Alapművelések elmunkálása
Ma már sok gazdálkodó számára nem kérdés, hogy ősszel el kell-e munkálni a szántásokat. A Dr. Birkás Márta által kidolgozott klímakárcsökkentő talajművelési technológia egyik sarkalatos pontja a megfelelő talajnedvesség-tartalomnál végzett őszi szántás és annak lehetőség szerint kapcsolt vagy külön menetben történő elmunkálása. A munkafolyamat időzítése, gépesítése, technológiája azonban nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Dr. Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője segített a témában komolyabban elmélyedni.
– Hogyan lehetne röviden összefoglalni, miért kell a szántott talajt elmunkálni?
– Némileg más szempontok érvényesülnek a nyári/nyárvégi és az őszi szántások elmunkálása során. Tavaly a csapadékos ősz nem kedvezett annyira a forgatásos művelésnek, sokan mégis erőltették a szántást. Ezeket a területeket természetesen már nem volt szabad elmunkálni, nem szabad a bajt tetézni. Azért fontos a szántások elmunkálása, mert az alapművelés során lazultságot viszünk a talajba, akár 35-40 cm mélyen is. Ez pedig üreges, levegős marad, ebben az állapotban pedig nem vethetünk bele. A vetéshez tömöríteni is kell a nyár végén megszántott talajokat, a magágy tömörsége, térfogattömege nagyobb, pórustérfogata kisebb, mint egy alapművelésben részesített talajé. A tömörítésnek igazodnia kell az alapművelés mélységéhez és időpontjához. Ősszel durván egyengetjük a felszínt, a felület csökkentése, durva elmunkálása a lényeg, és nem kell tömöríteni a talajokat. Az így, durván lehúzott talajok akadály nélkül be tudják fogadni a téli csapadékot, míg a szeles, enyhe téli napok során mérsékelt a nedvességveszteség. Ezért fontos az így művelt talajok elmunkálása, ahol csak lehet.
Vannak azonban kivételek. Például eróziónak, deflációnak kitett területen nem szabad elmunkálni, jobb a barázdában hagyni a szántást, mert ezek a barázdák lefékezik a szelet, a lejtős területen megfolyó csapadék elvesztését is megállítják, lassítják. Felesleges elmunkálni a szántást azokon a területeken, ahol az eke nyomán megomlik a talaj. A kisebb szervesanyag-tartalmú, ülepedésre hajlamos, középkötött vályogtalajoknál, homoktalajoknál gyakori jelenség ez. Itt nem rajzolódnak ki a barázdák, hanem megomlik a szántás – ezeket felesleges megmunkálni.
A kultivátorok után nem kell elmunkálni a talajt
– Ha valaki nem szántott, akkor kevesebb problémával találkozhat?
– A kultivátoros alapművelés előnye az elmunkálás tekintetében is érvényesül, mert kultivátorok után általában nem kell elmunkálni a talajt. Olyan felszínt hagynak maguk mögött, amellyel nyugodtan mehet a télbe a terület, amely alkalmas a téli csapadék befogadására. A Väderstad TopDown és az Opus kultivátorok alkalmazásának másik előnye, hogy a henger levehető róluk, és csapadékos ősz során – mint a tavalyi is volt –, úgy tudnak dolgozni, hogy kevesebb kárt tesznek a talajban, és egy viszonylag nyitott felületű, de mélyebben lazított területet hagynak maguk mögött.
A művelhetőségről a tenyérpróba segítségével tudok megbizonyosodni. A művelés mélységéből veszek egy maréknyi talajt, és összenyomom. Ha összeáll, mint a gyurma, akkor a talaj nedves állapotban van, nem szabad művelni. Ha az összenyomást követően érintésre morzsálódik, akkor nyirkos állapotban van, a legtöbb talaj ekkor jó minőségben művelhető, optimális állapotban van. Ha a talaj nem áll össze, nem tudom összenyomni a tenyeremben, akkor száraz állapotban van. A művelhető talaj el is munkálható.
A szántáselmunkáláshoz olyan eszközt kell választani, ami az adott talajtípushoz és az alapművelés mélységéhez a legmegfelelőbb alternatíva.
Tavaszi elmunkálások
– Mi történik a talajainkkal az őszi, téli hónapokban?
– Sokan nem munkálják el ősszel a területeiket. Télen a fagyás és az olvadás váltakozik, a barázdaszeletek felszínén fagymorzsa alakul ki, ami a talaj fizikai aprózódása. Ezt a szél elhordhatja, a csapadék eliszapolhatja. A nyitva hagyott szántások felszínén sokkal intenzívebb ez a folyamat. Vannak olyan területek az országban, főleg a nehezen művelhető talajokon, ahol szeretik a télre bízni a szántáselmunkálás folyamatát. Itt számolni kell a porosodás jelenségével, nem beszélve arról, hogy „komoly” fagyok hiányában a nem porhanyulnak át a nagyobb hantok, a szalonnás barázdaszeletek.
– Milyen eszközöket használhatunk a szántáselmunkálási feladatokhoz?
