Az euró árfolyamának emelkedése és a kedvezőtlen időjárás is visszavette a gazdák beruházási kedvét idén. Az eladott gépek számában több területen is 10-20 százalékos visszaesés történt, mégis a gépekre fordított pénzösszeg 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ültetvények gépesítése és az öntözésfejlesztés azonban – a pályázatoknak köszönhetően – nagy lendülettel zajlott.
Forgalomnövekedés és forintromlás
A 2020. I. negyedévi forgalomkiesést a II. és a III. negyedévi eladások növekedése kompenzálta. Már félévkor látszott, hogy az összeget tekintve nem lesz rosszabb az idei év, mint a tavalyi volt. A 2020. január–szeptemberi időszakban alkatrészekre 47,1 milliárd forintot fordítottak a gazdák, amely összeg 9 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz viszonyítva. (Az euró árfolyama májusban 7 százalékkal volt magasabb, mint 2019-ben, szeptemberben 9 százalékkal – a szerk.) Az alkatrész-forgalmazásra évek óta a folyamatosan növekvő tendencia jellemző. A hazai mezőgéppiacon a koncentráció erősödését mutatja, hogy a három legnagyobb agrárgép-kereskedő forgalma már 57 százaléka az összes magyarországi mezőgépeladásnak – derül ki a NAIK AKI statisztikai jelentéséből.
Kevesebb, de nagyobb traktort vettünk
A termelők továbbra is traktorok beszerzésére fordították a legtöbbet, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 58 százalékát tette ki. Mégis 2020 I–III. negyedévében mindössze 1836 új traktor frissítette a gépparkot, ez a mennyiség 18 százalékos csökkenés az előző évihez képest. A legnagyobb részarányt továbbra is az 50–100 LE-s könnyű univerzális kategória képviselte, annak ellenére, hogy ezekből 42 százalékkal csökkent az eladás, csupán 470 traktorra volt vevő. Ugyanakkor a nehéz univerzális kategóriába tartozó 141–190 LE-sekből 13 százalékkal vettek többet (314 traktort, 10 milliárd forint értékben). A 320 LE feletti nagyteljesítményű traktorokból 9 százalékkal nőtt a kereslet, 116 szuper nehéz univerzális erőgép talált gazdára 8,9 milliárd forintért.
Kissé nőtt az eladott kombájnok száma, 4 százalékkal bővült 2020 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, 228 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba. A kombájnokhoz a tavalyihoz képest 66 százalékkal több napraforgó- és 22 százalékkal több kukoricabetakarító adaptert vásároltak a gazdálkodók.
Visszaesés a talajművelők terén
A mezőgazdasági munkagéppiac ismét hullámzó képet mutatott. Legnagyobb mennyiségben (3420 darab) a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, ennek ellenére a 2020. I–III. negyedévi összértékesítésük 12 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi adatoktól. A talajművelő gépeken belül 28 százalékkal esett vissza a szárzúzók, rézsűkaszák, 17–19 százalékkal a tárcsás talajművelők és talajmarók forgalma, a magágykészítőkből 9 százalékkal csökkent a kereslet. Ugyanakkor hengerekből 12, talajlazítókból és ekékből 8, illetve 3 százalékkal több talált gazdára a vizsgált időszakban. Tápanyag-kijuttató gépekből 15, vetőgépekből 10 százalékkal csökkent a forgalom. A növényvédő gépek iránti kereslet 4 százalékkal maradt el a tavalyitól. Szemenkénti vetőgépekből viszont 6 százalékkal többet adtak el (323 darab), mint egy évvel korábban.
Bezuhant a szálastakarmány-kezelés, óriási boom az ültetvénygépesítésben
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 19 százalékkal maradt el a 2019. I–III. negyedévitől, a rendkezelők piaca 24 százalékkal zsugorodott. A bálázókból és bálacsomagolókból 23-22 százalékkal csökkent a kereslet. Rakodógépekből 17 százalékkal kevesebb talált gazdára 2020. I–III. negyedévben, ami 383 gép eladását jelentette. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény ugyanakkor 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést. Az öntözőgépek eladása közel másfélszeresére növekedett, 4,1 milliárd forint értékben telepítettek lineáris rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket. Tagadhatatlan, hogy az öntözésfejlesztésre és a kertészeti gépberuházásra kiírt pályázatoknak most is nagy szerepük volt a keresletnövekedésben.
