Virtuális tanácsadók és robottraktorok veszik át az irányítást?
Lássuk be, a precízió szó hallatán a laikusoknak egy robotkormányos traktor, sőt a fülke nélküli traktor látványa ugrik be. Az okszerű mezőgazdasági termelés alapjaként ismert fogalom viszont nem ezt jelenti. Az automatizálás tagadhatatlan, de a hangsúly az adatgyűjtésen és feldolgozáson van. Viszont mi a cél? A KITE Zrt. által idén januárban bemutatott PGR (Precíziós Gazdálkodási Rendszer) valódi mondanivalójáról Szabó Levente vezérigazgatóval beszélgettünk.
Túllépni az egyenesen…
– Mielőtt belekezdenénk egy komplex technológiai és agrárökonómiai rendszer taglalásába, válasszunk „közös nevezőt”: honnan precíziós egy gazdálkodás?
– Lépésről lépésre lehet ezt felépíteni. Az első lépés valóban annak a technológiának a kiválasztása, amivel a növény igényeit szeretnénk kiszolgálni. Lehet, hogy a vásárlás abban konkretizálódik csak először, hogy a traktorunk végre egyenesen megy, vagy felismeri a területhatárokat, a tenyészidő végén pedig a gazdálkodó nagyobb jövedelmet realizál. De ez mind csak egy-egy lépés. A valódi cél az, hogy a termőhelyhez, a lehetőségekhez optimálisan kiválasztott növényünk olyan „ellátást” kapjon, amivel végül mi valóban a lehető legjobb eredményt érjük el. Ennek első mérföldköve a KITE Zrt. életében az RTK-hálózat kiépítése volt, tíz évvel ezelőtt.
A második magának a PGR-rendszernek a kidolgozása, amiben az összegyűjtött adatokat feldolgozzuk, és a gazdával közösen már a hozam- és költségoptimalizálásra koncentrálunk, és ennek tudatában állítjuk össze a termesztéstechnológiát. Ezt már valóban precíziós gazdálkodásnak nevezzük. Persze ettől sokkal összetettebb a PGR, és a termelő döntése, hogy az egészből milyen céllal, mennyit vesz igénybe.
– A mindennapjaink is a digitalizáció körül forognak, alkalmazásokkal teli életünk is a kütyüktől függ. Erre viszont a fiatalok a fogékonyabbak. Így van ez a mezőgazdaságban is? Ez felgyorsíthatja esetleg a generációváltást is?
– Nem. A fiatalok nyitottabbak az eszközök iránt, ez igaz. Egy részük szívesen és könnyebben is használja, az applikációk között rugalmasan mozog, viszont a tapasztalatalapú szakmai tudás a korukból adódóan sincs még mögöttük. Szerintem az idősebb generáció éppen ezért méltán fontos része a rendszernek. A tudatos gazdálkodó kortól függetlenül nyitott, inkább az különbözteti meg a fiatalabbaktól, hogy a véleményét tesztekhez köti. De ez így van jól.
– Tisztáztuk a hogyant és a miértet, most nézzük a számokat! Tíz évvel az RTK bevezetése után mennyire tudott elterjedni ez a szemlélet?
– Mielőtt számszerűsíteném, gyorsan tegyük hozzá, hogy ma már nemcsak nálunk érhetőek el ezek az eszközök és szolgáltatások; én csak a mi adataink alapján tudok nyilatkozni. Tehát a KITE Zrt. által szolgáltatott RTK-jellel jelenleg 2,5 millió hektáron tudnak, ill. tudnának dolgozni.
– Tudnának?
– Igen, ez így pontosabb kifejezés. Van rá alkalmas gépük, van RTK-jelük, de nem használják ki teljes mértékben az ebben rejlő lehetőségeket. Nem tudják, vagy épp nem akarják, vagy valóban csak arra használják, hogy tudjanak egyenesen menni. Ez is szocializáció kérdése. Technológiai szinten precíziósan – szerintünk – kb. 250 ezer hektáron gazdálkodnak. Tehát ekkora területre mondhatjuk azt, hogy nemcsak a gép alkalmas a precíziós gazdálkodásra, hanem a felhasználó is. Nos, ők már „nagyon precízek”.
Támogatás nélkül is életképes mezőgazdaságot kell felépítenünk
Legjobb tesztelőink a felhasználók
– Öt év IT-fejlesztés után idén januárban egy 16 alkalmazásból álló komplex döntéstámogató rendszert (PGR = Precíziós Gazdálkodási Rendszer) mutatott be a KITE Zrt., amit egyúttal fel is ajánlott a termelőknek – regisztráció ellenében – tesztelésre. Hol tart a folyamat? Látunk-e már részeredményeket?
