Ezekben az ágazatokban látják a jövőt a kis- és a nagygazdaságok

Nem minden a támogatás. Az, hogy mely ágazatokhoz kerül az adott időszakban a legtöbb beruházási hitel, sokat elmond arról, hogy látnak-e benne fantáziát az adott szektorban érdekeltek. Az is árulkodó, ha csak rövid lejáratú hitelekhez merünk nyúlni.

 

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a nemzetgazdaság egészét nagyon megviselte a koronavírus: 2020 II. negyedévében tovább csökkentek a beruházások, az előző év azonos időszakához képest 9,9 százalékkal. Csak a mezőgazdaság (beleértve az erdőgazdálkodást és halászatot) képezett kivételt: beruházásai 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. (Lásd még szeptember elsején írt cikkünket.) Az agrárhitelek értéke 2020. június 30-án 1306,1milliárd forint volt, amelyből a mezőgazdaságban tevékenykedők hitelállománya775,6milliárd forintot, az élelmiszeriparral foglalkozóké pedig 530,4milliárd forintot jelentett. A piaci alapú hitelek részaránya a mezőgazdaságban 40,6 százalékot tett ki – áll a NAIK AKI Pénzügyi hírlevelében.

 

Kisgazdaságok: gyorshitelekre volt szükség

A mezőgazdasági és élelmiszeripari egyéni gazdaságok együttes hitelállománya az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal bővült, 368,4milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a mezőgazdaságból élők hitelei 362,9 milliárd forintot tettek ki. Az egyéni gazdaságok hitelállományának legnagyobb része (71,2 százalék) továbbra is a vállalkozókhoz tartozott, a többit az őstermelők hitelei adták (együtt: egyéni gazdák). Az egyéni gazdák hitelei a teljes agrárgazdasági hitelállományon belül 28,2 százalékra csökkent, mivel a társas vállalkozások (cégek) náluk is nagyobb ütemben növelték a hitelfelvételüket.

 

Az egyéni gazdák között az éven belüli hitelek felvétele növekedett a legnagyobb mértékben. Az állomány értéke 37,4 milliárd forintról 68,1 milliárd forintra nőtt egy év alatt – 82 százalékkal (!) emelkedett. Beruházási hitelekre is szükség volt, de ezek értéke csak 4,8 százalékkal bővült. A 248,6 milliárd forintos hitelállomány még így is több mint kétharmados arányt képvisel az egyéni gazdaságok hiteleiben. Ezzel ellentétben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek részaránya 10 százalék alá csökkent. A kedvezményes hitelprogramokhoz nem köthető piaci hitelállomány 163 milliárd forintvolt, amely az egyéni mezőgazdasági üzemek teljes hitelösszegének 44,9 százalékát tette ki.

 

Az egyéni gazdák a kertészetben láttak fantáziát

A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő egyéni gazdaságok között továbbra is a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók hitelállománya volt a legmarkánsabb, 64 százalék, amely azonban 9,6 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakitól. Itt is a rövid lejáratú hitelek felvétele nőtt meg. Viszont a legnagyobb hitelnövekedést a kertészet mutatta fel: itt a hitelállomány 15 milliárd forinttal bővült, 40,6 milliárd forintra emelkedett. Ebből csak a zöldségtermeléssel foglalkozók 15,4 milliárd forintot tudhattak magukénak. Az egyéni gazdák között az állattenyésztésben is nőtt a hitelállomány értéke, összességében 6,1 milliárd forinttal. Ezen belül a baromfiszektorban volt a legnagyobb növekedés, a hitelállomány 4 milliárd forinttal bővült egy év alatt.

 

Cégek: beruházásokra volt szükség

A mezőgazdasági társas vállalkozások 425,4 milliárd forint hitelállománnyal rendelkeztek 2020 II. negyedévében, az élelmiszeripari társas vállalkozások pedig 515,8 milliárd forintot tudhattak magukénak. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek esetében 11 százalékkal növekedett a hitelállomány az elmúlt évben, míg az élelmiszeriparban működőknél csak 1,6 százalékkal. A mezőgazdasági cégek hosszú lejáratú (éven túli) hitelállománya 15,9 százalékkal 316,1milliárd forintra nőtt, miközben a rövid lejáratú hitelek (éven belüli) állománya érdemben nem változott, 1 százalékkal 109,4 milliárd forintra mérséklődött egy év alatt. Mindezek eredményeképpen a hosszú lejáratú hitelek részesedése a vállalkozások hitelállományából 74,3 százalékra emelkedett. A hitelösszegen belül a piaci hitelek értéke 63,4százalékot képviselt.

 

A cégek szerint marhában és baromfiban a jövő

A teljes hitelállomány legnagyobb része, mintegy 40 százaléka az állattenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozásokhoz, 37,6 százalék pedig a szántóföldi növénytermesztőkhöz került. A kertészeti ágazat ennél jóval kisebb részesedéssel bírt (8,6 százalék), ám ennek hitelállománya több mint a kétszeresére (!) nőtt a vizsgált időszakban. Az állattenyésztéssel foglalkozók közül a szarvasmarhatartók és a baromfisok bíznak leginkább a jövőben. Ezekben az ágazatokban 17,9 százalékkal, illetve 14,7 százalékkal nőtt a hitelállomány. Ezzel szemben a sertéságazatban 0,1százalékkal mérséklődött.

 

ágazat agrárhitel beruházási hitel cég egyéni gazda hitel hitelállomány hitelfelvétel melyik ágazat mezőgazdaság rövid lejáratú hitel szektor vállalkozás