Megoldják-e a robotok a gyomirtást, ha nem lesz glifozát?

Idén online tartotta meg a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a hagyományos szakmai napokat, azaz a Feldtage rendezvényt. Az első szakmai nap témái a talajművelés, a pillangósok és a gyomirtás témái köré csoportosultak. A beszélgetésre rányomta bélyegét az idei tavasz: az aszály, a munkaerőhiány és visszatérő elemként a hatóanyagkivonás, valamint a szerrezisztencia kérdése is. Mindegyik motiválja a robotok fejlesztését.

 

Németország 2017-ben szembesült először olyan mértékű aszállyal, amelyik az ország valamennyi gazdaságát súlyosan érintette. A következő két év kicsit jobb volt, de a vízhiány tartósnak bizonyult a talajokban. A vegyszeres gyomirtás több okból is nehéznek bizonyult:

  1. csapadék híján rosszabbul működtek a kémiai megoldások,
  2. időjárástól függetlenül fokozódó problémát okoz a parlagi ecsetpázsit és a disznóparéj rezisztenciája az ALS-gátlókra, de egyre nehezebb a tarló gyomflórájának irtása is glifozáttal. A glifozát engedélyokiratát valószínűleg meg sem hosszabbítják 2022-ben, de Németország mindenképpen betiltja ezt a hatóanyagot.

Ezért előtérbe került a mechanikai gyomirtás, aminek viszont három hátulütője van:

  1. a talajfelszín bolygatása révén erőteljesebb lehet a párolgási veszteség,
  2. 2-3 plusz menetszámra van szükség a földeken,
  3. a több művelet igénye nagyobb időjárási kockázattal jár.

 

Sekélyen művelni, mulcsot hagyni

A kutatások több irányból igyekeznek megoldást adni a problémákra. A mechanikai gyomirtásban a felszín minimális megbontása a cél. Ezt el lehet érni úgy is, ahogy a Horsch ajánlja: olyan sekélyen dolgozó, keskeny, rugósszárú kapákat vetünk be, amelyek csak elvágják a gyomok gyökerét, de a felszínt szinte érintetlenül „visszahelyezik” a művelet után (ld. Cruiser). Amerikából érkezett Európába a sávos művelés gyakorlata, amelyik minden munkaműveletben csak a sorokra koncentrál, míg a sorközökben a mulcsréteg óvja a felszínt a vízvesztéstől. A mai korszerű gépek lehetővé teszik, hogy akár egy menetben vessünk, tápanyagot és vegyszert is kivigyünk a sorokra (pl. John Deere 1770 CCS) vagy sorközművelés közben folyékony trágyával lássuk el a növényeket (pl. Omikron).

A nedvesebb és humuszosabb talajért cserében a mulcshagyó művelések hátrányaként több egér és pocok jelentkezhet a földeken, amit viszont kárpótol a gazdagabb talajélet. Az eke teljes elhagyása nem feltétlenül észszerű, mindig az adott talajtípus és termőhely függvényében érdemes dönteni róla. A lazítás és a sekélyművelés kombinációja egy aprómorzsás, lezárt felszínnel azonban minden talajtípusra ajánlható.

 

Robotok és szenzorok a gyomirtásban

A technikai fejlődés is két irányból közelíti meg a gyomirtás problémáját. Az egyik olyan autonóm robotokon dolgozik, amelyek akár rajban dolgozva egyszerre többféle műveletre is képesek. A prototípusok jellemzően kis méretűek, kis talajterheléssel a nap 24 órájában képesek dolgozni. Alkalmazásuk előfeltétele, hogy a vetés is GPS-vezérléssel, precízen valósuljon meg, és a talajfelszín simasága lehetővé tegye a haladásukat.

Vannak napenergiával működő változataik is, némelyiket már Európa hat országában tesztelik, ilyen a FarmDroid:

 

 

Kecsegtetőbbek azok a munkagépkonstrukciók, amelyek ugyan nem autonómok, de minden precíziós táblában megállják a helyüket: az egyenletes tő- és sortávra vetett növényeket kamerarendszerük révén pontosan a tövek mellett művelik, esetleg teljesen „körbekapálják”. A K.U.L.T ujjaskapákat a kertészeti ágazat keresi, itt azonnal kitermeli a gép az árát. Az autonóm robotokat szintén elsősorban a kertészetekbe ajánlják. A FramDroid egy 20 hektáros gazdaságban 2 év alatt ledolgozza a beszerzési értékét.

 

 

A szakmai napon kiderült, hogy bár a robotokat elsősorban az ökoművelés és a kertészetek igényeire fejlesztették, ennek oka alapvetően az itt előállított nagy termelési érték és a nagy munkaerőigény. Technikailag semmi akadálya nincs annak, hogy 100 hektáros táblákban a szántókon is vonuljanak olyan robotok, amelyek kapálnak, permeteznek vagy trágyáznak, esetleg egymás munkaminőségét ellenőrzik. A gyakorlatban nagy valószínűséggel nem a mini robotok rajai, hanem azok a GPS-vezérlésű, optikai szenzorokkal és lézerszemekkel ellátott rendszerek fognak elterjedni, amelyek a legkülönfélébb talajfelszínen nagy hatékonysággal képesek dolgozni. A Mezőhír legutóbb itt írt részletesen az agrárium robotizálásáról.

autonóm gép gépesítés gps gyomirtás kamera kapál mezőgazdaság művel permetez precíziós robot szenzor tápanyag vet