– Összesen 653 jelszót adtunk ki a jelentkezőknek, miközben a tesztelés időintervallumát kiterjesztettük augusztus 31-ig, tehát gyakorlatilag még nincsenek pontos végeredményeink, csak tendenciákat látunk. A felhasználók felé az volt a kérésünk, hogy gyakorlati hozzászólásaikkal, javaslataikkal járuljanak hozzá az alkalmazásaink pontosításához, segítsék IT-fejlesztőink munkáját. Nem szűrtük a jelentkezőket, ami azt jelenti, hogy nem volt feltétel az RTK-hálózat vagy a John Deere géppark vagy a meteorológiai állomás megléte. Pont a sokszínűség, a több nézőpont volt az érdekünk.
Azt látjuk, hogy a regisztrált jelentkezőink (a tesztelőink) napi szinten beütik a kódjukat, próbálgatják, szó szerint tesztelik.
– Akkor már az is látszik, hogy melyik a legnépszerűbb alkalmazás?
– Egyelőre a tavaszi időszakban elindított virtuális határszemle programunk aratta a legnagyobb sikert, de szerintem ehhez az újdonság ereje és az időközben ránk telepedő COVID-19 is hozzájárult, hisz a vegetáció stádiumaira, a termésbecslési adatokra akár időjárástól, akár vírushelyzettől függetlenül is rá tudtak tekinteni a gazdálkodók. A műhold- és drónfelvételek mellett kollégáink valós, személyes tapasztalataikat is megosztották szaktanácsadás formájában a felhasználókkal, természetesen virtuálisan, felvételekkel, videókkal.
A népszerűséget egyébként az adataink is reprezentálják: az alkalmazásokra (aloldalakkal) együtt közel20 000 alkalommal kattintottak 2020. 03. 01.–2020. 08. 10. között. A Tudásbázis alkalmazásunkat (almappáival együtt) több mint 5 100 alkalommal nyitották meg, a PrecMet alkalmazást 3 800-szor, a növényvédelmet pedig több mint1 200-szor.
Én azt várom, hogy a résztvevők nagy része ne csak a tesztelésben vegyen részt, hanem valóban a használatukban is. Ez nem egy gyors dolog, de nem azért, mert annyira drága, hogy nem tudná vagy nem akarná kifizetni termelő, a szemléletváltás idő kérdése is. Ez a jövő, erre szeretnénk ráébreszteni a termelőket. Sőt, még a John Deere is érdeklődik a fejlesztéseink iránt.
– A John Deere? Jól értem: előttük haladunk IT-vonalon?
– Igen, John May, a Deere&Company elnök-vezérigazgatója egy videóinterjú keretében kért konkrét tájékoztatást tőlünk (a pandémia miatt lemondta a személyes látogatását), közelebbről meg akarta ismerni a fejlesztési eredményeinket. Ők a gépesítésre helyezték a hangsúlyt, abszolút eredményesen, hisz piacvezetők, az agronómiai, agrárökonómiai irányra viszont nem fókuszáltak olyan erővel. A John Deere-dealerek között is talán csak egy kezdett még hasonló fejlesztésekbe. Az eredményeinkre, a tudásstruktúrára büszkék vagyunk, arra pedig még büszkébbek leszünk, ha ez az irány épp tőlünk indulna el, globálisan.
Ha pedig a világ legnagyobb gépgyártója is úgy gondolja, hogy jó úton haladunk, mérlegeli az adaptációját, szerintem újabb mérföldkőhöz érkezünk.
A helyzetet tovább rontja az éghajlatváltozás, aminek az eddigieknél is kiszámíthatatlanabb lesz a hatása
Döntések ideje
– A tápanyag-gazdálkodást már optimalizáljuk, sőt, nagy lépéssel ugyan, de már a NASA Landsat8 műholdképekből számított vegetációs indexig jutottunk. Tényleg itt tartunk? Hova tovább? Jönnek a robotok és átveszik az irányítást? Milyen feladat marad a gazdának?
– Kell az ember hozzá. Tegyük fel, hogy minden historikus adatot megkap a rendszer, a termelés lehetőségeit le is modellezi nekünk, felvázolja azt is, hogy milyen előveteménnyel, melyik technológiával, milyen géppel, mit érhetünk el, tervezhet nekünk vetésváltást, fajtát, optimalizálhatja a hozamunkat, sőt, a költségeinket is. A döntés viszont a miénk (a gazdáé, a termelőé). Felülírhatja a véleményünket, jelezheti pl., hogy mégse tervezzünk a területünkre 10 tonnás búzát, mert nem alkalmas rá a talajunk, célozzuk meg inkább a 8 tonnát hektáronként, és ahhoz javasol nekünk előveteményt, tápanyag-kijuttatási programot. Tehát a döntés továbbra is a felhasználó kezében van.
