Rendeletmódosítás: szárbontáshoz is kiadható nitrogén

A gyakorlatban a napraforgót és a kukoricát gyakran búza követi a vetésforgóban, ám mindkettő nagy szártömeget hagy maga után. A felszecskázás nem változtat azon a tényen, hogy a talajbaktériumoknak hirtelen nagyon sok szervesanyagot kell átalakítaniuk, amihez plusz „üzemanyagra” van szükségük. Ezt mostantól nem a fejlődő búzától vonják el.

 

 

A nitrogénhiánnyal járó pentozánhatás kivédésében segíti a gazdálkodókat a napokban megjelent 48/2020. (X. 7.) AM rendelet, mely az 59/2008. (IV. 29.), a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló FVM rendeletet módosította. A rendeletmódosítás szerint – a pentozánhatás kivédésére – most már minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg nitrogén hatóanyag.

 

A módosítás egy a gazdálkodóknak régóta nagy problémát okozó, merev szabályozáson enyhített. A jogszabály-változtatás szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felé, a kamara ezért is kezdett mintegy két éve egyeztetésbe róla az érintett szervezetekkel. A szakminisztérium is érzékelte a problémát és támogatta annak megoldását. Első lépésként a módosítással érintett problémakört sikerült uniós szinten egyeztetni, mely ellen nem érkezett kifogás. További módosításokhoz kutatási eredmények szükségesek, a vizsgálatokat a szakminisztérium koordinálja. Ezek közül az üzemi szintű kísérletek beállításában a kamara szakértői is koordináló tevékenységet folytattak a köztestület tagjai körében.

agrár mezőgazdaság műtrágyázás nitrátrendelet nitrogén pentozánhatás szárbontás talajbaktérium vetés