Egyik szemünk nevet, a másik sír, amikor a mostanihoz hasonló nagy áresést látunk a kőolaj piacán. A magyar gazdák középtávon profitálnak a helyzetből, hosszabb távon azonban senki nem járna jól.
Nyakig benne vagyunk a vírus második hullámában. Az emberek mozgása ismét minimálisra csökkent, ami visszavetette az üzemanyag-felhasználást. Mindenki tapasztalhatta a hatalmas árzuhanást a benzinkutakon. A kőolaj hordónkénti ára november első napjaiban 35 dollárra esett, ám ha az alábbi grafikonra pillantunk, látjuk, hogy a március végi pánik áraitól ez még milyen messze van. Az októberhez mért 16 százalékos árcsökkenés azonban jelentősnek mondható. Egyszerűen fogalmazva: a nyersolaj ára a globális gazdaság „pörgéséről” informál.
Mit jelent ez az agrárium számára?
Az olcsóbb üzemanyag egyrészt csökkenti a gazdálkodás működési költségeit, ami az őszi munkák idején különösen hálás dolog. Másrészt az előállított nyersanyagok piacán a recesszió és csökkenő vásárlóerő miatt visszafogottá válik a kereslet – jegyzi meg Olaf Zinke az agrarheute.com oldalán. A kölni gazdaságkutató intézet szerint csak a vírus második hulláma 600 ezer munkahelyet veszélyeztet Németországban. Hozzátesszük: az olajáresés közvetlen kihatással van a bioüzemanyagok piacára is, ezen keresztül pedig ennek alapanyagaira. A repce áralakulásának grafikonja az édestestvére a kőolajénak.
A szójáé viszont némiképp eltérő képet mutat. Ennek globális árára leginkább Kína állattartásának felfutása van hatással, ami csillapíthatatlan keresletet támaszt az elsősorban fehérjeforrásként keresett termény iránt. Hullámok ugyan itt is vannak a grafikonon, de a trend magasba szökő képet mutat. A szójajbab áralakulásával itt foglalkoztunk legutóbb, ahol a trendforduló egy másik okára figyelmeztettünk.
Magyarországi hatások
A kőolaj áresése a fentieken túl kihatással van a belőle készülő nitrogénműtrágya árára és áttételesen a cukoréra is – mindkettőre csökkentőleg hat. (Utóbbiról itt írtunk legutóbb.) Sőt, negatívan befolyásolja a hazai etanolgyárak eredményességét is, hiszen a drága kukoricából most csak olcsó bioetanol készíthető. A magyar gazdák szemszögéből nézve összességében jó hír a kőolaj áresése, mivel mostanra jellemzően mindenki eladta – méghozzá csillagászati áron – a betakarított repcét, napraforgót, szóját. A talajmunkák java viszont – sajnos – még hátravan, így a gázolaj árának esése kifejezetten jókor jött. Továbbá a nitrogénműtrágya készítéséhez szükséges kőolajhoz is olcsóbban férhetnek most hozzá a gyártók. Ezen a piacon ugyan nincs lehetőség gyors reagálásra, de biztosak lehetünk benne, hogy tavasszal, amikor a nitrogénre a legnagyobb mennyiségben lesz szükségünk a szezon indításához, jó áron kapunk majd tápanyagot.
Hosszabb távon azonban azért érdemes drukkolnunk, hogy ez a folyamat megálljon. A cukor- és bioüzemanyag-gyártókat éppúgy megviseli ez a helyzet, mint az év első felében a húsfeldolgozókat a magas sertésár, ami a fogyasztók felé – azok csekély vásárlóereje miatt – nem volt átvihető. Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése – és ezzel párhuzamosan a sertés átvételi árának esése – az utolsó pillanatban mentette meg a vágóhidakat. Vajon milyen ütemben lesz képes újra felépülni a gazdaság, hogy az agrárium végtermékei is magas áron kelhessenek el? Nem sokáig maradnak talpon a malmok, takarmánygyártók, ha a méregdrága terményekből készülő portékákat senki nem fizeti meg. Akkor pedig kinek adjuk el legközelebb a búzát, kukoricát?