Hogy meddig lehet ezt fokozni? A rendszer egyes részei ingyenesek, több alkalmazásunk pedig előfizetéses. Viszont alkalmas lenne arra is, hogy mindenki által elérhető legyen. Uniós szinten látható, hogy a termelés hatékonyságát növelni kell, támogatás nélkül is életképes mezőgazdaságot kell felépítenünk. De a jelenlegi gazdasági környezetben a precízió iránti „igényt” csak a támogatási feltételrendszer átalakításával lehetne elérni. Ráadásul nem csak a költségekről van most szó! Bizonyos technológiai megoldásokat lassan már növényvédő szer nélkül kell megoldanunk, a szerkivonások idején „elkopnak” a kémiai megoldások, így a fókusz átkerül a mechanikai gyomirtásra, a sávos művelésre és a biológiai növényvédelemre. Már nemcsak rovart irtó rovarok, hanem gombát evő gombák is vannak a tarsolyban. A „hova tovább?” kérdésére tehát a fenntarthatóság a válasz.
A KITE Zrt. által szolgáltatott RTK-jellel jelenleg 2,5 millió hektáron tudnak, ill. tudnának dolgozni a termelők
A humán faktor kihagyhatatlan eleme a döntéshozatalnak
A robottraktorok világa pedig már korán sem futurisztikus, az már a küszöbünkön van, persze a közlekedési törvényeknek eleget kell tenni majd, vannak még megoldandó feladatok, de maga a technológia kész van. Már napjaink mezőgazdaságának is a mindennapi elemei a különböző automata, robot vagy intelligens funkciók. Ezeknek a terjedése egyre gyorsabb, de a humán faktor kihagyhatatlan eleme a döntéshozatalnak és a végrehajtásnak, és az lesz a jövőben is.
Ízelítő a PGR alkalmazásaiból:
- A KITE és az OVF meteorológiai állomásainak adatain alapuló PrecMet térkép- és adatmodul. • Az erőgépekből származó üzemelési paramétereket a Gépüzemeltetés követheti nyomon, napi, havi, illetve szezonális jelentések formájában. A különböző riportok leginkább a költségoptimalizálásban segítenek.
- A Növényvédelem a hőösszeg-számítási modelljeivel, a csapdázási eredményeivel és a meteorológia állomások adatainak összefüggéseivel a védekezések időzítésében segít.
- A Kalkulátor a megfelelő erő- és munkagép-beállítást, a KITEJet használatánál a folyékonytápanyag-kijuttatást, valamint a megfelelő dózisú mikrogranulátum-adagolást biztosítja, tehát optimalizál.
- A John Deere által fejlesztett MyJohnDeere a flottakezelésben segít, csökkentve az állásidőket, növelve a hatékonyságot.
- Az Aszálymonitoring az OVF Operatív Vízhiány-értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszerén keresztül megmutatja az országosan kialakított vízhiánykezelő körzeteket, a készültségi fokozatokat, valamint a napi időléptékű aszályindexet.
- A PrecSoil a talajmintavételi zónák megjelenítésével könnyíti a navigálást, rögzíti a lefúrásokat, vonalkóddal címkézi a mintákat, biztosítja a termelő számára, hogy követni tudja, melyik táblája mikor volt mintázva, illetve figyelmeztet, amikor egy minta lejár.
- A Tudásbázisba összegyűjtöttük a KITE több mint 45 éves szakmai tudását: kísérleti eredményeket, szakmai anyagokat, előrejelzéseket, minden információt, amire a termelőnek és a PGR-szaktanácsadójának szüksége lehet.
- A KiTáp tápanyag-gazdálkodási szoftver segítségével a talajvizsgálati eredmények, illetve más bemenő adatok felhasználásával a megcélzott termésszinthez szükséges tápanyagmennyiség számolható ki. Az egyszerű tápanyagtervtől a precíziós kijuttatási előírásig minden elkészíthető vele.
- A PrecSat alkalmazás a NASA Landsat8 műholdképeiből számított vegetációs indexeket jeleníti meg térképes formában. Itt kísérheti figyelemmel a termelő a vegetáció fejlettségi állapotát, a talaja adottságait vagy a vízellátottságát. A PrecSat Pro-ban pedig megtekintheti a Coppernicus Sentinel-2 műholdjai által készített felvételeket bolygónk teljes földfelszínéről, 10 × 10 méteres felbontásban. • A JCB által fejlesztett LiveLink a logisztikai gépek flottájának távoli felügyeletén és hatékonyabb kezelésén dolgozik.
- Az RTKAssistant az RTK-rendszerek fenntartását, a felhasználó tájékoztatását szolgálja, a használatot és a beállításokat segíti az állomások állapotára vonatkozó információkkal.
- A precíziós szárítás bevezetésével a Videokontroll a gravitációs rendszerű, keresztáramú aknás szárítók távfelügyeletét biztosítja, és az üzembiztonságukat fokozza.
Sándor Ildikó
