Nagyobb hangsúlyt kell fordítani az aszálykezelésre

A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, de a probléma csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet hazánkban. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tették közzé.

 

 

Mi is az aszály?

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására. Emiatt hazánk egyre inkább kitetté válik az aszály veszélyének is.

Az aszálynak nincs egyértelmű és általánosan elfogadott, egységes definíciója. Magyarországon a 2011. évi CLXVIII. törvény szerint „akkor beszélhetünk aszályról, ha a növény vegetációs időszakában 30 egymást követő napon belül a lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 10 mm-t; vagy nem éri el a 25 mm-t és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 °C-ot”.

Ezt a meghatározást hazánkban a mezőgazdasági kárenyhítés során használják. A meteorológusok, hidrológusok, talajszakértők és erdészek azonban ettől eltérően határozzák meg az aszály fogalmát. A hatékony aszálykezelés érdekében elengedhetetlen egy egységes terminológia használata, mellyel nagymértékben fejlődhet a különböző tudományágak, intézetek és döntéshozó hatóságok közti egyetértés nemzeti és regionális szinten, mutatott rá a DriDanube projekt szakértői kollektívája, melynek Magyarország részéről tagja volt dr. Szalai Sándor, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának egyetemi docense is.

 

Helyezzük át a súlypontot a helyreállításról a megelőzésre

Szintén gondot jelent, hogy napjainkig az aszály kezelése a legtöbb érintett országban a már bekövetkezett veszteségek megtérítésében merült ki.

A DriDanube projekt részeként elkészített új aszálykezelési terv ugyanakkor előzetes cselekvésre szólít, olvasható a Szent István Egyetem honlapján. Ez a fajta szemléletváltás lehetővé teszi az érintett érdekcsoportok időbeni figyelmeztetését, az aszály okozta hatások és kockázatok előzetes becslését. Emellett hatékonyabb válaszlépések tervezését és végrehajtását, a természet, környezet, gazdaság és társadalom várható sérülékenységének csökkentését, valamint az érdekelt gazdák gyorsabb és pontosabb kármentesítését is.

A súlypont tehát a helyreállításról a megelőzésre és a folyamatok pontosabb megismerésére helyeződik. Ám ahhoz, hogy egy ilyen nagyszabású projekt megvalósulhasson, minden országban széleskörű párbeszédre van szükség.

 

A megfelelő aszálykezelést nagyban segítheti a kockázati térkép

Az új aszálykezelési stratégia sikeres alkalmazásához a régiót érintő műholdas mérési adatokat és megfigyeléseket is egységesen kell értelmezni. Ehhez nagy segítséget jelent a projekt során kifejlesztett néhány új algoritmus és aszálykockázati térkép.

Az 1961-2010 közti időszak éghajlati, és a 2000-es évek termésátlag adatai alapján készült térképek segítségével a korábbiakhoz képest pontosabban állapítható meg, hogy a Duna-menti régióban hol jelentősebb az aszálykockázat, és az várhatóan mekkora hozamcsökkenést jelenten a kukorica, őszi búza, árpa és repce esetében.

A Duna-menti régió aszálykockázatával foglalkozó DriDanube projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg.

agrár aszály miatti várható hozamcsökkenés aszálykezelés aszálykockázati térkép elsivatagosodás klímaváltozás mezőgazdaság