, összehasonlítás

A tritikále általában a gyengébb táperejű, a búza termesztésére már kevésbé alkalmas területekre kerül. Egyik sem érzékeny az előveteményekre, termeszthető repce, pillangósok, kukorica, napraforgó vagy egyéb kapásnövény, de akár kalászosok után is. Ez utóbbi esetben a kalászos elővetemény esetleges káros hatása jól tompítható a szalma mielőbbi betakarításával, a kellő mélységben (20-30 cm) elvégzett szántással, a talaj időbeni lezárásával. A tavaszi kalászosok gyakran kerülnek későn lekerülő kukorica után – ezt mindkét fajta jól tolerálja. Ez esetben egy november végi, de még decemberi szántás is olyan jó magágyat adhat tavaszra, hogy egy esetlegesen szükséges kombinátorozást követően azonnal végezhetjük a vetést. Mindkét fajtánál irányelv a korai vetés. Vessünk olyan korán, amilyen korán csak lehetséges, ezt a fajták neve is sugallja; március idusára legkésőbb legyen a földben a mag! Korai kitavaszodás esetén vethetünk februárban is. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kikelt állományt az áprilisi fagyok kicsit „megcsípik”, de ezt a GK Március és GK Idus is jól tolerálja.

Komoly fagykár miatti veszteséget kísérleteinkben és vetőmag-előállításainkban nem észleltünk e fajtákban. Még áprilisban is vethetők, mert, főleg ha vetést követően eléggé csapadékos az idő, jó termésre számíthatunk. A vetés mélysége hasonló az őszi búzáéhoz, azaz a talaj állapotától függően 3–6 cm közötti. A vetés sűrűsége fontos tényező. Általános irányelv, hogy a tritikálét ne vessük sűrűre, a norma 4 millió csíra/ha (kb. 200 kg/ha). Persze, ha tavasszal aszályban, kiszáradt talajba vetünk, akkor ezt a normát emelni szükséges 15-25%-kal. Mindkét fajta fejlődése igen gyors, a vetésünk szerencsés esetben tíz nap alatt kizöldül, és nem kell a gyomok ellen védekeznünk. Ha azonban szárazabb az idő, és vontatottabb a kelés, gyengébb a bokrosodás és az állományképzés, akkor a gyomok teret nyerhetnek, ez nemkívánatos jelenség. Ilyenkor az április végén, májusban szokásos búzában engedélyezett gyomirtó szereket javasoljuk bevetésre. Május elején érdemes az állománynál egy az ősziek fejtrágyázásához hasonló, N-re alapuló tápelem-utánpótlást alkalmazni: 100 kg N hatóanyag mellé 60-60 P – K, ha lehetséges, lombtrágya formájában. Erre főleg aszályos tavasz esetén van szükség. Gombabetegségekkel szemben általában egyetlen jól eltalált védekezés elegendő, mert a rozsda- és fuzáriumbetegségeket jól tolerálják. Amire figyelnünk kell, az a kalászolást és virágzást követő időben az esetleges rovarinvázió. Az elmúlt években előfordult, hogy szipolyok lepték meg a zsenge kalászokat, előtte a vetésfehérítő okozott kárt a tavaszi vetésű búzában, tritikáléban. Ilyenkor a kalászosokban engedélyezett rovarirtók eredményesen használhatók. Ne késsünk az aratással, mert ilyenkor a termés mennyisége mellett annak beltartalmában is veszteség érhet bennünket. Megjegyzendő, hogy a kései betakarítás több törött szemet eredményezhet, mint az ősziekben. Ezért különösen a vetőmag-előállításokban nagyon fontos az időbeni kombájnolás, hogy ne kerüljön a szem túlérésbe.

 


A GK Március tavaszi búza és a GK Idus tavaszi tritikále agronómiai, beltartalmi paraméterei

 

Mindkét fajta magas szárú, tekintélyes mennyiségű szalmát hagy maga után, mely a mai világban természetesen óriási érték; akár takarmányozásra, akár a talajszéntartalom növelésére használjuk. A GK Márciusigazi prémium kategóriájú, értékes malmi búza, A1-2 minőséggel és kimagasló, 16% körüli fehérjetartalommal. AGK Idus tritikále értékes fehérje- és rostösszetétele miatt prémium takarmány, de acélos, kemény szemtermése, magas fehérjetartalma többirányú humán felhasználásra is alkalmassá teszi. Mindkét fajta tenyészideje rövid: átlagos évjáratban az őszi búzákhoz képest 1-2 héttel később érnek be. Időben lekerülnek tehát a területről, van idő előkészíteni a talajt a következő termelési ciklusra, miközben kiváló elővetemények!

 

SZERZŐ: BÓNA LAJOS, PURGEL SZANDRA, PALÁGYI ANDREA

 

agrár búza cirok gabona GK Idus GK Március mezőgazdaság növénytermesztés PANNON BREEDING stressztűrő tavaszi gabona tritikálé