Vannak idők, amikre mindig emlékezni fogunk. Vannak idők, amelyek új irányt adnak életünknek. Vannak idők, amikor muszáj elgondolkodni létünk és dolgunk felől. És vannak idők, amikből ha valaki nem tanul, a kispadra ültetik. Ilyen a nevezetes 2020-as év.
2020 fordulat az emberiség történelmében. Azt, hogy ezt a történelemkönyvek hogyan fogják az utókornak továbbadni, majd meglátjuk. A dolgunk most az, hogy levonjuk a helyes következtetéseket a mögöttünk hagyott hónapokról, és felkészüljünk az előttünk álló kihívásokra. Mint egy független agrárszakmai műhely vezetője és előrejelzések rendszeres készítője, úgy látom: ahogy az idei év eseményeire sem lehetett számítani, úgy bizonytalanodnak el a jövőre vonatkozó előrejelzések is. Ezzel együtt azonban fel is értékelődnek azok a kapaszkodók, amelyek mentén haladni lehet, akár árral szemben is. Azt kell látni, hogy a COVID-19 járvány egyfajta katalizátorként működik. Felerősített egy sor olyan folyamatot, amely nélküle lassabban zajlott volna le.
Bár a helyzet most sokkal rosszabb, mint tavasszal volt, mintha nem „fájna” annyira a koronavírus-járvány. A gazda most is ugyanúgy teszi a dolgát, mint a karantén idején, de a lelki kimerültség, a bizonytalanság, amely az év első felében keményen sújtotta a társadalmat, most mintha enyhébb lenne. Megtanultunk volna együtt élni a járvánnyal? Vagy megértettük üzenetét, és többet törődünk családunkkal, környezetünkkel, lelki egészségünkkel? Közeleg a karácsony. Tegyünk idén kevesebb dobozt és több együtt töltött időt a fenyőfa alá! Miért ne lehetne hosszabb az advent, s tarthatna akár egész évben?
Mit tanult az élelmiszer-gazdaság? Megerősítést nyertünk abban, hogy az élelmiszer iránti igény válságok idején sem csökken, legfeljebb szerkezete változik meg. Egy kézzelfogható példa és egyben előrejelzés: a C- és D-vitaminokkal dúsított élelmiszerek iránti igény ugrásszerűen és tartósan fog emelkedni. Ez beilleszkedik a funkcionális élelmiszerek amúgy is dinamikusan bővülő piacába. Megtanultuk értékelni a helyi, a hazai alapanyagot, élelmiszert, beszállítót és a helyi fogyasztó elkötelezettségét. Ezekre kell építeni stratégiánkat. A turizmus és a vendéglátás még sokáig áll, vagy tartalék üzemmódban marad, ezzel szemben a kereskedelem csatornái felértékelődnek. Ennek szerkezetében egyre nagyobb az internetes kereskedelem aránya. Ehhez kell alkalmazkodnunk. Magyarul, aki teheti, nyisson netes boltot, sosem késő. A hálózatos kereskedelemmel való együttműködés szabályai nem változtak, talán csak annyiban, hogy számukra is felértékelődött a helyi beszállító. Kiderültek az ellátási lánc gyenge pontjai, és felértékelődtek a csomagolások. Ezek egyben megmutatták a fejlesztési irányokat is.
Ismét megerősítést nyert, hogy az agrártámogatások milyen erős mankót, védőhálót képeznek az agrárium szereplői számára. A napfényre került gyenge pontok hordozói ugyanis nem hagyták el a piacot, hanem mankóra támaszkodva ugyan, de tovább botladoznak, torzítják a versenyt. Kétségtelen, és mi a bankban jól látjuk, hogy a koncentráció mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban lendületet vett. Sok tulajdonos – főként az éltesebb generáció – számára ez és a várható zűrzavar már nem hiányzik. Ezzel párhuzamosan erős maradt a beruházási hajlandóság. A tény, hogy a mezőgazdasági beruházások az első félévben még a tavalyi szintet is meg tudták 22 százalékkal haladni, azt jelenti, hogy a szemlélet helyes irányban változik. Jól érzékelhető, hogy a járvány érzékenyítette a világot. Az emberek, a piacok feszültebbek, a reakciók erősebbek lettek. Ez sajnos velünk lesz az elkövetkező években is. A piaci hullámzásokra a hatékonyság növelésével, a befolyás erősítésével lehet felkészülni. Ebbe beleértendő az informáltság javítása is. Beruházások, márkapolitikák, stratégiai együttműködések és koncentrálódás. Közhelyesen hangzanak, hiszen évtizedek óta puffogtatjuk ezeket a kifejezéseket. De vegyük már észre, hogy akik komolyan vették ezeket az üzeneteket, már messze előttünk vannak! Ez a kerek évszám számmisztikailag is sok üzenetet hordoz. A nehézségek, amikre a számok összege utal, valósággá váltak. A gazdálkodók egyes csoportjaira persze más-más súly nehezedett. A szántóföldi növénytermesztőknek például kevés okuk van a panaszra. Aki olvasta előrejelzéseinket, és októberben megszabadult terményeitől, az igen szép jövedelemre tehetett szert.
