A robotvilág szakértői azt mondják: ma már nem azt nehéz megmondani, hová törnek be majd a robotok, hanem azt: hová nem… Ugyanakkor a jelek szerint a mezőgazdaságban is igaz lesz a tétel: ahol fejlődik az automatizálás, ott még inkább szükség van az emberre.
Jobban dolgoznak
Miközben a világ az önvezető autók fejlesztésére figyel, a mezőgazdasági gépek és tevékenységek automatizálása már nagyon is előrehaladott. Már évekkel ezelőtt lehetett hallani, hogy Nagy-Britanniában egész hektárokat művelnek meg önvezető, emberi beavatkozás nélkül működő robotokkal. Tény – írja összefoglalójában az Agrárágazat –, hogy az automatikus eszközök, robotok általában kevesebb menetszámmal és kisebb tömeggel közlekednek a földeken, csökkentik a talajterhelést, talajtömörödést. Másrészt kevesebb input- és üzemanyag-felhasználással működnek, így jelentősen jövedelmezőbb és környezetkímélőbb a használatuk, mint a hagyományos eszközöké, továbbá kevesebb emberi munkaerő kell az üzemeltetésükhöz. Ezzel nemcsak a termőföld és az emberi munkaerő kímélhető, de sok esetben pontosabb és kíméletesebb is az eljárás.
A folyamatban szerepet kap a mesterséges intelligencia is. A francia Naio Technologies háromféle: szántóföldi, kertészeti és szabadföldi zöldségtermesztésben alkalmazható robotokat fejleszt. Ezeket a gyommentesítésben alkalmazzák. Közös előnyük, hogy csökkentik a növényvédő szerek és a műanyag növénytakarók használatát, időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy emberi jelenlét nélkül dolgozik a digitálisan feltérképezett területen.
Munkát is hoz a robot
Ugyanakkor folyamatosan felmerülő aggály és ellenérv a robotika terjedésével szemben, hogy embertelen rendszert szolgál a gépesítés, hiszen elveszi a humán alkalmazottak munkáját, megélhetését. Az iparban egyelőre ezek az aggályok nem igazolhatók vissza. A Transpack szaklap egy korábbi összesítése alapján a felmérések bizonyítják, hogy éppen ott van a legtöbb robot, ahol a legkisebb a munkanélküliség, illetve fordítva: minél kevesebb a 10 ezer munkavállalóra jutó gépek száma, ott a legrosszabb a foglalkoztatási ráta. Vagyis minél korszerűbb egy gazdaság, annál több új munkahely keletkezik – bár lehet, hogy egyre differenciáltabb képzettség kell az alkalmazáshoz. A 2017-es adatok szerint a világátlag 66, de például Japánban és Németországban (a két leginkább robotizált gazdaságban) a 10 ezer állásra jutó arány 300. Svéd- és Finnország, Belgium, Dánia és az USA 150-200-as rátát produkál, míg a csehek, a szlovákok, az angolok éppen csak meghaladják az átlagot. Magyarország 48-as mutatójával az átlag alatt teljesített.
Hús, növény, ember
A mezőgazdaságban ilyen konkrét számok még nem ismeretesek, de becslések máris vannak. Az Agrárágazat néhány hete közölt egy megdöbbentő prognózist a szarvasmarhahús-ipar forradalmi átalakulásáról, miután egy trendkutató cég tanulmánya azt állította: 2030-ra a hagyományos húsipar működését teljes egészében felborítja a műhús-előlállítás és -kereskedelem. Az RethinX nevű kutatócsoport azt jósolja, hogy ez magával rántja a takarmánynövény-termesztőket is, akik földjük értékével együtt majd a mostani jövedelmüket is elvesztik: 1,2 millió munkahelyből csak 800 ezer-1 millió lesz megmenthető. Ezek is úgy, hogy a szükséges átképzések révén a jelenlegitől eltérő – vélhetően informatikai, szoftverkezelői – jellegű munkahelyekké alakulnak.