– Tavasszal a legtöbb esetben, amikor a talaj már járható, el kell végezni az elmunkálást. Az elmúlt években tendencia, hogy a telet egy nagyon erős felmelegedés követi, szinte nincs is tavasz, így hamar kimegy a nedvesség a talajból, ezért azokat gyorsan le kell zárni. A hagyományos szántáselmunkáló eszközök helyett érdemes a művelőeszköz-kombinációkat választani. Ezek szélesebb nedvesség-intervallumban használhatók, jobb minőségű munkát adnak. A hagyományos simítók, a fogas és a tárcsa ma már nem korszerű megoldások. A Väderstad Rollex, Rexius henger-simító kombinációi, a Carrier rövidtárcsák, valamint az NZ-Aggressive eredményesen használhatók erre a célra. Ez utóbbi igazából egy magágykészítő eszköz, de a hidraulikusan állítható simítóegységeknek köszönhetően nagyon hatékonyan dolgozik szántáselmunkálásban is.
Lényeges rámutatni arra, hogy ebben a munkában a simító a hagyományos tárcsa mellett az egyik legkártékonyabb eszköz. A tavaszi simítózásnál azt a jelenséget látjuk, hogy barázdaszeletek felszínén a szárazabb fagymorzsákból álló réteget a simító lehúzza, behúzza a mélyebb, nedvesebb barázdába, az alatta lévő részt pedig legyalulja. Így eltérő nedvességtartalmú és aprózódottságú talaj jön létre. Ez a nedvességkülönbség később sem fog kiegyenlítődni, és a vetés idejére sem tűnik el, aminek egyenetlen kelés lesz a következménye. Sok kelési probléma hátterében nem a magágykészítéskor elkövetett hibák állnak, hanem a szántáselmunkálás rossz gyakorlata.
Rövidtárcsákat is használhatunk
– Vannak még egyéb tipikus művelési hibák?
– Igen, ezen a téren a hagyományos gömbsüveg tárcsákkal is több hibát lehet véteni. Sok gazdálkodó például előszeretettel használja szántáselmunkálásra a hagyományos tárcsákat. Ezzel az a probléma, hogy a tárcsa talpat gyúrhat a talajba a művelés mélységében, így azt a lazultságot, amit a szántással elértünk, gyorsan le is rontjuk. A gömbsüveg tárcsák még az egyébként optimálisan művelhető nyirkos talajban is képesek művelőtalpat kreálni. Inkább érdemes a rövidtárcsákat, például a Väderstad Carriert használni, ami sokkal perspektivikusabb megoldás.
A szántáselmunkálás célja az, hogy megszüntesse az üregességet, és elősegítse a nedvességkülönbségek kiegyenlítődését, emellett pedig kedvező feltételeket teremtsen és elősegítse a talajba bekevert növényi maradványok, esetlegesen az istállótrágya lebomlását. Ehhez olyan eszközt kell választani, ami az adott talajtípushoz és az alapművelés mélységéhez a legmegfelelőbb alternatíva.
Szántáselmunkálók tekintetében a munkagép súlyát nézve különböző fokozatok közül választhatunk. Egy felszíni, sekélyebb elmunkálásra és kis mértékű tömörítéshez legjobb az NZ-Aggressive eszközöket használni, azoknak is csak szinte csak a simítóegységeit. Jó megoldás az NZ-k utolsó sorában alkalmazott rugósujjas borona, mert nem ragad be nedves talajállapot esetén sem, nagyon korán elkezdhetjük vele a munkát. A középkötött és laza talajok elmunkáláshoz már szükség van bizonyos mértékű tömörítésre is.
A Väderstadnál erre a feladatra a következő eszköz a Rollex henger, amit a terméksorban a Rexius követ. Ez utóbbi méterenként 70 kg-mal nehezebb, mint a Rollex. A Rexiusból akár 12 méter munkaszélességű modell is választható. De van olyan helyzet, amikor ez sem elég a megfelelő szántáselmunkáláshoz, ekkor használhatjuk a Carriert. Ennek van olyan változata, ahol két sor tárcsa és a hengersor között egy CrossBoard simító dolgozik. A vontatott Väderstad rövidtárcsák méterenkénti súlya 900 kg körül van. A piac egyik legnehezebb szántáselmunkáló eszköze, a Rexius Twin zárja a sort. A nagy agyagtartalmú, kötött, igen kötött talajokon ennek az eszköznek is megvan a létjogosultsága, a valamikor rizst termesztő gazdaságokban dolgoznak ilyen munkagépek.
– Milyen most a talajok állapota, mik a tapasztalataik a határszemléken?
– Eddig igazából nem volt tél. Sokan erőltették ősszel a szántásokat, volt már ilyen év. Véleményem szerint nagyon sok talajhibával fogunk találkozni a tavaszi vetések során. Vannak területek, ahol elmaradtak az őszi alapművelések, így itt azt tavasszal kell megoldani. Ilyen esetben egy szántóföldi kultivátor eredményesen használható, és egyébként perspektivikusabb is, mint a szántás, ami nedves talajállapotnál több éven át kijavítandó hibákat hoz létre. A fagyhatás nem fog érvényesülni. Mivel ősszel több helyen a vetést sem tudták befejezni, várhatóan a tavaszi kultúrák aránya kicsit magasabb lesz ebben a szezonban.
A Väderstad további információi szántáselmunkálásról: [LINK]
Ha valami mégis elromlana: [LINK]
SZERZŐ: Fodor Mihály
