A nyári időjárást nem lehet hónapokra előre napi pontossággal megjósolni, de az előrejelzések alapján meleg, szélsőséges, csapadékban egyenetlen nyárra érdemes készülni. A tavaszi aszály nyoma sok helyen még ott maradhat a talajban, miközben a záporok és zivatarok sem feltétlenül oldják meg tartósan a vízhiányt.
Nem „szép nyár” jön, hanem kockázatos
A mezőgazdaság szempontjából a nyár legfontosabb kérdése nem az, hogy lesz-e meleg. Lesz. A döntő inkább az, hogy mennyi ideig tartanak a hőhullámok, mennyire szárad ki a talaj és a csapadék hasznosuló, áztató esőként vagy rövid, heves zivatarok formájában érkezik-e. A HungaroMet éghajlati adatai szerint Magyarországon a nyár sokéves középhőmérséklete az 1991–2020-as időszakban 20,8 Celsius-fok volt, miközben a nyári középhőmérséklet 1901 és 2020 között 1,3, az 1981–2020 közötti időszakban pedig 2,1 Celsius-fokkal emelkedett. Ez a gazdáknak azt jelenti: a melegedő alaphelyzet miatt ugyanannyi csapadék mellett is nagyobb lehet a párolgási veszteség és a növények vízigénye.
A májusi eső segített, de nem nullázta le a bajt
Idén március végétől száraz, egyre aszályosabb időszak alakult ki, amely súlyos károkat okozott. A májusi csapadék sok helyen „aranyat ért”, és több térségben mérsékelte vagy megszüntette az aszályt, de a korábbi vízhiány miatt a nyár nem mindenhol indul biztonságos talajnedvességi helyzetből. Ez különösen a kapásnövényeknél fontos. A kukorica, a napraforgó, a szója és a zöldségkultúrák fiatal állományai gyorsan reagálnak a felső talajréteg kiszáradására. Ahol a mélyebb rétegek nem töltődtek vissza, ott az első tartósabb hőhullám alatt hamar megjelenhet a stressz.
A nyári csapadék becsapós lehet
A gazdák jól tudják: nem mindegy, hogy 30 milliméter eső hogyan érkezik. Egy csendes, többórás esőből sokkal több hasznosulhat, mint egy heves zivatarból, amely lefolyik, elveri a talajt, megdönti az állományt, vagy jéggel érkezik. Főként a nyári félévben a csapadék és a szél területi eloszlása nagyon szeszélyes lehet, ezért egy adott pontra vonatkozó számszerű csapadék-előrejelzés sok esetben csak tájékoztató jellegű. Ezért a gazdasági döntéseknél a friss riasztások, a napi prognózisok és a valószínűségi előrejelzések követése különösen fontos.
Európa felől is aszálykockázat látszik
Az Európai Aszálymegfigyelő Rendszer április közepi elemzése szerint a „warning”, vagyis figyelmeztető aszályállapotok Északkelet-Európában és Nyugat-Oroszországban kissé kiterjedtek, Közép-Kelet-Európában pedig fennmaradtak. A korábbi, márciusi és áprilisi értékelésekben Magyarország is szerepelt azok között a térségek között, ahol figyelmeztető aszályhelyzet volt jelen. Ez nem azt jelenti, hogy egész nyáron biztosan aszály lesz, hanem azt, hogy a térség sérülékeny. Ha a következő hetekben a melegedés gyorsul, a csapadék pedig záporos, egyenetlen formában érkezik, a talajnedvesség rövid idő alatt ismét kritikus szintre süllyedhet.
A szezonális előrejelzés irányt mutat, nem napi menetrendet
A Copernicus Climate Change Service szezonális előrejelzései több modell együttes eredményeit használják, és hőmérsékletre, csapadékra, légköri folyamatokra is adnak valószínűségi információt. A mezőgazdaság szempontjából mindezeket inkább stratégiai jelzésként érdemes kezelni: ha a modellek az átlagosnál melegebb vagy szárazabb irányt valószínűsítik, akkor az öntözési, növényvédelmi, betakarítási és takarmányozási döntéseknél nagyobb biztonsági tartalékra van szükség.
Növényvédelem: nem naptár, hanem időjárás alapján
A nyári időjárás hektikussága a növényvédelmi döntéseket is nehezíti. A száraz, meleg periódusok más kártevőknek kedvezhetnek, mint a párás, záporos időszakok. Egy heves eső lemoshatja a kezelést, az erős szél pedig szűkítheti a permetezési lehetőségeket.
Éppen ezért a nyári növényvédelemben a rutin könnyen drága lehet. A döntést a helyi csapadék, a levélnedvesség, a páratartalom, az állomány fejlettsége és a fertőzési nyomás alapján érdemes meghozni.
Mire érdemes készülni?
A legfontosabb nyári forgatókönyv így foglalható össze: meleg alaphelyzet, visszatérő hőhullámok, térben nagyon egyenetlen csapadék, helyenként heves zivatarok, és újraéledő aszálykockázat. A HungaroMet aktuális, települési és valószínűségi előrejelzései, valamint az európai szezonális és aszálymonitoring-rendszerek együtt adhatnak használható képet, de a végső döntést a saját tábla állapota alapján kell meghozni. Aki teheti, mérjen saját csapadékot, ellenőrizze rendszeresen a talajnedvességet, készüljön rugalmas öntözési tervvel, és ne hagyja az utolsó pillanatra a betakarítási logisztika szervezését. A nyár várhatóan nem egyenletes lesz, hanem gyors döntéseket követel.
MezőHír Tudástár: aszálykockázat – a mezőgazdasági termelést veszélyeztető időjárási helyzet, amikor a tartós hőhullámok, a talajnedvesség csökkenése és az egyenetlen csapadékeloszlás miatt romlik a növények vízellátása; következménye lehet a terméscsökkenés, a minőségromlás, a fokozott növényvédelmi nyomás és a termelési költségek növekedése.
