Napraforgó: pár százalék termést már most elvesztettünk

E cikk írásakor a napraforgó fejecskéje még éppen csak mutatkozni kezdett, hiszen száraz és hideg tavasz van mögöttünk. A június azonban gyökeres fordulatot hozott az időjárásban: sokszor és sokfelé esett az eső. A zuhék után persze azonnal megindult a gyomosodás, a melegben támadásba lendültek a levéltetvek, és nőtt a betegségek esélye is.

Amikor csődöt mond a rovarölő

Június első felében a napraforgók jellemzően térdig érnek, a csillagbimbó még csak akkora, mint egy 200 forintos. A hideg és száraz tavasz rajtuk hagyta a nyomát: az egyenetlen kelés heterogén állományt eredményezett. A növények gyökérzete még mindig nem kellően erős, ezért a tápanyag-utánpótlásban nemcsak a bórra és cinkre, de a foszforra is gondolni kell – int a Kwizda észak-dunántúlirégióért felelős szaktanácsadója, Németh Tibor.

Véleménye szerint a gyökérfejlődés stimulálására és a növény energetizálására a legalkalmasabbak a jó vízoldékonyságú, foszforos lombtrágyák, ezek léteznek bóros kombinációban is. Az esőkkel és a meleggel tömegével érkeznek a levéltetvek. A piretroidos készítmények az elhúzódó kártevő-betelepedés miatt kevésbé hatékonyak, jobb megoldás ilyenkor kombinációs partnerként valamilyen tartamhatású, felszívódó hatóanyaggal kiegészíteni ezeket (pl. acetamipriddel), vélekedik a szakember. Repcében már jelen van a fóma, ami azt vetíti előre, hogy a napraforgóban is lesznek szártő- és szárközépbetegségek. „Szklerotíniás tövet még nem láttam, de a tányérképzés idején még találkozhatunk vele, ahogy a fómával is. Az eddigi száraz időjárás esélyt adhatott a makrofominának is, de hogy tényleg benne van-e már a szárban, az csak aratás előtt, a hervadó növények nyomán derül majd ki. A fertőzések valószínűsége mindenesetre megnőtt. Az első gomba elleni védekezést – kissé megcsúszva – mostanában végzik el a gazdák. Még nincs itt az ideje a leghatékonyabb készítményeknek, viszont több olyan tebukonazol-prokloráz kombináció létezik, amelyik most kellően hatásos. Az ütősebb boszkalid-dimoxistrobin vagy fluopiram-protiokonazol kombinációt tartogassuk a tányérvédelemre, szükség lehet rá” – figyelmeztet Németh Tibor.

A gyomosodás is intenzív. Ez a kapás kultúra nagyon meghálája, ha két eső között elvégzik a felső talajréteget is lazító kultivátorozást. „Nincs akadálya a gépi munkának. Annyira szomjas a föld, hogy a tegnapi 58 mm eső után ma már félcipőben jártuk be a határt” – jegyzi meg a Kwizda szakembere. További tanácsa a tányérvédelem idejére: ha úgy látjuk, hogy bármi okból stresszelt az állomány, használjunk akár algás, akár aminosavas biostimulátorokat, a napraforgó is megérdemli a jó kiszolgálást.

„Roppant heterogén az állomány. A bácskai rész szép, de a Homokhátságon még mindig csak 25 centisek a növények. Ez a kis eső csak arra volt jó, hogy túléljen a napraforgó, de közben nagyon megnőtt a levéltetűnyomás” – sorolja benyomásait a nagy tapasztalattal rendelkező Kujáni László. A szaktanácsadó szerint a barkókat gyorsan kiheverték az állományok, de hamarosan ideje a poloskák ellen is védekezni. Bács-Kiskunban még nem indultak el az első permetezések, mert nedves és szeles az idő, de már a gombás betegségek is sürgetik ezt a feladatot. Véleménye szerint a korai gyomirtás meglepően jól sikerült annak ellenére, hogy nem volt bemosó csapadék, most pedig megindultak a kultivátorok, és a kapálással együtt sokan tápanyagot is kivisznek a sorokra. „A gyomok miatt nem aggódom. A betegségek elleni védelem is megoldható, csak egyre költségesebben. Míg korábban kijött 10 ezer forintból egy hektár védelme, ma már olyan készítményt is forgalmaznak, amelyik ennél ötször drágább. A rovarok elleni védekezés pedig a csökkenő hatóanyag-választék és a növekvő rezisztencia miatt nehéz. A piretroidok egyre kevésbé működnek, és csak egy-két hatóanyagcsoport maradt a rezisztenciatörésre. A legnagyobb bánatom, hogy olyan országokkal kell a napraforgó-termesztésben versenyeznünk, amelyekre nem vonatkoznak az uniós környezetvédelmi előírások. Aki ma nem tud legalább 3 tonnát termelni, az elveszett. De a napraforgó egy ilyen kezdet után is csodákra képes, be tudja még hozni a lemaradást” – bizakodik a szaktanácsadó.

