Továbbra is gabonatermelésből él a hazai mezőgazdaság, erre épül a nagyon sikeres takarmányexportunk is. Zöldségtermelésünk viszont szégyellnivalóan gyenge.
Nem termelünk elég zöldséget
Az idei első félévben a statisztikai adatok alapján a zöldségfélék importértéke bő 15 százalékkal emelkedett, míg az exportérték csak 6,5 százalékkal, így az első félév kereskedelme 53,8 millió eurós negatív eredményt hozott. Ez 16,4 millió euróval rosszabb a tavalyinál. Friss zöldségfélékből az első félévben egyébként is nettó importőr szokott lenni Magyarország, ilyenkor csak fagyasztott és szárított zöldségekből van számottevő kivitelünk. Idén azonban a szokottnál is többet és drágábban importáltunk. Burgonyaexportunk az első félévben mindössze 9,3 ezer tonna volt, míg az import 61,2 ezer tonna. Elsősorban Franciaországból vásárolunk krumplit, ez tette ki most is az importvolumen közel 70 százalékát (40,9 ezer tonna). A Mezőhír a magas importarány okaira is rámutat a hazai burgonyatermelésről szóló elemző írásában itt.
Gyökérzöldségből 19,8 ezer, paradicsomból 12,1 ezer tonna érkezett az első félévben. Az importérték a legtöbb termékcsoport esetében felülmúlta a 2019. első félévi értéket. Az importvolumen 20,5 százaléka Belgiumból, 18,7 százaléka Lengyelországból és 12,7 százaléka Szerbiából származott. A paradicsombehozatal 45 százaléka Spanyolországból (5,5 ezer tonna, 7,5 millió euró), érkezett. Az első félévben a hagymafélék exportja 2,2 ezer tonna volt 2,5 millió euró értékben, míg az import 30 ezer tonnát tett ki 17 millió euró értékben. A behozott mennyiség 38 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Az importvolumen 40 százaléka Hollandiából jött.
Gyümölcsfélékből a zöldségekhez mérten is dupla akkora kereskedelmi hiányt halmoztunk fel az első félévben: a kivitel és behozatal egyenlege mínusz 124,9 millió eurót tett ki. Az importérték döntő részét a citrusfélék (27 százalék) és a banán (20 százalék) behozatala tette ki.
Kevés exportálnivaló olajosmagunk volt
Az olajosmagvak kivitele 14 százalékkal 325,6 millió euróra esett, behozatala 27,3 százalékkal 154,9 millió euróra bővült 2020 első félévében. Ennek eredményeként az árucsoport aktívuma harmadával esett, 170,7 millió eurót tett ki, de így is a negyedik legnagyobb külkereskedelmi többletet érte el.
Az olajosmagvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg. A repce exportmennyisége 22,8 százalékkal, értéke 11,3 százalékkal csökkent (a kis mennyiség miatt), holott az exportátlagár 15 százalékkal nőtt az európai repcehiánynak köszönhetően. A repcemag 63 százaléka Németországba (247,8 ezer tonna), harmada (91,7 ezer tonna) Ausztriába irányult. Napraforgóból még inkább csökkent a kivitel, 43,6 százalékkal kevesebbet értékesítettünk a külpiacokon (173,4 ezer tonna). Így az export értéke is 29,3 százalékkal csökkent. Napraforgóból a legtöbbet az olaszok (42 ezer tonna) és a németek (35,4 ezer tonna), vásároltak tőlünk, de Romániába, Csehországba és Ausztriába is számottevő mennyiség került.
A vizsgált időszakban a szójabab behozatalának volumene 2,6 százalékkal esett. Legnagyobb tételei Szerbiából (23 ezer tonna), Ukrajnából (13,4 ezer tonna) és Horvátországból (10,7 ezer tonna) érkeztek.
Amiben jók vagyunk: gabona és takarmány
A gabonafélék exportértéke 21 százalékkal, mennyisége 42 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az import volumene és értéke ellenben csökkent, így a külkereskedelmi aktívum 850,3 millió euróra (+27 százalék) emelkedett. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék között 2020 első félévében is, ez tette ki a teljes agrárexport árbevételének ötödét.
Idén az első hat hónapban 42 százalékkal több gabona hagyta el az országot, összesen 4,7 millió tonna. Ebből 2,9 millió tonna volt a kukorica és 1,5 millió tonna a búza. A jó évet zárt kukorica exportvolumene 53 százalékkal ugrott meg, a búzáé csak 17-tel. Pedig mindkét szemestermény ára csökkent, az előbbié 18 százalékkal, az utóbbié 10 százalékkal volt alacsonyabb 2020 első félévében. A kukoricaexport csaknem 37 százaléka Olaszországba irányult (1,1 millió tonna). Volument tekintve további nagy piacunk volt még Ausztria (594,3 ezer tonna) és Németország (466,2 ezer tonna). A búzát is az olaszok és osztrákok igénylik a legnagyobb mennyiségben. Olaszország 46,6, Ausztria 19 százalékos részesedéssel volt a legnagyobb vásárlónk. Viszonylag sok búza hagyta el az országot Románia, Horvátország és Németország felé is. Árpából a legtöbbet Románia (48,2 százalék) és Olaszország (32,8 százalék) vásárolt.
A takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termékünk volt a kukorica után. A termékcsoport exportértéke 4,7 százalékkal 344,7 millió euróra bővült. A takarmányexport mennyiségének 86 százaléka, értékének 77 százaléka realizálódott az uniós piacon. Az elsődleges célpiac Románia (71,8 millió euró) volt, de Németország (31,1 millió euró), Lengyelország (24,5 millió euró) és Olaszország (23 millió euró) is fontos partnerek. Mint arról beszámoltunk, idén augusztustól milliárdokkal támogatja a magyar cégeket a kormány a külpiacra jutásban és terjeszkedésben. A takarmánygyártók közül az UBM-csoport a legjelentősebb szereplő, amelyik Romániában létesített gyártóüzemet. Az EU-n kívül a legtöbb takarmányt az Egyesült Királyságba (20,5 millió euró) szállítottuk idén – ezt a piacot a Brexit veszélyezteti most.
