Az űrprogramok a mezőgazdaság területén is olyan forradalmi változásokat hozhatnak, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. Az USDA és a NASA együttműködési megállapodást kötött az űrbeli tudás földi hasznosítására.
Mindent az űrtechnológiának köszönhetünk
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) és űrkutatási központja (NASA) együttműködési megállapodást írt alá a mezőgazdaság jövőjének érdekében. A partnerség célja feltárni a mezőgazdaság azon problémáit, amelyeket az elkövetkező évtizedben Föld-megfigyelő rendszerek (pl. vegetációs térképek) és technológiák kifejlesztése révén orvosolni lehet. Az elmúlt 100 év azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság – a többi iparághoz hasonlóan – korlátlan mértékben fejleszthető, mondta Sonny Perdue amerikai mezőgazdasági miniszter az esemény kapcsán. A NASA által nyújtott műholdas felvételek már ma elképesztő mennyiségű, jól hasznosítható információt nyújtanak egy-egy terület vegetációs állapotáról, ezen keresztül éghajlati és talajviszonyairól is. Maga a precíziós gazdálkodás sem létezne a műholdakra alapozott helymeghatározás nélkül.
Kertészkedés az űrállomáson (Forrás: NASA)
Agrárkutatások az űrállomáson
A NASA azonban ennél is többet vállal. Kutatói a növények földi működését szeretnék megérteni úgy, hogy az űrben tesztelik őket. Jim Bridenstine, a NASA munkatársa szerint az űrprogramok a mezőgazdaság területén is olyan forradalmi változásokat hozhatnak, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. Mikrogravitációs környezetben az élőlények fejlődésének és működésének olyan titkai tárulnak fel, amelyeknek nagy hatásuk lesz a jövő földi mezőgazdaságára is. Megjegyezzük: tavaly ilyenkor a Holdon landolt egy kínai leszálló egység, melynek belsejében a magával vitt magvak közül a gyapoté csírázni kezdett. A nemzetközi űrbázis fedélzetén már az 1940-es évek óta (!) folynak olyan kísérletek, amelyek a különböző növényfajok növekedését tesztelik mikrogravitációs környezetben. Kiderült: a növények a gravitáció legkisebb jelenlétére képesek a megfelelő irányban növekedni és helyes anyagcsere-áramlást folytatni.
Azt is megvizsgálták, hogy a világűrben jellemző erőteljes sugárterhelés hogyan hat a magok génállományára. 1971-ben 500 fafaj magjait utaztatták az Apolló-14 fedélzetén, majd elvetették a Földön. Bebizonyosodott, hogy a kontrollhoz képest semmilyen fejlődési rendellenességet nem szenvedtek a világűrben. Az űrkísérletek alapvető információval szolgálhatnak arra is, hogy miként érzékelik a fényt a növények, és hogyan válaszolnak rá. Ezt a tudást a földi növénytermesztésben is hasznosítani lehetne. Az űrkutatók kedvenc kísérleti alanya a lúdfű (Arabidopsis thaliana), amelynek teljes genetikai állományát szekvenálták, így génszinten vizsgálható, hogy a földi kontrollcsoporthoz képest mi történik vele az űrben.