Gyenge startpozícióból kell erősíteni

Borsod megyében kedvelt kultúra a napraforgó, de idén a rossz kezdet elkeseríti a gazdákat. „Vontatott és egyenetlen volt a kelés, a forgók csak az első esők után keltek ki, most vannak szikleves állapotban. A gyengén fejlett növényeket a többi el fogja nyomni” – mondja Aponyi Ferenc növénytermesztési szaktanácsadó. Egyik kollégája arról számol be, hogy az aszályhelyzet miatt májusban már öntözött (!) napraforgótáblákat is látott. Az idei évjárat sajátossága még a sok drótféreg és gyepi hangya (Tetramorium caespitum). Utóbbi a pár leveles növények gyökérnyakának elvékonyításával, átrágásával okoz kárt, legutóbb Somogy megyében, repcében jegyezték fel tömeges kártételét. Kapás növényekben a talaj bolygatása miatt kevésbé jellemző a fellépése, de ahol a posztemergens állománykezelés miatt lemondanak a kultivátorról, gyorsan elterjed. Idén az elhúzódó kelés és lassú gyomosodás miatt ott is később kerültek elő a kapák, ahol ez a technológia része, talán ez is segítette a kártevőt. Aponyi Ferenc szerint az aszály miatt idén sem a kelés előtti, sem a kelés utáni herbicidek nem nyújtottak megfelelő védelmet. „A totális gyomirtók sem működtek úgy, mint máskor, mivel a gyomok légcserenyílásai zárva voltak, így kevésbé vették fel a hatóanyagot” – magyarázza. A levéltetvekkel mostanra már nincs gond, a nyúl foga alól is kinőtt a napraforgó. Lassan eljön a csillagbimbós állapothoz köthető gombaölő szeres védekezés ideje. Ezt a térségben a lehető legkésőbbi időpontra teszik a gazdák, mivel hidastraktor híján ebből az egyetlen, maximális dózisú kezelésből kell tudni megvédeni a szárat és a tányért is. Aponyi Ferenc szerint a napraforgó sem csodanövény. Bár nagyon agresszív, az ennyire gyenge indulást már nem tudja tökéletesen kompenzálni: „Bármilyen lesz mostantól az időjárás, pár százaléknyi termést rögtön az elején elveszítettünk.”„Sok területet újra kellett vetni, mert ki sem kelt, de a többi tábla is tőhiányos. Egyenetlen, vontatott volt a kelés és a kezdeti fejlődés. Eddig csak vegetált az állomány” – erősíti meg Botlik Illés, az FMC-Agro Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyei területi képviselője. Ebben a térségben is jelentős volt a vadkár (galamb, fácán, nyúl). Eső híján szerinte sem működtek a gyomszabályozó alapkezelések, aztán a melegedő időre elképesztő mennyiségű levéltetű jelent meg. „A piretroidok taglózó hatása szinte csak egy pillanatig tart. Jobb megoldás, ha mikrokapszulázott piretroidot használunk, az 3-5 napon át fokozatosan fejti ki a hatását” – jegyzi meg a szakember. A gyengén induló állományok igénylik a mikro- és mezoelemes lombtrágyát, de egy algatartalmú növénykondicionáló is a segítségükre lehet. „A gazdák többsége tisztában van a kén és bór jótékony hatásával. A kén a fehérjeszintézisben és olajtartalom-növelésben, a bór a kötésben és termésképzésben támogatja a növényt. További mikroelemekkel és egy kis nitrogénnel kiegészítve mennyiségi és minőségi növekedést eredményeznek a termésben. Fontos, hogy a bór már a virágzás előtt kikerüljön a táblára, hiszen csak ekkor tudja kifejteni a hatását. Ezek a levéltrágyák jól kombinálhatók gombaölő szerekkel is, azaz csillagbimbós állapotban a fungiciddel egy menetben kijuttathatók.


A csapadék után erőre kaptak a gyomok is

Algakészítménnyel is társíthatók, ez különösen stresszelt állomány esetén ajánlott. Van egy új algakoncentrátumunk, amelyik a kiegészítő tápelemtartalom révén növénykondicionálóként, biostimulátorként és lombtrágyaként is működik.”

A betakarítás még nagyon messze van, de a végeredményt most alapozzuk meg. Ha valóban a 3 tonna a minimumelvárásunk, akkor idén oda kell tenni magunkat a napraforgóért.

alga biostimulátor bor csillagbimbós fehérpenész fóma gombaölő gyom hangya hatóanyag kén levéltetű lombtrágya makrofomina napraforgó piretroid rezisztencia rovarölő sclerotinia szklerotínia