2023: a zöldítés alapkövetelmény, a többletvállalás ezen felül jön

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól indul, de az átmeneti években is biztosított mind a közvetlen, területalapú támogatás, mind a vidékfejlesztési támogatások folytatása.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság által tartott online eseményen elmondta, hogy 2021-ig tart a jogszabályok tárgyalási folyamata. A tagállami KAP stratégiai tervek véglegesítésének és hivatalos benyújtásának, a nemzeti jogszabályok elfogadásának pedig legkésőbb 2021 végén le kell zajlania – áll a nak.hu oldalán.

 

Lesz pénz vidékfejlesztésre is

A KAP részaránya a 2021-2027 közötti időszakban ugyan visszaesik, de az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben nem csökken 30 százalék alá. A KAP-ot is magába foglaló fejezet főösszege 356,374 milliárd euró lenne a 2018-as árakon, ez 20 milliárddal magasabb az eredeti, 2018-as bizottsági javaslatnál. Ebből a környezet- és klímavédelmi célokra 40 százalékot kell majd felhasználni. Magyarország folyó áron 12 milliárd euró támogatásból részesülne, ebből a Next Generation EU program vidékfejlesztésre fordítható 7,5 milliárd eurójából 262,9 millió euró jutna az országnak.

 

Juhász Anikó (Forrás: Eger TV)

 

Erősödő régiós versenytársak

Juhász Anikó a KAP szabályozási kereteit ismertetve elmondta: a kormányfők döntenek a támogatási felső plafonról, illetve arról, hol kell elvonni a támogatásokat az egyes termelőktől, ez az úgynevezett capping. A területalapú támogatások nem egyforma mértékűek az unióban, de a cél, hogy minden tagállamban közelítsenek egymáshoz. A külső konvergenciát minden tagállam finanszírozná, emellett 2022-re 200, 2027-re pedig legalább 215 euróra nőne a közvetlen támogatások hektárra vetített átlaga. A mezőgazdasági tartalék első feltöltése a 2022-ben elvont, de fel nem használt forrásokból történne, az alap mérete 450 millió euró lenne folyó áron. A pillérek közötti átcsoportosítás mértéke a jelenlegi 15-ről 25 százalékra emelkedne. A konvergencia kedvezményezettjei 30 százalékot csoportosíthatnának át az I. pillérbe. (Ilyen ország Románia és Bulgária, így Középkelet-Európán belül erősebb régiós versenytársakra számíthatunk a következő pénzügyi ciklusban – a szerk.)

 

Zöldíteni kötelező, és lesznek választható vállalások is

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a KAP-reform céljai fenntarthatóság-alapúak. Az új KAP azonban már nem a megfelelést, hanem a teljesítést mérné. A zöld előírások most csak a kifizetések 30 százalékához kötöttek, a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válnak majd. A klímavédelmi és környezeti intézkedések a II. pillérben, az agro-ökológiai alapprogram (eco-schemes) az I. pillérben jelenik meg, ezek a gazdálkodók számára önkéntes lehetőségek, a tagállam számára azonban kötelezően bevezetendők. A vidékfejlesztési támogatásokról elmondta, hogy valamennyi, jelenlegi intézkedés támogatható marad, megmaradhat a vissza nem térítendő beruházási támogatások túlsúlya.

Kitért arra is, hogy összességében az új KAP-ban a banki finanszírozás (előfinanszírozás, fedezetként történő beszámítás) szempontjából a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete várhatóan nem változik. A támogatási összegek alappillére 2020 után a fenntarthatósági alap-jövedelemtámogatás lesz, felváltva a jelenlegi SAPS és zöldítés jogcímeit. Erre a mai rendszerhez hasonlóan épülnek majd a kötelező és választható elemek, példaként említette a termeléshez kötött, valamint kisgazdaságok támogatásait, és az új elemként bevezetendő agro-ökológiai alapprogramot.

Lásd még a témában írt összegző cikkünket itt.

agrár átmeneti év eco-scheme forrás közös agrárpolitika közvetlen mezőgazdaság szabály támogatás területalapú vidékfejlesztés zöldítés