Az Agrárkamara a honlapján hívja fel a figyelmet arra, hogy az egységes kérelem ellenőrzésekor változott a támogatott gyakorlatok megítélése. Több egyszerűsítés és pontosítás történt a másodvetéssel, az AÖP- vel a HMKÁ-val kapcsolatban.
A másodvetést érintő változások
A 26/2023 (VI.30.) AM rendeletben módosítják az egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendeletet (EK rendelet). Ebben pontosításra került a másodvetés fogalma, miszerint: „a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után a következő év első főnövénye vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott növénykultúra, ahol mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra az agronómiailag indokolt időt figyelembe kell venni, és a másodvetésnek a megelőző főnövénytől különböző növénykultúrához kell tartoznia”.
Ez azt jelenti, hogy végre előírtan betartandó az a növényvédelem szempontjából fontos agrotechnikai szabály, hogy azonos kártevőket vonzó rokonfajokat nem vetünk egymás után, még másodvetésben sem. Így a Brassica napus (takarmányrepce), Sinapis alba (fehérmustár) és a Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után még keverékben sem vethetőek!
Lehet másodvetést vetni akkor is, ha azt az egységes kérelemben nem jelentettük be előre. Fontos azonban, hogy ekkor is 15 napon belül jelentsük a műveletet, különben le az adminisztratív ellenőrzés során elutasítják.
Kihúzták a jogszabályból: „Ha jogszabályban vagy pályázati felhívásban előírt feltétel teljesítése miatt az új bejelentéssel érintett terület nagyobb, mint a kiváltani kívánt másodvetés területe, akkor a megnövelt csereterület a vonatkozó támogatás szempontjából nem kerül elszámolásra.” Ha tehát egy-egy másodvetés nem ott és nem olyan méretben valósul meg, ahogyan azt a termelő eredetileg tervezte, akkor lehetőség nyílik azt máshol, más méretben megvalósítani, akár az eredetileg tervezettnél nagyobb kiterjedésben is. Természetesen a támogatás ettől nem növekszik, de legalább el sem vész.
Törölték a következő elvárást is: „A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség, valamint a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításához szükséges növénykultúra igazolt károsodással érintett és nem érintett területeinek megállapítása során a július 15-ét követően az egységes kérelemben bejelentett kijavítás, részben vagy teljes egészben történő visszavonás, valamint másodvetés nem vehető figyelembe.”. Tehát figyelembe vehető.
Egyéb ellenőrzések
Bekerült a jogszabályba, hogy „a papíralapú gazdálkodási napló kitöltésére vonatkozó, a Nemzeti Irányító Hatóság által jóváhagyott útmutatót a NÉBIH a honlapján közleményben teszi közzé (ami már meg is történt). A gazdálkodási napló adattartalmát a Kincstár és a végrehajtásban közreműködő szerv a mezőgazdasági támogatási eljárásban a támogatási feltételek ellenőrzésére használhatja fel.”
Pontosították, hogy” az állatalapú támogatásokra vonatkozó helyszíni ellenőrzésnek ki kell terjednie arra is, hogy a nyilvántartás bejegyzéseinek és az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis felé tett bejelentések helytállnak-e és koherensek-e az adott állatfajra vonatkozó ENAR rendelet szerinti igazoló okmányokból vett minta alapján.”
Leszögezték, hogy „a támogatáscsökkentéseket és elutasításokat nem kell alkalmazni, ha az azt kiváltó meg nem felelés oka valamely hatóság mulasztására vagy tévedésére vezethető vissza, és azok a mezőgazdasági termelő részére nem felróhatók.”
AÖP pontosítások
A 26/2023 (VI.30.) AM rendelet módosította az Agro-ökológiai Program szabályait tartalmazó 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet egyes rendelkezéseit is.
Pontosításra került, hogy a „Talaj takarása szántóterületen” gyakorlat abban az esetben is teljesített, ha nem a főnövény betakarítása után legfeljebb 15 nappal kerül elvetésre az őszi, vagy a takarónövény, hanem azok tarlójának lekerülése után 15 napon belül is elvégezhető a vetés.
Pontosításra került „Karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóföldi területen”, valamint a „Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben” gyakorlatok esetében, hogy a nitrogénhatóanyag-korlátozás csak a „karbamid tartalmú készítményből származó összes nitrogénhatóanyagra értendő, továbbá nem a talajba forgatás az elvárt, hanem a karbamid készítmény talajba dolgozása. Tehát nem szántani kell, hanem mélyen tárcsázni.
A „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés” gyakorlatban a legeltetési időszak vége összehangolásra került a Natura 2000 rendelet szerinti nem engedélyköteles legeltetési időszakkal, azaz november 30. helyett a legeltetés október 30-ra módosult. A gyakorlatba vont 50%-os arányt az adott földhasználati kategóriába tartozó gyepterületre kell érteni (azaz külön a Natura 2000 gyep és külön az egyéb gyep). Továbbá pontosításra került, hogy a szakaszos legeltetésre kijelölt területek legfeljebb 50%-án legelhet egyszerre állat. A „Kizárólag alternáló kasza használata” gyakorlat általi kötelezettséget az adott földhasználati kategória szerinti valamennyi gyepterületen külön-külön kell értelmezni.
A módosítás eredményeként lehetőség van az Egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően is növelni a megjelölt, vállalással érintett területeket.
HMKÁ változások
A Feltételesség szabályrendszere 2023-tól került bevezetésre és a támogatásokért cserébe kötelezően betartandó. A szabályrendszert a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet tartalmazza, amely több pontban is módosult.
A 12% feletti lejtőkön a kapásnövények termeszthetősége érdekében az erózióvédelmi sávoknak már nem kötelező minden esetben legalább 100 méterenként elhelyezkedniük, elegendő a táblán belül átlagosan 100 méterenként meglenniük. A minimális talajtakarás előírásainál pontosításra került az, hogy 12% feletti lejtős területek sorköztakarása minden állandó kultúrában kötelező. Ugyanez vonatkozik a kivágás és újratelepítés közötti időszak talajfedési kötelezettségére, legyen az gyümölcsös, szőlő, spárga, gyógy- vagy energianövény.
A minimális talajtakarás előírásai kiegészültek azzal, hogy a talajtakarás biztosítható nemcsak őszi vetéssel, másodvetéssel és a tarló szeptember 30-ig történő fennhagyásával, hanem a termesztett növény szeptember 30-ig történő jelenléte is megfelelő.
