Talán soha vissza nem térő esélyt adott a falvak kisboltjainak az, hogy a kormányzati intézkedések és a koronavírus egyszerre fejtik ki a hatásukat. Korábban elveszített vagy soha nem látott vevők jelennek meg az üzletekben, akiknek új igényeik vannak. Most kellene megszerezni és megtartani őket – derül ki Győrffy Balázs legújabb podcastjából.
A boxutcából startoltunk
Győrffy Balázs Szóvetés című podcastjában ezúttal Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgetett. A szövetség, meglehetősen fiatal, 2014-ben alakult. Célja az, hogy kizárólag magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások problémáira adjon választ, és az érdekeiket képviselje a döntéshozók felé. A főtitkár elmondta, hogy a hazai kiskereskedők a rendszerváltáskor hatalmas hátránnyal indultak a hazánkba érkező multinacionális vállalatokkal szemben. A kistelepüléseken mind a mai napig érezhető a forrás- és tudáshiány. Sajnos a kis falvak boltjaiban nem keletkezik akkora bevétel, amiből nagy fejlesztéseket valósíthatnak meg. Ezekben az üzletekben az infrastruktúra is szegényes, például 40-50 éves hűtőszekrényekkel dolgoznak – említette Neubauer, sérelmezve, hogy csak a lakosság körében hirdettek hűtőgépcsere programot, pedig a kisboltokra is ráfért volna a támogatás.
Új helyzet, új lehetőség
„A falvakban a multik sosem fognak megjelenni, ha pedig a kisboltok tönkre mennek, a kistelepülések elöregedő lakossága bevásárlási lehetőségek nélkül maradhat. A Magyar Falu program és a CSOK keretében sok új család is megjelent a falvakban, az ő igényeikre is válaszolni kellene. A régi kínálattal azonban nem lehet megnyerni ezeket az új vásárlókat” – mutatott rá a főtitkár. A koronavírus azonban új lehetőségeket is felvillantott a szakma előtt. Neubauer szerint a kisboltoknak is érdemes lenne online kereskedelemmel foglalkozniuk, vagy megteremteni a lehetőséget például a sárga csekkek feladására egy automatával. Akár az e-receptek kiváltását is átvállalhatnák a helybéliektől. Vagyis új, a digitalizációra alapuló szolgáltatásokat vezethetnének be. Másrészt az informatikai háttér fejlesztésével saját tevékenységüket is javíthatnák. A minőségmegőrzés követése, vagy a készlet alakulása jobban kezelhető lenne, könnyebb lenne a vásárlói igények követése.
A koronavírus másik áldása, hogy az emberek kevesebbet utaznak az élelmiszerért, azt a lehető legközelebb, a legrövidebb idő alatt akarják beszerezni. Ezen felül kifejezetten erősödött a magyar termékek iránti elkötelezettség. A kistelepülések boltjai most egy új, korábban a bevásárlóközpontokba járó vevőkörrel találkoznak. Most kellene őket megfogni és megtartani – hívta fel a figyelmet a Neubauer. Maga a szövetség egy sor tippet, edukáló anyagot készített éppen a kisfalvakban üzemelő egységek eredményesebb működéséhez. A főtitkár arról is beszélt, hogy a nagykereskedők látják el a kisboltokat, a rájuk kiszabott kamarai tagdíj mértéke viszont méltánytalanul magas. Mint fogalmazott: ha az a cél, hogy a hazai feldolgozóipar termékei eljussanak a falvakba, akkor a hazai nagykereskedőket is támogatni kell.
Karácsonyi boom vagy kamrafeltöltés?
A koronavírus hatással van a karácsonyi bevásárlásokra is. A forgalomnövekedés most hamarabb kezdődött az üzletekben a szokásosnál, de nem biztos, hogy ez végül magasabb árbevételt is hoz – intett a szakember. Lehet, hogy ismét csak a kamrák feltöltésének vagyunk szemtanúi, vagy egyszerűen egy hosszan ellapított karácsonyi görbével van dolgunk. A védett idősáv kétórásra csökkentése mindenképpen jobb megoldás volt a tavaszi háromórásnál, bár ennek is van keresletkorlátozó hatása. Végül a szakember megjegyezte: folyamatos a koncentráció a kereskedelemben is, ám nem törvényszerű, hogy a kisboltok megszűnjenek. Olaszországban például virulnak a kisüzletek. A vevőkön és az eladón egyaránt múlik, hogy megmarad-e a helyi abc, vagy sem.