A felvásárlási és fogyasztói árindexek egyaránt szárnyalnak
A gyümölcstermelés pedig komoly vízválasztóhoz ért idén. A kettészakadás eddig is látványos volt, de úgy látom, ez az év – ahogy annyi mást az életünkben – ezt a folyamatot is katalizálja. Akiknek modern ültetvényük van, és érdemi termést tudtak betakarítani, tárolni, azok optimisták, hiszen az áremelkedések igazolták beruházásaik okszerűségét. Akiknek viszont elment a termése az időjárási anomáliák (idén jellemzően a tavaszi fagyok és esős periódusok) nyomán, azok újabb mínuszos évet könyvelhetnek el, immár sorozatban. És persze vannak, akik a két csoport közötti mezsgyén, félúton billegnek. Csodálom az ő és bankjaik nyugalmát is. A tény, hogy most a felvásárlási és fogyasztói árindexek egyaránt szárnyalnak, érthető, főleg annak ismeretében, hogy a termésmennyiség Európa-szerte visszaesett, tehát nincs honnan pótolni a kieső és kimenő hazait. A felvásárlási ár jóval erősebben ingadozik, ami nincs rendben; szervezetlenségre, árérdek-érvényesítő képességbeli különbségekre utal. Az pedig, hogy az alma drágább, mint a banán, a fogyasztói kampány ellenére is visszaesést jelez előre az almakeresletben. (A hosszú távú szerződésekkel, igen koncentráltan működő banán esetén a kis haszon, nagy forgalom elve alapján zajlik a kereskedés. Ez a déligyümölcs évente két szezonban is érik, így folyamatos az ellátás. A banán az élelmiszer-kereskedelemben szintén stratégiai cikknek számít, sosem hiányozhat a kínálatból.)Az embereket érintő járvány azokban az állati értékláncokban okozott nagy piaci zavart, ahol amúgy is volt egészségügyi krízis. Ilyen a sertés- és a baromfiszektor. Az afrikai sertéspestis különösen a németországi megjelenése óta érzékelhető az alacsonyabb felvásárlási árakban. Miközben a sertéspestis Európában elbizonytalanodást hozott, addig a világpiac lelkesen emelkedik (csak az amerikai elnökválasztás tudott rövid hullámverést okozni az elmúlt hónapokban). Előrejelzésünk az, hogy Kína sertésszektorának újraépülésével párhuzamosan az európai és a világpiac össze fog zárni. Ez már 2021-ben el fog kezdődni, és évekig fog tartani. Ahogy csökken Kína importigénye, úgy erősödik majd a világpiaci verseny, és konszolidálódnak az árak. Nem véletlen, hogy olyan hamar fel kellett függeszteni az ÁTK-pályázatot. Zsugorodó és koncentrálódó sertésszektorunkban már mindenki tudja, hogy a világszínvonalú termelés az egyetlen út előre. A baromfisok ezt már korábban megértették, látványosan előrébb is tartanak a konszolidációban. A madárinfluenza egy igen szomorú epizódja az idei évnek. A korábbi járvány kísérteties megismétlődése kemény következtetésekre ad okot. Mindenesetre a baromfipiacok gyorsabban reagálnak a piaci változásokra, és a csirkehús iránti kereslet lassulására sem kell számítani az előttünk álló években. A víziszárnyas-szektor az újabb megrázkódtatás után meg kell, hogy újuljon: fel fog gyorsulni a koncentrálódás. A tejszektorban csak rövid ideig volt negatív hatás érzékelhető a járvány miatt. Mivel a keresleti oldal erős (itt is Kína vezetésével), így stabilak az árak, és várakozásaink szerint így is maradnak az előttünk álló évben.
A tőzsdei agrártömegcikkek árain jól érzékelhető a fent már említett érzékenység. A hullámzás erősödik, az időjárási és betakarítási hírekre érzékenyebben reagál a piac. Ez az előttünk álló hónapokban is jellemző lesz. Akinek lekötetlen készletei vannak, szorosan kövesse a trendeket! Próbáljon vevőin túl független piaci információkhoz is jutni. Felértékelődnek a partneri, stratégiai kapcsolatok.
Mit vigyünk magunkkal 2020-ból?
- Az emberi erőforrás értéke folyamatosan emelkedik. Ennek korlátjára kell tevékenységünket méretezni.
- Az agrárpiacokon tovább romlik a kiszámíthatóság. Ez ellen a hatékonyság és a piaci felkészültség emelése a gyógyszer.
- Egyre több üzem kerül a piacra. Ha adottságai és banki partnere lehetővé teszi, használja ki a vissza nem térő alkalmat!
- Ahogy a szofista Prótagorász mondotta: „Minden dolognak mértéke az ember…”.
2020 üzenete a család, a közösség előtérbe helyezése, egészségünk megóvása, tudatosságunk erősítése. Azzal kívánok tehát boldog új évet e rovat minden hűséges olvasójának, hogy gondjaink száma jövőre sem lesz kevesebb. Sőt, lehet, hogy még nagyobb nehézségek elé nézünk, de – ha megerősítjük hitünket és tudásunkat, odafigyelünk egymásra, és együttműködünk – előbbre fogunk jutni.
SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT